A zsögödi
Tegnap még a tárlatnyitó előtt bevitt a kíváncsiság a zsögödi Nagy Imre-képtárba, hogy egy pillantást vessek az új kiállításra. Amint beléptem az ajtón, az elém táruló látvány lenyűgözött: a színek és formák tobzódása, a képek mérete és kisugárzása teljesen betöltötte a teret. Emellett a képeken ismerős vagy annak vélt zsögödi tájat, utcarészletek fedeztem fel.
Túros Eszter művészettörténész, a hagyaték kurátora a pár perc múlva kezdődő rendezvényre összpontosított, még egyszer – ki tudja immár hányadszor ellenőrizte, minden rendben van-e, minden a helyén van-e, minden készen áll-e a várva várt eseményre. De arra még talált időt és energiát, hogy a kíváncsi újságírók kérdéseire válaszoljon, megossza a tárlat anyaga válogatásának szempontjait. Szavaiból kitűnt, hogy mennyire lenyűgözte a méretében és jelentőségében egyaránt hatalmas Nagy Imre-i hagyaték, s kiviláglott az a tisztelet és az a felelősség, amellyel e hagyatékhoz nyúlt, amely vezérelte a válogatás során.
A képeket végignézve megmutatkozott a zsögödi Mester egyénisége és egyedisége, felvillant festői látásmódjának, láttatásának alakulása, technikájának fejlődése. Ugyanakkor a kiállított anyag megmutatja Nagy Imre sokoldalúságát, felvonultatva valamennyi általa alkalmazott technikát – a fametszetet kivéve, ugyanis metszetei között a kurátor nem talált számottevő állatábrázolást. Ugyanakkor nem kerültek fel a falakra, nem kerültek be az állatos képekből készült válogatásba a művésznek azok az arcképei, amelyeken állatokkal ábrázolta saját magát.
A nagyméretű olajképek vonzzák a tekintetet, magukkal ragadják a szemlélőt, még akkor is, ha olykor az az ember érzése, hogy túl tömény a látvány. De ha kinézünk a galéria ablakán, ugyanaz a tömény, a zöld minden árnyalatában tobzódó látvány fogad, a hegyek, dombok, magaslatok hajlatai ugyanazok, amelyeket a képeken láttunk.
Nagy Imre számára Zsögöd volt a világ közepe. Ezért tért vissza mindig a zsögödi otthonba, ezért festette meg szűk környezetének ezernyi arcát. Ezáltal a zsögödi táj múzsák találkozóhelyévé vált, a Mester művészete révén művészettörténeti jelentőségűvé nemesedett.
Jelen kiállítás azt bizonyítja, hogy annyi évvel a jeles alkotó halála után a páratlanul gazdag életműve még hosszú ideig tartogathat meglepetéseket, a hatezernél több tételt tartalmazó művészi hagyaték kimeríthetetlen kút lehet az avatott művészettörténész, kurátor számára, évente lehet újabb és újabb, meglepőbbnél meglepőbb kiállítást tető alá hozni, felvillantani a zsögödi mester egy-egy új arcát.
Szabó András kurátornak ez sikerült hosszú működése során, és a jelek szerint utóda, Túros Eszter is megtalálta benne a maga Nagy Imréjét, újat hozva a kiállított anyag által a nagyközönségnek.
Zsögöd, a zsögödi Mester révén újból a művészetkedvelők célpontja lett.
Sarány István