borús égbolt
A vakoknak is joguk van az anyanyelvű oktatáshoz
Erőteljes kampányba kezdett a székelyudvarhelyi székhelyű Romániai Magyar Látássérültek Egyesülete, azzal a céllal, hogy megismertessék nehézségeiket, elképzeléseiket, terveiket a közösséggel. Fő célkitűzésük egy önálló, magyar tannyelvű, speciális oktatási intézmény létrehozása Székelyudvarhelyen a látássérült gyermekek számára.
[caption id="attachment_81072" align="aligncenter" width="1000"]
Civil kezdeményezés. A látássérültek jogaiért küzdenek Fotó: Illusztráció[/caption]
Romániában hat olyan speciális tanintézmény van, amely a látássérültek szakszerű oktatásával foglalkozik, és mindegyik román tannyelvű. Egyedül a kolozsvári iskolában (amely egyébként a székelyföldiek számára a legközelebbi tanintézmény!) lehet fölvenni magyar órát – fakultatív jelleggel. A látássérültek járhatnak ún. „normál” iskolába is, ha biztosítani tudja a szülő a kísérőt, az iskola pedig az integráció lehetőségét. Ez utóbbinak a szakmai, pedagógiai háttere viszont teljesen hiányzik, ergo ez a lehetőség óriási terheket ró az abban résztvevőkre.
Újra nekifutnak
A székelyudvarhelyi látássérültek már 2006-ban elkezdtek foglalkozni egy magyar tannyelvű intézet létrehozásával, ügyüket támogatta akkor a tanfelügyelőség és Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő, az oktatási szakbizottság tagja is, viszont a látássérültek országos szervezete teljesen elzárkózott az ötlet elől, emiatt akkor el is halt a kezdeményezés – elevenítette fel a korábbiakat Buttu Arnold Csaba, a Magyar Nemlátók Egyesületének munkatársa. Egészen a tavalyig stagnált az ügy, amikor újra felvették a szálat, és komolyan elkezdtek dolgozni a látássérültek magyar tannyelvű speciális oktatási lehetőségeinek megteremtésén.
Láthatatlan kávéházat szerveztek, több ízben ún. vakvacsorára hívtak vállalkozókat, közéleti szereplőket, pedagógusokat, a rendezvények célja a vakok és gyengén látók helyzete iránti érzékenyítés volt, ugyanakkor olyan támogatók keresése, akik együttműködnének a hazai magyar látássérültek oktatási problémáinak enyhítésében – mondta Buttu Arnold Csaba, az „iskola-ügy” projektfelelőse.
Van, aki soha nem járt iskolába
Időközben elkezdődött az adatgyűjtés, a Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság közbenjárásával a látássérült gyerekek hozzátartozóinak címezve kiküldték a dr. Dósa Zoltán, a BBTE székelyudvarhelyi pedagógusképző tagozatának vezetője által összeállított kérdőívet. Ugyanezt Kovászna megyében is tervezik megtenni, de egész Erdély területéről fogadnák a magyar tannyelvű oktatás iránt érdeklődő fiatalokat. Amit biztosan tudnak, az az, hogy Hargita és Kovászna megyében összesen 140 a 21 év alatti látássérült gyereket és fiatalok száma. Buttu Arnold Csaba tájékoztatása szerint kis részük speciális iskolába jár, van, aki integrált oktatásban vesz részt. Van közöttük halmozottan fogyatékos is, de olyanok is, akik „mindössze” vakok, de mégsem jártak soha iskolába. Maga a felmérés a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával készül, a továbbiakban ennek alapján, és ugyancsak pályázati pénzekből szeretnék összeállítani a megálmodott speciális oktatási intézmény megvalósíthatósági tanulmányát – közölte a projektfelelős.
– Az elmúlt hónapokban sokat, sok helyen és sokféle emberrel beszélgettünk, ötleteket fogalmaztunk meg az iskoláról. Egy teljesen új építésű, bentlakásos iskolát képzeltünk el, reménykedünk a magyar állam támogatásában, és kihasználjuk a pályázati lehetőségeket – mondta Buttu Arnold Csaba. – A továbbiakban pedig megszereznénk az intézmény akkreditációját, és azt szeretnénk, ha beépülne a hazai hivatalos, állami oktatási rendszerbe – tette hozzá.
Civil kezdeményezés. A látássérültek jogaiért küzdenek Fotó: Illusztráció[/caption]
Romániában hat olyan speciális tanintézmény van, amely a látássérültek szakszerű oktatásával foglalkozik, és mindegyik román tannyelvű. Egyedül a kolozsvári iskolában (amely egyébként a székelyföldiek számára a legközelebbi tanintézmény!) lehet fölvenni magyar órát – fakultatív jelleggel. A látássérültek járhatnak ún. „normál” iskolába is, ha biztosítani tudja a szülő a kísérőt, az iskola pedig az integráció lehetőségét. Ez utóbbinak a szakmai, pedagógiai háttere viszont teljesen hiányzik, ergo ez a lehetőség óriási terheket ró az abban résztvevőkre.
Újra nekifutnak
A székelyudvarhelyi látássérültek már 2006-ban elkezdtek foglalkozni egy magyar tannyelvű intézet létrehozásával, ügyüket támogatta akkor a tanfelügyelőség és Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő, az oktatási szakbizottság tagja is, viszont a látássérültek országos szervezete teljesen elzárkózott az ötlet elől, emiatt akkor el is halt a kezdeményezés – elevenítette fel a korábbiakat Buttu Arnold Csaba, a Magyar Nemlátók Egyesületének munkatársa. Egészen a tavalyig stagnált az ügy, amikor újra felvették a szálat, és komolyan elkezdtek dolgozni a látássérültek magyar tannyelvű speciális oktatási lehetőségeinek megteremtésén.
Láthatatlan kávéházat szerveztek, több ízben ún. vakvacsorára hívtak vállalkozókat, közéleti szereplőket, pedagógusokat, a rendezvények célja a vakok és gyengén látók helyzete iránti érzékenyítés volt, ugyanakkor olyan támogatók keresése, akik együttműködnének a hazai magyar látássérültek oktatási problémáinak enyhítésében – mondta Buttu Arnold Csaba, az „iskola-ügy” projektfelelőse.
Van, aki soha nem járt iskolába
Időközben elkezdődött az adatgyűjtés, a Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság közbenjárásával a látássérült gyerekek hozzátartozóinak címezve kiküldték a dr. Dósa Zoltán, a BBTE székelyudvarhelyi pedagógusképző tagozatának vezetője által összeállított kérdőívet. Ugyanezt Kovászna megyében is tervezik megtenni, de egész Erdély területéről fogadnák a magyar tannyelvű oktatás iránt érdeklődő fiatalokat. Amit biztosan tudnak, az az, hogy Hargita és Kovászna megyében összesen 140 a 21 év alatti látássérült gyereket és fiatalok száma. Buttu Arnold Csaba tájékoztatása szerint kis részük speciális iskolába jár, van, aki integrált oktatásban vesz részt. Van közöttük halmozottan fogyatékos is, de olyanok is, akik „mindössze” vakok, de mégsem jártak soha iskolába. Maga a felmérés a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával készül, a továbbiakban ennek alapján, és ugyancsak pályázati pénzekből szeretnék összeállítani a megálmodott speciális oktatási intézmény megvalósíthatósági tanulmányát – közölte a projektfelelős.
– Az elmúlt hónapokban sokat, sok helyen és sokféle emberrel beszélgettünk, ötleteket fogalmaztunk meg az iskoláról. Egy teljesen új építésű, bentlakásos iskolát képzeltünk el, reménykedünk a magyar állam támogatásában, és kihasználjuk a pályázati lehetőségeket – mondta Buttu Arnold Csaba. – A továbbiakban pedig megszereznénk az intézmény akkreditációját, és azt szeretnénk, ha beépülne a hazai hivatalos, állami oktatási rendszerbe – tette hozzá.
Gyűjtőakció látássérült gyerekek részére. Tudta, hogy vakon is lehet telefont, számítógépet használni képernyőolvasó szoftver segítségével? A Romániai Magyar Nemlátók Egyesülete szívesen fogad adományként letett, ám még működőképes iPhone-t, iPadet, laptopokat, amelyet rászoruló gyerekeknek osztanának ki. Nemcsak kiosztanák, de szeretnék megmutatni, megtanítani nekik, hogy hogyan használhatnák tanulásra, olvasásra, az internet használatára az ajándékba kapott készülékeket. Az Apple termékek különösen akadálymentesek, de más márkák eszközei is alkalmasak lehetnek, akinek tehát van fölösleges készüléke, vegye fel a kapcsolatot a Facebook közösségi portálon a székelyudvarhelyi szervezettel.
Asztalos Ágnes
