borús égbolt
A politikai foglyok kiszabadításáért küzdenek
Viszonylag jó körülmények között tartják fogva Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, de nem engedik meg nekik, hogy a cellájukon kívül is munkát végezzenek, a foglyok ugyanakkor jó lelkiállapotban vannak – számolt be pénteki hétvégi sajtótájékoztatóján csíkszeredai börtönlátogatásáról Tőkés László európai parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: jogi és politikai eszközökkel folytatják a harcot az elítéltek kiszabadításáért.
[caption id="attachment_82246" align="aligncenter" width="1000"]
Tőkés László. EP-képviselőként látogatott a csíkszeredai börtönbe Fotó: László F. Csaba[/caption]
A csíkszeredai demokráciaközpont székhelyén megtartott sajtóeseményen Tőkés László elmondta: ezúttal európai parlamenti képviselői minőségében látogatta meg Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A tavaly nyári magánlátogatáshoz képest most annyiban volt más a helyzet, hogy rendelkezett az Európai Parlament külügyi bizottságának ajánlásával, így nemcsak a foglyokat látogathatta meg, hanem bepillantást nyert a csíkszeredai börtön körülményeibe, működésébe is. Hozzáfűzte, Beke és Szőcs leginkább arra panaszkodott, hogy nem végezhetnek munkát a cellájukon kívül.
– Égbekiáltó, hogy miközben korrupt politikusok tucatjai vannak szabadlábon, ártatlan embereknek kell börtönben ülniük. Egyértelmű, hogy politikai döntés született az ítélethozatalkor, hiszen nem követtek el semmi törvénytelent, nincsenek komolyan vehető bizonyítékok ellenük – fogalmazott Tőkés László. A parlamenti képviselő szerint a madéfalvi veszedelem évfordulójához közeledve ismét hangsúlyozni kell a székely ellenállás és az önfeláldozás üzenetét, Beke István és Szőcs Zoltán ügye pedig jelzi, ezekre az értékekre ma is szükség van. Hangsúlyozta: a Beke–Szőcs-ügyben született ítéletet megfélemlítési szándékkal hozták meg, a román hatalom egyértelmű célja a székelység és az autonómiatörekvések megtörése volt. Tőkés politikai foglyoknak nevezte Bekét és Szőcsöt, hozzátéve, mindent meg kell tenni a „politikai foglyok” kiszabadításáért. Ugyanakkor hozzáfűzte: a rendelkezésre álló jogi eszközök meglehetősen szűkösek, ezért fontos lenne, hogy az RMDSZ a parlamentben is álljon ki a fogvatartottak mellett. Az EP-képviselő ugyanakkor abbeli reményét is kifejezte, hogy Románia soros uniós elnöksége miatt a külföldi közvélemény is érzékenyebben reagál majd Bekéék ügyére. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezetője pedig emlékeztetett: az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban is kiállt Beke István és Szőcs Zoltán mellett, az EMNT pedig az idei évben is igyekszik napirenden tartani a politikai foglyok ügyét.
Tőkés László. EP-képviselőként látogatott a csíkszeredai börtönbe Fotó: László F. Csaba[/caption]
A csíkszeredai demokráciaközpont székhelyén megtartott sajtóeseményen Tőkés László elmondta: ezúttal európai parlamenti képviselői minőségében látogatta meg Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A tavaly nyári magánlátogatáshoz képest most annyiban volt más a helyzet, hogy rendelkezett az Európai Parlament külügyi bizottságának ajánlásával, így nemcsak a foglyokat látogathatta meg, hanem bepillantást nyert a csíkszeredai börtön körülményeibe, működésébe is. Hozzáfűzte, Beke és Szőcs leginkább arra panaszkodott, hogy nem végezhetnek munkát a cellájukon kívül.
– Égbekiáltó, hogy miközben korrupt politikusok tucatjai vannak szabadlábon, ártatlan embereknek kell börtönben ülniük. Egyértelmű, hogy politikai döntés született az ítélethozatalkor, hiszen nem követtek el semmi törvénytelent, nincsenek komolyan vehető bizonyítékok ellenük – fogalmazott Tőkés László. A parlamenti képviselő szerint a madéfalvi veszedelem évfordulójához közeledve ismét hangsúlyozni kell a székely ellenállás és az önfeláldozás üzenetét, Beke István és Szőcs Zoltán ügye pedig jelzi, ezekre az értékekre ma is szükség van. Hangsúlyozta: a Beke–Szőcs-ügyben született ítéletet megfélemlítési szándékkal hozták meg, a román hatalom egyértelmű célja a székelység és az autonómiatörekvések megtörése volt. Tőkés politikai foglyoknak nevezte Bekét és Szőcsöt, hozzátéve, mindent meg kell tenni a „politikai foglyok” kiszabadításáért. Ugyanakkor hozzáfűzte: a rendelkezésre álló jogi eszközök meglehetősen szűkösek, ezért fontos lenne, hogy az RMDSZ a parlamentben is álljon ki a fogvatartottak mellett. Az EP-képviselő ugyanakkor abbeli reményét is kifejezte, hogy Románia soros uniós elnöksége miatt a külföldi közvélemény is érzékenyebben reagál majd Bekéék ügyére. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezetője pedig emlékeztetett: az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban is kiállt Beke István és Szőcs Zoltán mellett, az EMNT pedig az idei évben is igyekszik napirenden tartani a politikai foglyok ügyét.
A ’89-es forradalom az EMNT idei fókuszában
Az 1989-es temesvári forradalom 30 éves évfordulóját és a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, „Tusványost” tekinti kiemelt rendezvénynek idén az EMNT, amely szintén 30. kiadásához érkezett – közölte Sándor Krisztina, a szervezet ügyvezetője.
– Feladatunk visszahozni a köztudatba a romániai forradalom kitörésének körülményeit, valamint Temesvár és Tőkés László megkerülhetetlen szerepét. Ezért egy, a teljes évet átfogó programsorozattal készülünk, melynek részleteiről idejében tájékoztatjuk majd a közvéleményt – jelentette ki Sándor Krisztina. Hozzáfűzte: decemberben külön találkozót kértek a román tanügyminisztertől, mivel személyesen szeretnék átadni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében összegyűjtött közel 15 ezer tiltakozó aláírást. Ezenkívül az EMNT december 18-án a parlament és a szenátus elnökének, valamint a vallásügyi államtitkárnak címzett levélben kérte, hogy nyilvánítsák ünnepnappá január 13-át, a vallásszabadság napját. Egyelőre nem kaptak választ egyik ügyben sem a kormány képviselőitől.
Kiss Előd-Gergely
.jpg)
