Az 5. Székelyföldi Grafikai Biennálé anyagából válogatott kiállítás nyílik hétfő este 6 órakor Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában. A tárlatot Ferencz S. Apor képzőművész, a biennálé kurátora és Túros Eszter művészettörténész nyitja meg. Az alábbiakban Ferencz S. Apor kurátor ismerteti a kiállított anyagot. [caption id="attachment_81456" align="aligncenter" width="815"] Jing Liu, Kína: Mester – A fődíjas alkotás[/caption] A minőség mellett az idei biennálé egyik legfontosabb pozitívumaként azt említhetjük, hogy az alkotók nagyszámban reagáltak a biennálé koncepciójában megfogalmazott felvetésre: a pixel alapú kép és a hagyományos grafika viszonyának összetett kérdéseire, milyen ponton és hogyan találkoznak a hagyományos és a digitális technikai megoldások, melyek azok a kölcsönhatások amiket ezek az átfedések eredményeznek, illetve milyen aktuális szellemi tartalmat generálnak. A 2018-as „G5” Székelyföldi Grafikai Biennálé ezen kölcsönhatások bemutatásához szeretne teret biztosítani. [caption id="attachment_81459" align="aligncenter" width="854"] Art Werger, AEÁ: Life below – Nagy Imre-díj[/caption] Manapság, amikor a kortárs képzőművészet világában egyre jobban jelen vannak a különböző huszonegyedik századi médiumok, a digitális technikai megoldások, még inkább kiszorítják a hagyományos technikai eljárásokat. Ez alól nem kivétel a kortárs grafika sem, ahol gyakran tetten érhető valamilyen digitális képi beavatkozás, egyszóval a hagyományos eljárással készült grafika esetében is meghatározó szerephez jut a számítógép. Ma már a kortárs művészetben egyre ritkábban találkozunk litográfiával, mezzotintóval, de nem trendi fametszettel sem foglalkozni. A digitális grafikai eszközök elterjedésével a hagyományos technikák látszólag hátérbe szorultak, idejétmúlttá váltak. Azonban érzékelhető az alkotók körében egy, a hagyományos sokszorosító technikákhoz való szerencsésnek mondható visszatérés, melynek jótékony hatása egyértelműen tetten érhető a kortárs grafikában. Az anyag kézi megmunkálása, az azzal való fizikai kontaktus, a tematikai probléma felvetése és a médium megválasztása egyforma fontosságúvá vált. Ez a jelenség, az új médiumok erőteljes jelenléte mellett, markánsan jelen van a 5. Székelyföldi Grafikai Biennálé anyagában is. [caption id="attachment_81460" align="aligncenter" width="1000"] Marcin Bialas, Lengyelország: Empty Egg – Magyar Képzőművészeti Egyetem díja[/caption] A minden tekintetben változatos anyagban, a hagyományos és kísérleti – a saját fejlesztésű egyénin – és a digitális technikákon át számtalan nézőpont, szemlélet és stílus képviseltette magát. Válaszokat kaphatunk olyan kérdésekre, mint például: Miként reagálnak különböző nemzetiségű és kultúrkörhöz tartozó művészek a saját környezetük vagy a nagyvilág által feltett kérdésekre? A kortárs művészet nyelvén milyen válaszokat adnak globalizációs, politikai, ökológiai, gazdasági, társadalmi vagy éppen a migráció kérdéseire? Hogyan dolgozzák fel saját, személyes létük problémáit? Miként igyekeznek megfelelni a XXI. század technikai vagy szakmai kihívásainak a kortárs művészi grafikán keresztül? Miként érvényesül hagyomány és megújulás a kortárs művészi grafikában? Az idei nagyszámú jelentkező (900 fölött) és benevezett mű (2250) egyértelműen azt támasztja alá, hogy a biennálé abba a szakaszába elérkezett, amikor bátran kijelenthetjük, illetve tényként kezelhetjük, hogy egy világszinten számon tartott szakmai eseményről van szó. Ahhoz sem fér kétség, hogy a régió egyik legfontosabb művészeti rendezvényévé vált és létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Mindez nagymértékben Siklódi Zsoltnak, a biennálé előző kurátorának és annak az elhivatott szervezőstábnak/háttércsapatnak köszönhető, akik a rendezvény elmúlt 10 éve alatt munkájukkal profi hozzáállást tanúsítottak. * A kiállítás 2019. január 25-ig látogatható.