A koronavírus okozta megbetegedések számának hovatovábbi növekedése és a járvány „térhódítása” a lakosság körében világszerte aggodalmat vált ki, esetenként akár pánikhangulatot is, aminek velejárója bizonyos dolgok felnagyítása, eltúlzása vagy éppenséggel elferdítése, valamint az esetenkénti felvásárlási láz. Másrészt a világ számos országában fennakadások jelentkeztek a termelési tevékenységben, s ez mindenekelőtt a kínai nagy beszállítók „kényszerpihenői” számlájára írható. Tekintélyes makrogazdasági elemzők szerint is túl a megbetegedések jelentette társadalmi és személyes gondokon, a világgazdaság idei távlataira is rányomhatja bélyegét a koronavírusos megbetegedések és halálesetek számának további növekedése, igen, mert sok országban máris létszám-, beszerzési/ellátási, valamint szállítási gondokkal küszködnek, visszaesés mutatkozik számos iparág termelésében. Az előrejelzések szerint uniós viszonylatban is kisebb arányú gazdasági növekedésre lehet számítani, mint ahogy azt vélelmezték a múlt esztendő végén. Ebben a kontextusban utalhatunk arra is, hogy jó ideje tartó felfelé ívelő dinamika után februárban zsugorodott az európai autópiac. Tekintsünk el a makrogazdasági mutatóktól, s próbáljunk, ha nagyvonalakban is, utalni néhány hazai konkrétumra. Egyes ágazatokban, mindenekelőtt a turisztikában az elmúlt időszakok során jelentős hanyatlás következett be, s ezért az érdekképviseletek az állami beavatkozást sürgetik, kérelmezik. Erre kormányzati reagálás csak részben született, így például a turisztikáért felelős államtitkár vasárnap bejelentette, hogy szorgalmazni fogja az „idényen kívüli” üdülési utalványok juttatását. Nem hinnénk, hogy ez megoldás lenne, egyrészt azért, mert maguk a hatóságok sugalmazzák a lakossági „mobilitás” mérsékelését, másrészt pedig azért, mert a lakosság túlnyomó többségének amúgy sincs kedve most üdülni, arról nem is beszélve, hogy családosok esetében mi történik az idényen kívüli üdülés ideje alatt az iskolás korú gyerekekkel. Az sem igaz, hogy a kormánynak esetleg nem lenne lehetősége támogatást nyújtani, ha arra van alapos megindokolás, ugyanis az lehetséges a kormány rendelkezésére álló tartalékalapokból kormányhatározat révén. Ilyen kormányhatározatot hozhat az ideiglenes kormány is. Költségvetés-kiigazításra pedig az évnek ebben az időszakában amúgy sincs lehetőség, az legjobb esetben is augusztus folyamán lehet esedékes egy majdani kormányrendelet értelmében. Fertőtlenítőszerek „idénye” Említettük, hogy a lakosság soraiban is fokozódott a készlethalmozási buzgalom. Talán feleslegesen, azt viszont, nem vitatjuk, hogy most jobban oda kell figyelni a fertőtlenítőszerekre, mindenekelőtt az alkohol és a klór alapanyagúakra. Amúgy az IQVIA piackutató cég felmérései szerint hazai viszonylatban már a múlt esztendőben is megpezsdült e termékek piaca: 2019 decemberében 46%-kal több ilyen típusú terméket értékesítettek a gyógyszertárak, mint a megelőző esztendő ugyanazon hónapjában. (Megjegyzendő, hogy a szóban forgó termékek nagy része a gyógyszertárakon kívül megvásárolható az áruházakban is.) Februárban még inkább megugrott a forgalom, óvatos becslések szerint annak volumene nyolcszorosa volt a megelőző hónapok átlagának. Mindenekelőtt a kéz, valamint a különböző felületek fertőtlenítésére szolgáló szerekről volt, van szó. Az egyik legjelentősebb hazai nedves zsebkendőt és fertőtlenítőgélt gyártó cég, a galaci székhelyű Grande Gloria Production Rt. illetékesei szerint a Touch márkájú antibakteriális gél estében 65%-kal nőtt a megrendelések száma. A már említett piackutató cég szerint 2019 decemberében egy felnőtt lakos átlagosan 4 flakon fertőtlenítőszert vásárolt, ez februárra 11 flakonra emelkedett. Egyébként 2019 decemberében a fertőtlenítőszerek üzleti forgalma 375 000 euró körül volt, s az óvatos becslések szerint februárban megközelíthette az 550 000 eurót. Különben az egy főre jutó fogyasztás nem tekintendő jelentősnek, mert például Németországban 2019 decemberében volt az 11 flakon, Olaszországban pedig 32 flakon.

Hecser Zoltán