Az idei megyejárás alkalmával Csík­szentgyörgyön a tevékeny civil egyesületeket kerestük fel. Károly Veronikával, a Repülj Madár Egyesület elnökével és Kovács Nándor-Hunorral, a csíkszentgyörgyi Gátkötők Ifjúsági Egyesület elnökével beszélgettünk egyesületük múltjáról és jelenéről, illetve elmesélték, miként vesznek részt a közösségformálásban az óriási alcsíki településen. Kiterjedését tekintve Csík­szent­györgy a környék egyik legnagyobb községe, amely tíz települést foglal magában. Nincs könnyű dolguk az egyesületeknek, ha mindenhová el szeretnének jutni és hirdetni az általuk fontosnak tartott kulturális és közösségi értékeket. Ám mint ilyenkor lenni szokott, akadnak olyan egyesületek, amelyek lelkes tagjai szívügyüknek tekintik a közösségépítést és a hagyományok ápolását egyaránt. A község két legrégebbi és legélettelibb egyesületeit kerestem fel. A Repülj Madár Egyesület Először Károly Veronikával, a Repülj Madár Egyesület elnökével találkoztam a szervezet székhelyén, Csíkmenaság központjában. A hagyományőrző ház látnivalói többek között az egyesületi elnök tevékenységének és gyűjtésének köszönhetők. A házat a helyi fiatalokkal együtt, pályázatokkal rendezték be. A szervezet hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységébe nyertem betekintést a rövid történetismertetés alkalmával. A Repülj Madár Egyesület elnöke elmondta, Csíkmenaságon mindig is kiemelkedő szerepet töltött be a hagyományőrzés, a helyiek életében mindig fontos volt a népi kultúra átörökítése. Az itt élő emberek ma is szeretik és fontosnak tartják például a táncot, a farsangolást és a népdaléneklést. Az egyesület vezetője kiemelte, hogy jóval az egyesület létrehozása előtt komoly hagyományőrző tevékenység zajlott a településen, aminek ő maga is már egészen fiatalon részese volt. – A menasági emberek mindig szívesen jöttek a különböző eseményekre, felvették a székely ruhát. Évente több rendezvényen felléptünk, illetve különböző programokon vettünk részt – részletezte az egyesületvezető a hagyományőrzés kialakulásának történetét. Később ajánlották, adjanak jogi formát a civil mozgalomnak, hogy ezáltal könnyebben tudjanak pályázatokat lehívni vagy különböző helyekre eljutni, a kultúrát tudják minél magasabb szinten művelni. 2003-ban alakultak meg, ugyanis akkor érkezett egy felkérés a Hargita Megyei Kulturális Központtól. Egerbe utaztak néptánc- és népdaltalálkozóra, az volt az első fellépésük, onnantól, mondhatni, töretlenül jelen vannak a kulturális rendezvényeken. Az egyesület hivatalos bejegyzésére azonban 2011-ig kellett várni. – Összehívtuk a fiatalokat és minden érintett személyt, és eldöntöttük, hogy létrehozzuk az egyesületet. Mindenkori célunk fenntartani, bővíteni és építeni a kulturális életet Csíkmenaságon – avatott be az irányvonalat illetően Károly Veronika. A névválasztásnál számos ötlet felmerült, hosszas beszélgetések után a Repülj Madár mellett döntöttek. – A híres menasági népdal után neveztük el az egyesületet, 2011-ben be is jegyeztettük. Visszaemlékezve, jó ötletnek bizonyult, ugyanis a kulturális élet mellett a közösségi élet alakítására is tudtunk figyelni, és mint már említettem, a pályázatokkal is egészen jól tudtuk finanszírozni az egyesület tevékenységét – mutatott rá Veronika. Hozzátette: az egyesület elnökhelyettese Fischer Erzsébet, aki ugyan csíkmenasági születésű, de Fenyéden él, a menasági kapcsolatai azonban nem szűntek meg, sőt szereti az itteni kulturális tevékenységet. Ő az, aki a pályázatokat az elejétől a végéig lebonyolítja, míg Károly Veronika a program és szervezés részt intézi. – Nagyon jó a közös munka, célunk, hogy a kultúrát ápoljuk, megmentsük és továbbadjuk a következő generációnak. A településen van egy csoport, amelyet gyerekek, fiatalok, a közép- és idősebb korosztály képviselői alkotnak, ők képezik az egyesület kemény magját. Bármilyen rendezvényről legyen is szó, rájuk lehet számítani. Egyik fő célkitűzésünk, hogy megtanítsuk és ezáltal megmentsük népdalgyűjteményünk énekeit és a néptáncokat. Emellett kitértünk a falu épített örökségének megmentésére is. Most egy fontos lépés az Adorján-ház megmentése, ugyanis a Repülj Madár Egyesület figyel a házra, és megpróbálja élettel megtölteni azt – számolt be Veronika. Az egyesület vezetője kiemelte: az Adorján-ház Csík­me­naságon található, és a Csíki Műemlékvédő Egyesület tulajdonában van, de a menaságiak feladata, hogy az épületbe életet leheljenek. Emellett az egyesület a székely kapuk megmentésével és számbavételével is foglalkozik, nemcsak a településen, hanem egy ideje az egész községre kiterjedően. A munka során nemcsak azt nézték meg, hol és milyen állapotban találhatók a székely kapuk, hanem azt is lejegyezték, hogy kik faragták azokat. Kulturális tevékenységük Menaságon túlra, az egész községre kiterjed, falunapokon és farsangtemetéseken is fellépnek. – Ezekkel a programokkal már átléptük a falu határát, a nagy farsangtemetés állandó résztvevői vagyunk, de a településen is mindig megtartjuk, sőt bevonjuk Csíkszentgyörgy többi tízes falurészét is. A Repülj Madár Egyesület a község legrégebben töretlenül működő civil mozgalma. Az aktív tagok száma nagyjából harminc fő, többnyire középkorú és idősebb házaspárok, de ha megszólítjuk a fiatalokat, akkor ők is szívesen bekapcsolódnak a programokba – jegyezte meg a mozgalom vezetője. A tagok számára gyakran pályáznak népviseletre, ugyanakkor nemrégiben felelevenítették egyik hagyományos pásztorjátékukat, amelyben csak férfiak szerepelnek, számukra subákra pályáztak. A gyerekeknek tíz citerát szereztek be, amibe besegített a helyi önkormányzat, valamint megyei támogatást is szereztek az egyesületen keresztül. [caption id="attachment_142889" align="alignnone" width="2560"] Károly Veronika[/caption] Élő és írott hagyomány Az egyesület az élő hagyományápolás mellett hangsúlyt fektet arra is, hogy az előadott, elénekelt művek írott formában is megmaradjanak. Az évek során három CD-t adtak ki, amelyek a hagyományaikról szóló dokumentumokat tartalmazzák. Az első lemez címe Szerelmes népdalok Csíkmenaságról és környékéről, a másodiké Mennek a katonák, míg a harmadiké Szép violácska. Az egyesület tagjai énekelnek, helyi zenészek kíséretével. A karácsonyi CD-t Csiszer Árpád kántor kísérte orgonán, és a menasági templomban vették fel. A kiadványok szövegkönyvet is tartalmaznak. – Ezeket fontos volt megmenteni, mert napjainkra már nagyon keveset énekelnek belőlük – emelte ki Veronika. A Repülj Madár Egyesületnek eddig több mint hetven fellépése volt, szívesen járnak külföldre és belföldre egyaránt kirándulni, fellépni. Ahogyan Károly Veronika mondta, ennek közösségformáló ereje van a község életében. Az egyesület a községben a civil szervezetek zászlóshajója. – Mindig azt tartottam, sokkal könnyebb valamit lelkesedésből elkezdeni, majd töretlenül kemény munkával fenntartani és ugyanazzal a lendülettel dolgozni. Az egyesület tagjai folyamatosan tanulnak új énekeket, és ez is jó. Az önkormányzattal, a korábbi, de a jelenlegi vezetéssel is nagyon jó a kapcsolatunk, mindig elismerték és maximálisan támogatták a munkánkat – zárta beszélgetésünket Károly Veronika. A Gátkötők Ifjúsági Egyesület Kovács Nándor-Hunorral, a csíkszentgyörgyi Gátkötők Ifjúsági Egyesület elnökével az újraindított egyesület életéről és a jövőbeli elképzelésekről beszélgettünk. A szervezet működésén kívül a fiatal elnök beszélt a Gátkötők megalakulásáról, valamint régi és új céljaikról egyaránt. Csíkszentgyörgy községben aktív civil élet zajlik, a fiatalságot a csíkszentgyörgyi Gátkötők Ifjúsági Egyesülete fogja össze. Kovács Nándor-Hunor mesélt a nagyjából egy éve újraszerveződött Gátkötők tevékenységéről és majdnem harmincéves múltjáról. A szervezet már a kilencvenes években megalakult, élén a Csíkszentgyörgyi Székely Góbék egyik központi alakjával, Zakival – polgári nevén Vitos Imrével –, illetve az akkortájt frissen kispapként a községben szolgálatot teljesítő Orbán László vezetésével. – A kezdeti megalakulást nem teljesen a mai értelemben vett szervezetekhez lehet hasonlítani, leginkább vallási jellegű csoport volt, ifiórákra jártak. Elmondásaik alapján a csoport lassan-lassan kiterjedt, és egyszer csak ötven tagot számlált. Akkoriban csak Csíkszentgyörgy és Bánkfalva fiataljai gyűltek össze – elevenítette fel Nándor a Gátkötők alapjául szolgáló mozgalom történetét. Hozzátette: nagyjából szűk két évtizedet működtek aktívan, később, mondhatni, kiöregedtek a tagok, és utódok nélkül csupán a jogi forma maradt fenn. – Az egyesület korábban nem is nagyon működhetett volna anélkül, hogy a vezetés ne szólt volna bele, ez a régi rendszer egyik hibája volt – jegyezte meg a Gátkötők elnöke. A nagy mozgalmat követően kisebb formában, átmenetileg CSIBISZ néven továbbra is akadtak tenni akaró fiatalok, akik a falunapok és táborok szervezésében részt vettek, akárcsak a Gátkötők korábban és most. Később azonban ez is megszűnt, tudtam meg Kovács Nándor-Hunortól. [caption id="attachment_142890" align="alignnone" width="2560"] A Gátkötők újra terepen[/caption] Név és címer A nevet és a címert a korábbi mozgalomtól örökölték meg. – Bár a jelenlegi címert újraterveztük, az alapja ugyanaz, mint a korábbinak. Márton Ferenc híres festménye, A csíki székely gátkötők ihlette a névadást és a címert egyaránt – mutatott rá a fiatal aktivista. Mint részletezte, az elnevezés inkább szimbolikus jelentésű, mintsem konkrét cselekedetről szólna. – Sokan nem értik, mi a gátkötés, szimbolikusan kell érteni, a hangsúly a csapatmunkán van, azt jelenti, hogy egy adott folyamatot felduzzasztunk, de semmi esetre sem állítjuk meg, így erősebb közösséget hozunk létre általa. A szimbolikánál maradva, ez a természetben is és a közösségi életben is egyaránt jó – avatott be a gátkötők jelképrendszerébe a fiatal elnök. Tettek kövessék a nagy szavakat A tavaly tavaszi újraalakulást követően, de már előtte is, a 2020-as mikulásozást is közösen szervezték meg a fiatalok, bár Nándor elmondása szerint akkor még csupán egy szűkebb baráti kör vett részt az ajándékok kiosztásában. Lassan tovább alakultak a dolgok, jelenleg 60-70 fiatal, tevékeny tagot számlál az egyesület. Voltak többen is, néhányan azonban különböző okokra hivatkozva lemorzsolódtak. – Megszokott, hogy időnként kipróbálja magát valamiben az ember, aztán meggondolja magát és visszalép – jegyezte meg Nándor-Hunor. – Igazából minden a közösségről szól. A Gátkötők egyesület a község minden olyan településére kiterjed, ahol vannak fiatalok – Csíkszentgyörgy, Bánkfalva, Csíkmenaság, Menaságújfalu, Pottyond, Kotormány, Csinód és Egerszék fiataljaira is – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. A hivatalos egyesületet a bürokrácia miatt kellett létrehozni, hogy könnyebben lehessen pályázni meg a hasonló teendők formai követelményének eleget tenni. Ezzel szemben az egyesület lényege a közösség és annak építése, illetve a község körforgásában való aktív részvállalás. – Mindent közösen szervezünk. Tavaly voltak tavaszi, nyári és téli táboraink, sőt most, az elmúlt hétvégén volt már idei téli táborunk is – számolt be Nándor. A tagok minden második csütörtökön találkoznak, többnyire ekkor tervezik meg a további lépéseket, illetve az idéntől tematikussá akarják tenni a gyűléseiket. – Előadókat hívnánk, illetve olyan tevékenységeket folytatnánk, amikbe sokan be tudnak kapcsolódni, valamint fontos lenne, hogy mindenki számára a tulajdonságainak és képességeinek megfelelő szerepkört találjunk az egyesületen belül – mondta az elnök. – Az elnökségben jelenleg tízen vagyunk. Az elnökön kívül van egy elnökhelyettes, Miklós Izabella, kettőnk feladata a pénzügyi és szervezeti irányítás, továbbá van egy titkár, aki mindenben segít, és aki mindig lejegyzi a megbeszélteket. Ezenkívül van még három alelnök, aki az adott településért felel, vagyis településcsoportokért, feladatuk a kapcsolatteremtés. Négy csapatkoordinátor is van, mert ilyen nagy településeken csak így lehet a működést megoldani. Az elnököt a tagok választják meg. A szép szavakban hiszek, ami a közösségi életet illeti, de csak akkor, ha az eszmét nyomban tett is követi. A társadalom erről szól, szeretünk társaságokba szerveződni, igényünk is van rá, a természet velejárója, és úgy gondolom, hogy ha már közösségbe szerveződünk, akkor teremtsünk értéket is. A közösségnek megtartó ereje van, és célt ad az egyének számára is – zárta beszélgetésünket Kovács Nándor-Hunor.

Vlaicu Lajos