Kormányhatározat elfogadva

Viszonylag nagy várakozás és érdeklődés előzte meg a pénteki kormányülést, s ez annak okán, mert a múlt hét elején ellentmondásos, de úgy általában rossz előjelű híresztelések kaptak szárnyra: egyes sajtóorgánumokból például arról lehetett értesülni, hogy a közszférai bérek befagyasztódnának 2019-ben, s ha azok nem, akkor a béren kívüli juttatások, elnapolódik a nyugdíjpont megemelésének időpontja stb. Mindezt a kormányzati illetékesek cáfolták és kijelentették, hogy a bérek és a nyugdíjak folyósítása tekintetében minden az előirányzatok szerint lesz, de Teodorovici pénzügyminiszter fél szájjal elismerte, hogy készülőfélben van egy olyan módosító és kiegészítő sürgősségi kormányrendelet, amely bizonyos megszorító jellegű intézkedéseket is tartalmaz.

Szokásos kormányülést felve­ze­tő expozéjában Viorica Dăn­cilă többek között arra utalt, hogy elfogadásra kerül az országos garantált minimális bruttó bér megemelésére vonatkozó kormányhatározat, s ezzel kapcsolatosan nyomatékolta: „Teljesítsük azon vállalásunkat, miszerint növeljük a lakosság jövedelmeit, és alá szeretném húzni ez alkalommal azt is, hogy a költségvetési rendszerben a bérek növekedni fognak, megfelelően az egységes bérezési törvénynek.” Hozzáfűzte azt is, hogy a jövő esztendei költségvetés kimunkálása szem előtt tartja a közszférai bérek – akárcsak a nyugdíjasok – jövedelmeinek megemelését, úgy, ahogy azt előírja a köznyugdíjtörvény. Kitért a közbeszédben hallható azon információkra is, amelyek szerinte bizonytalanságot váltottak ki, s ezzel kapcsolatosan elítélően nyilatkozott „a rémhírkeltőkről”. Azt is közölte, hogy egy elfogadásra kerülő döntés lehetővé teszi annak az intézkedésnek a folytatását, amely hozzájárult a román turizmus fejlesztéséhez, az úgynevezett üdülési utalványokról van szó, amelyben továbbra is, azaz 2019-ben és 2020-ban is részesülni fognak a közszférai alkalmazottak, s amely értéke továbbra is 1450 lej marad. Ebben az esztendőben több mint 1 millió személy részesült utazási utalványban. Tehát csak jó híreket (legalábbis állítólag) közölt a kormányfő, biztosítva a „nagyérdeműt”. Ám az alaposabb elemzés arra is következtetni enged, hogy az elfogadott sürgősségi kormányrendeletek és kormányhatározatok egyike-másikának megvan a maga árnyoldala is.

A minimálbér újabb verziója
Némi meglepetést váltott ki a 2019-es esztendei országos garantált minimális bruttó bér megállapítására vonatkozó kormányhatározat, amelyre utalt a kormányfő a már említett expozéjában, s arra kitért a kormányülést követő sajtóértekezletén Marius Budai munkaügyi miniszter is. Az eddig hivatalosan is beharangozott kormányzati elképzelésekhez képest némileg módosult annak egyik-másik előírása. S ami ebben leginkább meglepő az az, hogy eddig a kormány illetékesei többször is azt állították, hogy lezárultak a társadalmi partnerekkel folytatott tárgyalások. Nos, a jelek szerint nem tájékoztattak, hanem félretájékoztattak. Igen, mert a munkaügyi miniszter azt állította, hogy a kormányülés előtti napon sikerült dűlőre vinni a dolgot, és a munkáltatók érdekképviseleteinek határozott állásfoglalása és „vészjelzése” nyomán került ki a kormányhatározat szövegéből az az előírás, miszerint a 15 éves szolgálati idővel rendelkező alkalmazottak esetében egy nagyobb kvantumú, 2350 lejes bruttó bér állapítódik meg. Elárulta azt is, hogy a nyomás jobbára a textilipar oldaláról érkezett, ahol állítólag nagy arányt tesznek ki a több mint 15 éves szolgálati idővel rendelkező és minimálbérrel fizetett alkalmazottak. Egyébként a kormányhatározat még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de a két tisztségviselő által elmondottak szerint biztosra vehető, hogy 2019. január 1-jétől az országos garantált minimális bruttó bér 2080 lej lesz, ami a jelenlegihez képest 9,47%-os növekedést jelent. Továbbá azon főiskolai végzettségű személyek esetében, akik legalább egyéves szolgálati időtartammal rendelkeznek és szakmai végzettségüknek megfelelő munka, illetve tevékenységi köröket látnak el, akkor a havi bérszintjük legalább 2350 lej kell hogy legyen.

Úgy nem igaz!
Tehát végérvényesen eldőlt a jövő esztendei országos garantált minimális bruttó bér sorsa, méghozzá oly módon, amire vonatkozóan a döntés az utolsó pillanatban született meg. Ugyanakkor nem tévedünk, se nem tájékoztatunk félre, ha azt hangoztatjuk, hogy ez a kormányhatározat megkésve született meg, és lehet, hogy megvolt a maga szerepe abban is, hogy a jövő esztendei költségvetési tervezet még nem finalizálódott.
Van, ami nem dőlt el, de amit valakik „eldöntöttek”: a nem biztos, hogy siker övezi majd „a most bevezetett 3000 lejes ágazati minimálbért”, valamint azt, hogy a munkaerőhiány „orvoslására született az a kormányrendelet, amely 3000 lejre emelte az építőiparban dolgozók minimálbérét”. Lehet, hogy született valami ilyesmi, de csak valakiknek a képzeletében, és egyébként is az ilyen béremelést nem kormányrendelet, hanem kormányhatározat révén kellene bevezetni. Az viszont igaz, hogy a kormány az építőipari érdekképviseletekkel egy ilyen kvantumú minimálbérről egyezetett, de hogy annak bevezetésére mikor és miként kerül sor arra vonatkozóan semminemű döntés nem született.

Ismerethiány…
A nemrégiben beiktatott munkaügyi miniszter, Marius Budai első sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy belülről ismeri az irányítására bízott szakterületet, ugyanis ő annak keretében is dolgozott többek között a Botoșani Megyei Nyugdíjpénztár igazgatójaként. Igaz, csak ideig-óráig… A már említett pénteki sajtóértekezletén nemigen adta tanújelét bő és szerteágazó ismereteknek. Jobbára megismételte azt, amit már felvázolt a kormányfő a már említett expozéjában. A minimálbérrel kapcsolatos újságírói kérdésekre viszont nemigen tudott érdembeli választ adni. Így pedig azt sem tudta megmondani, hogy országos viszonylatban hány személyt érinthet a minimálbér megemelése, s abból hányan tevékenykedhetnek a közszférában. Ez utóbbi kapcsán annak véleményének adott hangot, hogy a közszférában jelenleg nincsenek az országos bruttó minimálbér szintjén fizetett alkalmazottak. Lehet, hogy igaza van, annak ellenére is, hogy a szóban forgó bérszint szerepel a közszférai egységes bérezési 2017/153-as kerettörvény VIII-as számú mellékletének egyik táblázatában (szakképzetlen munkás). Az állami tőkéjű cégeknél viszont vannak a minimálbér szintjén fizetett alkalmazottak, de azoknak számára vonatkozóan pontos adatokat sem a munkaügyi minisztérium, sem pedig az Országos Statisztikai Intézet nem hozott nyilvánosságra. Visszatérve az érintettek számára: hivatalos adatokból indulva ki szakértői becslések szerint országos viszonylatban 1,3-1,4 millióra tehető a kormányhatározat által érintettek száma. Ami pedig a minimálbér megemelésének költségvetési vonzatára vonatkozó kérdést illeti, arra sem tudott válaszolni a tárcavezető. De igen egyes hazai adószakértők: szerintük a minimálbér megemelése nyomán 2019-ben az általános konszolidált költségvetés bevételi oldalán az majd mintegy 2 milliárd lejes pluszt fog jelenteni.
(Az utazási utalványokkal kapcsolatosan elhangzottakról, illetve kormányzati döntésről, valamint a pótlólagos pénzkiutalásokra vonatkozó kormányhatározatokról a későbbiek során beszámolunk.)

Hecser Zoltán