– Önről a háta mögött is azt mondják, jó munkabírású és meglehetősen aktív személy. A Felcsík Kistérségi Társulás menedzsereként és megyei önkormányzati képviselőként is dolgozott. Miért vállalta a megyemenedzseri megbízást, milyen motiváció áll a döntése mögött?

– Nem azért mondtam igent erre a feladatra, mert egy új tisztséget kerestem, hanem azért, mert új lehetőséget láttam benne annak a munkának a kiterjesztésére, amit eddig is végeztem. Természetesen érzem ennek a felelősségét is, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljes magabiztossággal állok a feladatok elé. Alapvetően maximalista vagyok, de nem gondolom, hogy bárki úgy látna hozzá egy ilyen feladathoz, hogy minden választ előre tud. Én is tanulni, figyelni fogok, azonban egy dolog biztos: teljes odaadással dolgozom majd Hargita megyéért, az itt élő emberekért.

– Beszélne az új munkakörével járó feladatokról és hatáskörről?

– A Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke által rám bízott területek elsősorban a menedzsmenthez kapcsolódnak. Idetartozik a humánerőforrás, a külkapcsolatok, az informatikai rendszer, a kommunikáció és sajtókapcsolatok, a belső szabályzatok és eljárások, valamint a megye stratégiai tervezésének előkészítése és elemzése. Számomra ezek nem csupán adminisztratív feladatok. Ezek azok a háttérfolyamatok, amelyek meghatározzák, hogy egy intézmény mennyire működik jól, mennyire átlátható, és mennyire tud valóban az emberek szolgálatába állni.

– Azt mondja, a megyemenedzseri pozícióban az eddigi tevékenységeinek a kiterjesztését is látja. Mire gondol pontosan?

– Tizennégy évet dolgoztam projektmenedzserként a Felcsík Kistérségi Társulásnál, mely egy kilenc települést magába foglaló, alapvetően vidékfejlesztéssel foglalkozó egyesület. Projekteket, uniós pályázatokat írtam és menedzseltem önkormányzatoknak, gazdáknak, vállalkozóknak, egyesületeknek, ezenkívül rendezvényeket szerveztem és vezettem le. Ezzel párhuzamosan a Csík Területi Nőszervezet, illetve a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) alelnöke voltam nyolc évig, valamint nyolc évig helyi tanácsosként is tevékenykedtem Dánfalván. Ezt követően körülbelül hat évre visszavonultam az alelnöki tisztségekből, mert a gyermekeim kicsik voltak, és úgy éreztem, minden energiámra és pluszidőmre szükség van otthon. Most pedig, ahogy nőnek a gyermekek, bár persze most is ott kell lennem mellettük, mert anya és feleség vagyok, ismét tudok energiát fordítani a közösségre. Így újra jelöltek alelnöknek a Csík Területi Nőszervezetnél, és folyamatosan alakítjuk a helyi nőszervezeteket is. A megyei tanács munkájába a legutóbbi választások után, azaz másfél éve csatlakoztam be megyei tanácsosként. Rálátást kaptam a megyei tanács munkájára, de a háttérfolyamatokat még meg kell ismernem.

– Milyen készségeket és tapasztalatokat hoz magával, amelyek segíthetik a megye fejlődését?

– A szervezőkészség, a felelősségvállalás, az emberekkel való együttműködés és a problémák gyakorlati megközelítése olyan tapasztalatok, amelyeket ebben a munkakörben kamatoztatni tudok. Mindig hittem abban, hogy a jó eredmények mögött csapatmunka áll, ezért számomra nem az a fontos, hogy kié az érdem, hanem hogy közösen sikerüljön előre lépni.

– Milyen területekre tervez kiemelt figyelmet fordítani?

– Az első időszakban a legfontosabb feladatom a megismerés lesz. Nem szeretnék úgy változtatni, hogy előtte ne értsem pontosan a folyamatokat, és ne hallgassam meg azokat, akik nap mint nap végzik ezt a munkát. De fontosnak tartom a hatékony belső működést, a korszerű kommunikációt, az informatikai fejlesztést és egy olyan szervezeti kultúrát, amelyben az együttműködés természetes.

– Hogyan kíván együttműködni a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és civil szervezetekkel?

– Partnerségben. Meggyőződésem, hogy a megye fejlődése nem egyetlen intézmény vagy egyetlen ember munkáján múlik. Szeretném, ha a párbeszéd természetes lenne, ha meghallanánk egymást, és ha a közös cél fontosabb lenne, mint a különbségeink. Nagyon sok értékes kezdeményezés születik helyben, ezekre építeni lehet és kell. Tervezem a munkacsoportok létrehozását, valamint szeretném bevonni a megyei tanács működésébe a civileket, vállalkozókat és természetesen az önkormányzatokat is. 

– Hogy látja, melyek jelenleg a megye legnagyobb kihívásai, és milyen megoldások létezhetnek ezekre?

– Erre nincsenek egyszerű válaszok. A népességmegtartás, a fiatalok lehetőségei, a digitalizáció fejlesztése, a hatékony közigazgatás és a hosszú távú stratégiai gondolkodás mind olyan területek, amelyekkel folyamatosan foglalkozni kell. Elsősorban azt szeretném hozzárendelni ehhez a munkához, hogy a döntések minél megalapozottabbak legyenek, és az intézmény működése minél inkább segítse a valódi megoldások megszületését.

– Mit üzen azoknak, akik kritikusan fogadták kinevezését?

– Teljesen természetesnek tartom, hogy vannak kérdések és kételyek. Nem várhatom el senkitől a bizalmat pusztán egy kinevezés alapján. A bizalmat ki kell érdemelni. Remélem, a munkám, a hozzáállásom és az eredmények idővel választ adnak ezekre a kérdésekre.

– Mire lenne a legbüszkébb a megbízatása végén?

– Ha a mandátum végén azt mondhatjuk, hogy egy hatékonyabban működő, nyitottabb, átláthatóbb és modernebb intézményi rendszer szolgálja az embereket, akkor már megérte dolgozni. Személy szerint pedig arra lennék a legbüszkébb, ha úgy tudnék a közösség elé állni, hogy nyugodt lelkiismerettel mondhatom: becsülettel végez­tem a dolgomat, és mindent megtettem azért, hogy jobbá tegyük, amit ránk bíztak.