A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Felsőpulya, Őrség, Ausztria                                                                                                         Fotó: pinterest

Ürményháza, Vajdaság                                                                       Fotó: pannonrtv.com

Mai településismertetőnk FELSŐPULYA Kisváros az Őrségben, Ausztriában. Német neve: Oberpullendorf. A Felsőpulyai járás székhelye. Kőszegtől 15 km-re északra, Kismartontól 47 km-re délre fekszik. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye része, akkor is járásközpont volt. Alapításának éve 1225. Neve a régi „Pulo” személynévből alakult ki magyar névadással. Más vélemények szerint a „pulya – gyerek” szóból, vagy a szláv eredetű „polje – föld”-ből származtatható. A német „Pullendorf” elnevezéssel először egy 1279-es soproni oklevélben találkozunk. A legjelentősebb nemesi birtokosok a gróf Cseszneky és a báró Rohonczy családok voltak. 1910-ben 868 lakosából 800 magyar volt. Felsőpulya temploma csak 1934-ben, a redemptorista rend jóvoltából épült fel. Felső- és Középpulyát 1958-ban egyesítették. Az egyesített településen a magyarok száma fokozatosan csökkent, ami összefügg a várossá válással is (1975). 2001-ben 2793 lakosából 1860 német, 603 magyar, 232 horvát volt. Becsült népessége ma 3188 (2018). Szent Ferenc kápolnáját 1707-ben Ujj Ádám építtette, 1727-ben bővítették, tornyot 1785-ben építettek hozzá. 1804-ben bővítették és restaurálták. A kápolnát utoljára 2004-ben restaurálták. A Rohonczy-kastély a 17. században épült egy középkori épület felhasználásával. 1889-ben renoválták, majd 1965-ben a Burgenlandi Gazdasági Kamara vásárolta meg . Rövid ideig mezőgazdasági főiskola működött benne. Az 1980-as évek végén vásárolta meg a Kismartoni Püspökség. Ma a Szent István-ház ifjúsági központ működik benne. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Varak.hu) ÜRMÉNYHÁZA Település a Vajdasában, a mai Szerbiában. Szerb neve: Јерменовци/ Jermenovci. Közigazgatásilag Zichyfalva része a Dél-bánsági körzetben. Versectől északnyugatra, Zichyfalvától délnyugatra, a Duna–Tisza–Duna-csatorna mellett, Újsándorfalva és Szentjános közt található. Az ott élő szórványmagyarság egyik fontos települése. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott. 1848. szeptember 23-án a szerb felkelők megrohanták a helységet és a védésére egybesereglett 2000 magyar népfelkelőt kiverve, a falut felgyújtották. A lakosság elmenekült és csak 1850-ben tért ismét vissza. Mivel a temploma is leégett, csak 1854-ben tudtak újat építeni, amelyet 1855-ben ismét felszenteltek, 1868-ban Nyári József makói származású plébános személyében a falu önálló lelkészt kapott. Rózsa Sándor bandája és más betyárcsoportok jelentős károkat okoztak itt az 1860–70-es években, de ennek ellenére is jelentősen fejlődött a falu. 1918-tól az Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része, majd 1941–44 között német megszállás alá került, 1945-től Jugoszlávia, 1992-től Szerbia fennhatósága alá tartozik. Határában 1952 november 9-én feltört a kőolaj, amelynek kitermelésére 1955-ben a falutól nyugatra új lakótelep épült Kolónia néven. 1973-ban ismét kőolaj után kutattak, amikor 60 fokos sós-jódos vízre bukkantak, amely elősegíti különböző betegségek gyógyítását. 1910-ben 1606 lakosából 1581 magyar, 16 német volt. Ebből 1566 római katolikus, 16 református volt. 1033 lakójából ma 714 magyar (2018). (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Vajdasag.rs) Mai feladványunk

Szerednye, Kárpátalja                                                                                                                 Fotó: Charta XXIVámosladány, Felvidék                                                                                                               Fotó: Charta XXI