tiszta égbolt
Áldozatok, név nélkül
Embertelen körülmények között talált, név és személyazonosság nélkül élő kislány történetétől „hangos” a világháló néhány napja. A József Jótékonysági Alapítvány fotóin olyan körülményeket láthatunk, amelyek a 21. században szinte elképzelhetetlennek tűnnek, mégis a valóság része ez is, a hazai valóságé, amelyben a gyermekek, a gyermekvállalás, a családok támogatása elhanyagolt és kevéssé fontos feladata az államapparátusnak. A kórházakban „felejtett” csecsemők és kisgyermekek esete sem ritka: a megyei gyermekvédelmi hatóságok adatai szerint évente több mint ezer kisbabát és gyermeket hagynak el, de a csecsemőgyilkosságok sem számítanak ritka jelenségnek Romániában. Az Európai Unió család- és gyermekjogvédelemmel foglalkozó programja kutatásokat végez, amelynek nem meglepő eredménye, hogy Románia és Szlovákia áll első helyen a csecsemőelhagyás terén Európában. A mélyszegénységben élő, általában sokgyermekes anyák olyan ellehetetlenített helyzetben vannak, ahonnan nincs menekülési lehetőség, de segítség is ritkán érkezik. A megoldatlan kérdések hosszú sorában az utóbbi években annyi válasz született, hogy 2018-ban enyhítettek az örökbefogadás procedúráján, valamint – a gyermekotthonok megszüntetésével – létrejött a hivatásos nevelőszülői státusz. Ezáltal az 0–7 év közötti elhagyott gyermekek az árvaházak világához képest családias környezetben nevelkedhetnek, így esélyt kaphatnak tartalmasabb életre. Az, hogy milyen alternatívát jelent ez a gyermekotthonokban való nevelkedéshez képest, talán majd egy ilyen környezetben felnövekvő generáció tudja saját példáival szemléltetni. Addig is marad a bizonytalan, néhol lyukas szociális háló és a sok elhagyott, elhanyagolt, előre megírt sorsú gyermek, akik külső segítség hiányában eltűnnek, vagy felnőttként ugyanúgy tehetetlenek és kiszolgáltatottak lesznek, mint a szüleik. És bár nem a klasszikus elhagyás példája, de egyre több családból indul mindkét szülő útnak, hogy külföldi, jobban fizető munkát végezzen, s gyermekeit rokonra, szomszédra bízva, érzelmi elhanyagoltságban hagyja.
A világhálón „feltűnt” kislány esete nem egyedi, viszont azáltal, hogy több ezren megismerhettük kilátástalannak tűnő helyzetét, fény derült arra is, mennyire tehetetlenek vagyunk egy-egy esetben, s csak a kérdést tudjuk feltenni kétségbeesetten: ki a felelős?
Boncina-Székely Szidónia
