A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Bethlenszentmiklós, Erdély                                                            Fotó: kastelyerdelyben.ro

Frumósza, Moldva                                                                                                                        Fotó: mapio.net

Mai településismertetőnk BETHLENSZENTMIKLÓS A Kis-Küküllő partján, Balázsfalvától 15 km-re fekvő falu Fehér megye kevés magyar többségű településének az egyike. Román neve Sânmiclăuş, németül Betelsdorf. Az 1381 lakosú településen (2011-ben) a lakosság 56%-a vallotta magát magyarnak, akiknek közel a fele unitárius vallású. A falu közigazgatásilag Szépmező községhez tartozik. Az utóbbi években számos román cigány család költözött be, s ily módon felemésztődik a magyar többség. Első írásos említése 1309-ből való. 1390-ben Zsigmond király Bethlen Gergelynek adományozta a települést, és a Bethlen-család birtokai közé tartozott a későbbiekben is. A 16. században Bethlen Farkas várat épített, amely ma már nem áll. Bethlen Miklós 1668 és 1683 között reneszánsz stílusú kastélya ma romos állapotban látható. Ez a várkastély az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, az egyetemes magyar örökség része. Az unitárius templom a falu feletti domb oldalában áll, temető veszi körül. Eredetileg a 13–14. század táján épült, ám mai alakját a későbbi átépítésekkor nyerte. A reformáció idején a gyülekezet a Szent Miklós-templommal együtt unitáriussá lett. Református temploma is van, a 17. század végén a Bethlenek telepítettek ide kálvinistákat az unitáriusok mellé. 2019. október 2-án kigyulladt az unitárius templom tornya. A tűzoltóknak sikerült megakadályozniuk, hogy a tűz a templomhajóra is átterjedjen, de a fazsindellyel födött toronysisak teljesen megsemmisült. A felújítás összmagyar összefogással jelen pillanatban is zajlik. (Charta XXI/Suzana Guoth) FRUMÓSZA Település Moldvában, a Csángóföldön, a Kárpátok keleti részén, a Tázló-folyó partján, a mai Romániában. Magyarul – bár egyre kevesebben – Szépfalunak is nevezik. Egy legenda szerint nevét III. Nagy István (románul Ştefan cel Mare, 1457–1504) moldvai fejedelem kedveséről kapta. Amikor István vajda átvonult a településen, meglátott egy rendkívül szép lányt, és beleszeretett. A találkozás emlékére adta a településnek ’Frumoasa’, azaz ’szép’ nevet. A Magyar Katolikus Lexikon szerint lakosai között sok mesterember élt, híresek voltak a szűcsök és fazekasok. Régi, fából készült, 14 m hosszú zsindelyes Mária Magdolna-templomát az 1840-es években említik először, az új templom 1958–61-ben épült. A legendával ellentétben helytállóbb az a tény, hogy a települést a madéfalvi mészárlást követően (1764 után) menekülő székelyek alapították. A románok csak 1850 körül költöztek Frumószára. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2002-ben tudta beindítani a magyar oktatást. A szülők kérésére az iskolában bevezették a 3-4 órás magyar oktatást. Korábban Pusztina filiája volt, attól mintegy 4 kilométerre, nyugatra található. Domokos Pál Péter 1929-ben járt ott. Az ő adatai szerint akkor az 1676 fős összlakosságból 903 volt magyar nyelvű, és ugyanannyi római katolikus. Akkor tehát a falunak valamivel több, mint fele csángó-magyar és római katolikus vallású volt. Kitörési lehetőség rejlik a mezőgazdaságban és a vendéglátásban is. (Charta XXI/Suzana Guoth, Virt László) Mai feladványunk

Csarnahó, Felvidék                                                                                                              Fotó: Charta XXIDebrőd, Felvidék                                                                                                                           Fotó: Charta XXI