A kormány július 4-i ülésén elfogadott egy, a maga nemében akár rendhagyónak is minősíthető sürgősségi kormányrendeletet, amely révén többek között szabályozni kívánta azon intézkedéseket, amely révén kitolhatók egyes fiskális és költségvetési kötelezettségek. A 2019/60-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny július 5-i számában jelent meg, s még aznap hatályba is lépett. Rég vajúdó probléma egyes hazai hőerőművek hatékony és gazdaságos üzemeltetése, illetve azok veszteségeinek a csökkentése. A legnagyobb problémát e tekintetben továbbra is a széntüzelésű Hunyad Energetikai Komplexum (CEH) jelenti, amelyet a mindenkori kormányok állami segélyek révén próbáltak meg életben tartani. Igen ám, de az ilyen jellegű támogatás az uniós direktívák értelmében olyan szubvencionálásnak minősítendő, amelyek torzítják a versenyhelyzetet, s mint ilyenek, megszüntetendők. Mindennek okán az Európai Bizottság a 2018/730B végzésével arra kötelezte Romániát, hogy téríttesse vissza az állami segélyt. A kormány a CEH szerkezetváltásáról, átszervezéséről döntött, amely révén lehetővé válna az adósság vagy a kölcsön visszatéríttetése. A mostani kormányrendelettel a visszatérítést próbálják elég fura módon lerendezni és annak lehetőségét biztosítani másabb elektromos energiát termelő cégeknek is, olyanoknak, amelyek rendelkeznek az országos elektro-energetikai rendszerbe bekapcsolt termelési kapacitásokkal. Lényegében arról van szó, hogy az azok tulajdonában lévő termelő kapacitások a tartozások fejében átkerülnek állami köztulajdonba és az energetikai minisztérium ügykezelésébe. Azért rendhagyó és főleg furcsállandó ez az adósságtörlesztés, mert a cégek állami érdekeltségűek, azaz állami tulajdonúak. Valahogy úgy néz ki, hogy az állam átvitt értelemben megvásárolja azt, ami egyébként az övé. Nem is olyan régen hasonló dolog történt területi-közigazgatási egység érdekeltségébe tartozó közműcég épületének megvásárlásával is, s lehet, hogy abból inspirálódott a kormány. Azt máris tudni, hogy a jogszabály előírásai gyakorlatba ültetésének egyik „haszonélvezője” a CEH lesz, a másik pedig az Electrocentrale Bukarest, ugyancsak állami érdekeltségű cég. Eltűnnek az adósságok A kormányrendelet kapcsán az egyik illetékes, Florin Ciocăneală államtanácsos azt hangoztatta, hogy az a hazai energetikai rendszer rendbetételére hivatott, nevezetesen arra, hogy leválassza annak hatékony részét arról, amely adósságokat termelt a rendszernek. „Lényegében a rendszer nyereséges aktíváival való kifizetés révén létrehozhatók olyan entitások, amelyek kizárólag a hatékonysági ismérvek mentén lesznek képesek működni, anélkül, hogy adósságokat generáljanak az energetikai rendszerben” – így az államtanácsos. Az ilyenszerű rendcsinálás nyomán lehetővé válik a közvetlen kölcsönfelvétel, sőt európai alapok lehívása is, amelyek révén korszerűsítésekre és fejlesztésekre kerülhet majd sor. A kormányrendeletben előírások vannak arra vonatkozóan is, hogy mi lesz az új entitások sorsa: azokat majd koncesszióba adják. A gyakorlatba ültetés ez esetben is körülményesnek ígérkezik, már csak annak okán is, hogy az feltételezi egy kormányhatározat meghozatalát is, valamint annak az eljárásnak a jóváhagyását, amely során megkötődnek a koncesszionálási szerződések. Hecser Zoltán