Jó néhány évvel ezelőtt előnyösnek ígérkezett a valutában, pontosabban a svájci frankban felvett hitel, mindenekelőtt annak kedvező tendenciájú árfolyama okán. Akadt is bőven ügyfél, olyan, akik egy „jó üzlet” reményében vett fel jelentős hitelt. 2015-ig rendjén is voltak a dolgok, amikor is bekövetkezett „a villámcsapás a derült égből”: a Svájc Bankja úgy döntött, hogy kiiktatja a frank és az euró kurzusára „ráerőszakolt” plafont. Ezzel elindult egy lavina. Öt évvel ezelőtt, azaz 2014-ben közel 75 ezer magánszemélynek volt frank alapú hitele, s azok együttes volumene meghaladta a 10 milliárd lejt. Az árfolyam váratlan elrugaszkodása óriási gondot jelentett nagy többségük számára, s egyik napról a másikra a törlesztőrészletek ugyancsak megemelkedtek. Amúgy nemcsak Romániában alakult ki ilyen áldatlan állapot, tarthatatlan helyzet, Európa számos országában a kereskedelmi bankoknak szembesülni kellett az érintett ügyfelek elégedetlenségével, tiltakozásával, ugyanakkor az állami hatóságok (beleértve a törvényhozást is) rákényszerültek bizonyos kompromisszumos, adóst tehermentesítő intézkedések foganatosítására, illetve jogszabályok elfogadására. Így történt ez országunkban is, de tulajdonképpen érdemben nem mindenki számára sikerült méltányos és mentőövet jelentő módon rendezni a frank alapú banki adósságot, s bizony voltak olyanok, akik abba csúnyán belebuktak. (Amúgy a banki ügyfelek között voltak cégek is, amelyek fizetésképtelenné váltak.) Nem térnénk ki a különböző megoldási módokra, csupán arra, hogy azok között volt a konverzálás vagy a frank alapú hitelek restrukturálása. Ez előbbiben 2018 végéig 25 525 ügyfél részesült, az utóbbiban pedig 13 327. Voltak olyan esetek is, amikor az elégedetlen ügyfél az igazságszolgáltatási szervekhez fordult, a bírói gyakorlat viszont nem bizonyult egyértelműnek, voltak olyan ügyfelek, akikre nézve a bírósági döntés úgymond kedvező volt, de olyanok is, akikre nemigen. 20 000 alatt A jegybanktól származó értesülések szerint 2018 decemberében országos szinten 20 145 olyan magánszemély volt, akinek frank alapú hiteltartozása volt az egyik vagy a másik kereskedelmi bankkal szemben. Ma már számuk 20 ezer alatt van, ugyanis az első félévi helyzetjelentésben az szerepelt, hogy számuk 19 484, az általuk még törlesztendő hitelállomány pedig 3,2 milliárd lej körül volt. Augusztus végén a hazai bankok mérlegében 8870 frank alapú jelzáloghitel létezett és 11 703 fogyasztói hitel (ez utóbbiból 8253 jelzáloggal terhelt). Ugyancsak augusztus végén az érintett ügyfelek száma 19 084 volt, ezek szerint azok száma a legutóbbi két hónap során 400 fővel csökkent. A hivatalos statisztikák szerint tehát több mint 19 000 olyan magánszemély tartozik a kereskedelmi bankoknak, akik annak idején frank alapú hitelt vettek fel, s akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ők továbbra is a svájci frank „fogságában” leledzenek. Számukra lehet, hogy jó hírt jelent, jelenthet az Európai Unió Bíróságának ama nemrégiben meghozott döntése, amelyet a lengyelországi frank alapú hitelt felvevő adósok ügyében hozott meg. A kedvező döntés azt jelenti, hogy a helyi, azaz az adott országok igazságügyi szerveinél lehet kérelmezni a hitelszerződések megsemmisítését, már amennyiben az indexálásra vonatkozó kikötésekről bebizonyítható, hogy azok abuzívak voltak. Sajnos azonban egy ilyen bírósági döntés nem általános érvényű, tehát az érdekelt/érintett személyeknek külön-külön kell kezdeményezniük az eljárást az Európai Unió Bírósága döntésére való hivatkozással.

Hecser Zoltán