erős felhőzet
kevés felhő
szórványos felhőzet
A növekedés még nem minden…
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gazdasági növekedés tekintetében csúcsokon jár országunk: most már biztosra vehető, hogy annak arányszáma az idén el fogja érni az 5 százalékot, s ilyenképpen Románia uniós viszonylatban is e tekintetben az első helyre fog kerülni. A minap számoltunk be arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap is a múlt héten módosított áprilisi előrejelzésén, s Románia esetében az előzetesen jegyzett 4,6 százalékos növekedés helyett most 5 százalékossal számol. Amúgy a második évnegyed folyamán a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva a növekedési arány elérte a 6 százalékot, s ez mintegy garanciát képez a már említett 5 százalék elérésére éves viszonylatban. Mindenképp figyelemre méltó a gazdasági növekedés, ilyen iramos, vagy ahogy az államelnök fogalmazott, „erőteljes növekedése”, mint ahogy az is, hogy a nemzetközi pénzintézetek, valamint egyes neves gazdasági elemzők becslései szerint 2017-ben is listavezető lehet országunk (együtt Izlanddal), lévén, hogy 3,8 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. A növekedési arány tekintetében a közép- és kelet-európai régió országai messze elmaradnak, így például Lengyelország esetében az idén 1,3 százalékos növekedésre számítanak, Bulgária esetében 3 százalékosra, Csehország esetében 2,5 százalékosra, Magyarország esetében pedig 2 százalékosra. Ami pedig 2017-et illeti: a becslések szerint Lengyelország esetében 3,4 százalékos növekedés következhet be, Bulgária esetében 2,8 százalékos, Csehország esetében 2,7 százalékos, Magyarország esetében pedig 2,5 százalékos.
Nem akarunk ünneprontók lenni, de megjegyzendő, hogy a gazdasági növekedésnek ugyan megvan a maga kiemelt jelentősége például a versenyképesség vagy a munkaerő-foglalkoztatás stb. tekintetében, de ugyanakkor meg lehetnek a maga hátulütői is. Nos, országunk esetében a statisztikai adatok arra utalnak, hogy a növekedés hajtómotorját a fogyasztás képezte (amiben egyébként megvolt a maga szerepe az áfakulcs tavalyi, valamint idei csökkentésének is). A fogyasztás felhajtó erejével nem is lenne semmi bajunk, ha annak fedezetét nem az import képezné. Sajnos, azonban a fogyasztás bővülése a megfelelő hazai kínálat hiányának okán az import hovatovábbi gyarapodásához vezetett, azzal nem volt képes lépést tartani az export, s ilyenképpen a kereskedelmi mérleghiány hónapról hónapra növekszik. Az Országos Statisztikai Intézet október 10-én nyilvánosságra hozott közleménye szerint az esztendő első nyolc hónapja során a szóban forgó mérleghiány 1,3 milliárd euróval volt nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Augusztusban pedig az export ugyan 13,4 százalékkal volt nagyobb, mint 2015 augusztusában, ugyanakkor az import 14,4 százalékkal. Ilyen körülmények között pedig a gazdasági növekedés nem biztos, hogy fenntartható lesz középtávon. És van még egy másik dolog, amely ugyancsak beárnyékolhatja a gazdasági növekedést, nevezetesen a költségvetési hiányt. Azt sikerült „kézben tartani” – állítják a kormány, a pénzügyminisztérium illetékesei. Lévén, hogy 8 hónap viszonylatában a GDP-arányos hiány alig 0,4 százalékos volt. Sajnos, azonban ez annak tulajdonítható, hogy nem sikerült végrehajtani a költségvetésbe belefoglalt beruházásokat. Az idei költségvetésben 37,7 milliárd lejes beruházási célkitűzés (az állami költségvetésből és az uniós alapokból) szerepelt, nyolc hónap viszonylatában viszont a szóban forgó célra csak 14,9 milliárd lejt sikerült elkölteni, míg ez az érték az elmúlt esztendő azonos időszakában 15,1 milliárd lejt tett ki. Az államelnök a minap azt hangoztatta, hogy az első félév folyamán a nettó beruházások körülbelül 9 százalékkal növekedtek. Ez így igaz, mint ahogy az is, hogy hét hónap viszonylatában a beruházásokkal kapcsolatos költségek 2,7 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2015-ben. Igen ám, de augusztusban meglepő módon visszaesés következett be, s ilyenképpen nyolc hónap viszonylatában a beruházások 1,3 százalékkal csökkentek, augusztusban pedig 2015 augusztusához viszonyítva 19 százalékkal. Az külön ügy, hogy az augusztusi költségvetés-végrehajtási jelentésben a pénzügyminisztérium már nem tüntette fel a beruházások növekedését vagy csökkenését a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva… Olyan számítások is vannak, miszerint, ha nyolc hónap viszonylatában időarányosan került volna sor a költségvetésben feltüntetett beruházási alapok elköltésére, akkor a költségvetési hiány sem festene olyan rózsásan, mint ahogy az megjelent a minisztériumi jelentésben. Fogyasztásra alapozni a gazdasági növekedést hosszú távon kockázatos dolog. Ilyen vonatkozásban már megmutatkoznak valamelyes előjelek: az utóbbi két hónap során a kiskereskedelmi áruforgalom növekedésében mérséklődés, lelassulás következett be. Vannak még másabb ismérvei, velejárói a gazdasági növekedésnek, s azokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, s ezért is mondjuk, hogy a gazdasági növekedést nem szabad, nem lehet abszolutizálni.
Hecser Zoltán
.jpg)
