Vitathatatlan, hogy a diákok túlterheltek, a házi feladatot szabályozó miniszteri rendelet azonban a pedagógusok, iskola­igazgatók és az érdekvédelmi szövetség szerint sem teher­mentesíti a diákokat. A tanügyi szak­emberek továbbra is új tantervek kidolgozásában és a napi tanórák szabályozásában látják a megoldást. Amint arról már korábban beszámoltunk, tavaly­tól miniszteri rendelet szabályozza a házi feladatok mennyiségét: a rendelet szerint a tanároknak nem szabad naponta összesen több mint két óra alatt elvégezhető házi feladatnál többet adniuk a diákoknak, és ez valamennyi tantárgyra érvényes. A szabályozással azt akarja elérni az oktatási miniszter, hogy az 1–8. osztályos diákok naponta 5–8 óránál ne foglalkozzanak többet tanulással. A rendelet az előkészítő osztályokban tiltja a házi feladatot. – Jónak tartom az alapötletet, hogy ne terheljük túl házi feladattal a tanulókat, a változtatást azonban a jelenlegi követelmények újragondolásával kellene kezdeni. A jelenlegi tanterv és a lexikális ismerethalmazt tartalmazó tananyag mellett szinte abszurd a házi feladat csökkentéséről beszélni – nyilatkozta lap­unk­nak Ferencz S. Alpár, a József Attila Általános Iskola igazgatója. [caption id="attachment_43130" align="aligncenter" width="1000"] Házi feladat készítése. Gyakorlás vagy teher? Fotó: László F. Csaba[/caption] Fontos a tanultak begyakorlása A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint a tananyag elsajátításához fontos, hogy a diákok tanórán kívül begyakorolják az újonnan szerzett ismereteket. – Sajnos az elmúlt esztendő nem hozta meg a régóta várt keret-tantervi reformot, és csak remélni tudjuk, hogy a tantárgyi programok/tantervek újragondolásával, módosításával, szellősebbé tételével esetleg több időt lehetne a begyakoroltatásra fordítani iskolai keretek között, és így otthonra kevesebb feladat maradna. A tanulók tehermentesítése érdekében tehát egyrészt a tananyag mennyiségét kellene csökkenteni, ennek érdekében kompromisszumos megoldásokat találni, lemondani bizonyos területekről. Szükséges lenne az integrált oktatás lehetőségéről is gondolkodni, a differenciálás, személyre szabottság pedagógiai elvét konkrétabban érvényesíteni. Változtatni kellene ugyanakkor a kimeneti vizsgakövetelményeken is – mondta Burus Siklódi Botond. A lapunk által megkérdezett pedagógusok a rendelet egy másik hiányosságára mutattak rá: figyelmen kívül hagyja a diákok egyéni adottságait, azt, hogy ugyanazt a mennyiségű feladatot eltérő idő alatt oldja meg a nagyon jó, a közepes és a gyengébb képességű tanuló. – A gyermekek valóban túlterheltek, de ahhoz, hogy nyolcadik osztály végén jól vizsgázzanak matematikából, muszáj otthonra is feladatot hagynom. Csak a tanórai tevékenység nem elég ahhoz, hogy begyakorolják a matematikai képletek alkalmazását például – osztotta meg véleményét Molnár Klára, a Petőfi Sándor Általános Iskola matematika szakos tanára. – Osztályaimban a diákok kérték: ugye adok házi feladatot – tette hozzá Bors Kinga romántanár. Mindkét pedagógus lehetőséget teremt arra, hogy a jó képességű diákok is számukra megfelelő feladatokkal foglalkozhassanak otthon, úgy hogy a házi feladat mellett szabadon választható gyakorlatokat jelölnek még ki. – Ugyanannyi gyakorlatot hagyok fel otthonra, mint eddig, köztük könnyebb és nehezebb feladatok is vannak, azzal a különbséggel, hogy azt mondtam a diákjaimnak: mindenki annyit old meg belőlük, amennyit szeretne. Minden óra előtt közösen megoldjuk a feladatokat – tudtuk meg Bors Kingától. A diákok egyéni igénye csorbul Ferencz Salamon Alpár szerint egyénre szabott házi feladatokkal lehetne célirányos eredményt elérni a diákok tanításában, ennek pedig ellentmond a napi két órában megoldható házi feladat mennyiségét szabályozó rendelet. – Tény, hogy ’99 óta Mircea Dumitru az első miniszter, aki foglalkozik a házi feladat mennyiségének kérdésével és közvetetten a diákok tehermentesítésével. Ez azonban csak a hazai tanügyi rendszerben észlelhető problémák felszíni kezelését jelenti. A minisztérium még mindig elzárkózik, sőt intézkedéseivel ellehetetleníti a differenciált, gyermekközpontú oktatást – fogalmazott. A tanügyi szakember szerint értelmetlen napi két órában meghatározni a házi feladat mennyiségét mindaddig, amíg a gyermekek napi 6-7 órát töltenek a tanintézményekben. – Azt állítja az oktatási minisztérium, hogy azért szabályozta az otthoni feladatok mennyiségét, hogy az általános iskolások naponta 5–8 óránál többet ne töltsenek tanulással. Ezt a rendelet betartása mellett is lehetetlen elérni, a diákok többségének ugyanis naponta 6-7 óra szerepel az órarendjében – hangsúlyozzák a pedagógusok. A pedagógusok érdekvédelmi szövetségének elnöke is kételkedik a rendelet hatékonyságában. – Kétségeim vannak azt illetően, hogy a házi feladatokra fordítandó időt ilyen egyszerűen, egy miniszteri rendelettel – bármennyire is jó szándékú a rendelkezés – lehetne szabályozni – mondta. Pál Bíborka