Már december elején, a szokottnál egy bő hónappal korábban megkezdődött az ellési időszak, vagyis a „bárányozás” a legtöbb juhos gazdaságban – mondta el érdeklődésünkre Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza. Ez a bárányoknál 32–35 kilogrammos átlagsúlyt jelent húsvétra, de mivel nem egyszerre történt a születésük, így lesznek kisebbek is, a vásárlók igényeinek megfelelően. Az ikerellések aránya körülbelül húsz százalék volt, ami kedvezőnek számít a tenyésztők számára, ugyanakkor érdekesség, hogy hármas ikrek is születtek nemrég, mondta a szakember. Bajkó gyergyóditrói gazdaságában 400 juh és 100 kecske van, eddig körülbelül 350 bárány született. Értékesítésüket úgy tervezik, hogy mintegy 200 állatot – a nagyobbakat – exportra küldik, a többit pedig húsvét előtt közvetlenül a gazdaságból értékesítik. A tenyésztőknek az értékesítésnél több szempontot is figyelembe kell venniük. Például azok a vevők, akik a bárányt húsvétra, vágva szeretnék megvásárolni, általában a 10–15 kilogrammos vágott súlyú állatokat keresik. Az exportpiacokon pedig eltérő igényekkel találkoznak a gazdák: egyes felvásárlók a kisebb bárányokat részesítik előnyben, amelyeket később tovább hizlalnak, mások viszont a nagyobb, úgynevezett csiszolt, vagyis a telt, jó húsban lévő állatokat keresik, amelyeket a szállítást követően rövid időn belül levágnak.

Bajkó Zoltán az elmúlt 18 év saját gazdaságában szerzett tapasztalatait figyelembe véve azt mondja, folyamatosan nőtt a húsvéti bárány iránti kereslet. Úgy látja, egyre többen ismerik fel a bárányhús szerepét az egészséges táplálkozásban, és a hagyományok tisztelete is sokat nyom a latban – náluk sem marad el a töltött bárány a húsvéti asztalról –, így számos család számára itt Székelyföldön ma is élő tradíció, hogy az ünnepi asztalra jó minőségű bárányhús kerüljön. Megtudtuk, húsvétkor a helyi vásárlók körében továbbra is a vágott bárány a legnépszerűbb, hiszen így kevesebb munka marad a feldolgozással. Sokan egész bárányt vásárolnak, különösen ott, ahol népesebb a család, fél bárányt viszonylag ritkábban kérnek a vevők. A kereslet ugyanakkor vidékenként, településenként, valamint az adott helyzettől, szokásoktól függően változik.

Két ideiglenes vágópont látja el a csíkszeredai piacot
Hargita megyében az állandó vágóhidak mellett az idén – a tavalyi háromhoz képest – már csak két ideiglenes vágópont üzemel az ünnep előtt, hogy a piacra friss, ellenőrzött bárányhús kerüljön. A vágópontok szerdától fognak működni, így a csíkszeredai piacon is aznaptól jelennek meg a húsvétibárány-árusok. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) tájékoztatása szerint a húsvét előtti időszakban a bárányhús iránti megnövekedett igények kielégítésére Kászon és Sófalva községben működik vágópont ideiglenesen, ahonnan hűtőkocsikkal szállítva a csíkszeredai piacra kerülnek a levágott bárányok. A DSVSA Hargita megyei igazgatója elmondta, hogy a hús kétszeres állatorvosi ellenőrzésen is átesik: először a vágás helyszínén, majd a piacon, így a fogyasztók biztosak lehetnek a termék frissességében és minőségében. Az ideiglenes vágópontokról érkező hús „TO” feliratú kerek pecsétet visel, ami a Tăiere Ovine (bárányvágás) román rövidítése. Az állandó vágóhidakról származó állatok pedig ovális pecsétet kapnak – amely azt igazolja, hogy a hús bekerülhet az élelmezési rendszerbe. Mint megtudtuk, közel 15 éve 700-800 állatot is vágtak húsvétra, az elmúlt néhány évben viszont ez a szám 200 és 300 közötti.
Egy nemrég készült felmérés szerint az Európai Unióban a juhhús átlagos fogyasztása körülbelül 1,3 kg/fő/év. Romániában ez valamivel magasabb, 2,3 kilogramm fejenként, de még ez a szám is jóval alatta van a hagyományos juhtenyésztő országok – Franciaország, Írország, Görögország – átlagfogyasztásának. A számok azt jelzik, hogy noha a bárányhús a székely húsvéti menü elengedhetetlen része, a legtöbb ember számára sajnos ez az ünnep az egyetlen alkalom, amikor bárányt fogyaszt.