havazás
borús égbolt
A helyi költségvetéseknek több jut, mint tavaly
Amint már azt tegnapi lapszámunkban hírül adtuk, pénteken Klaus Johannis államelnök kihirdette a 2016-os esztendei állami, valamint társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó törvényeket, s azok villámgyorsan meg is jelentek a Hivatalos Közlönyben, szombaton, december 19-én annak elektronikus formátumában. Az előbbire a 2015/339-es törvény vonatkozik, az utóbbira pedig a 2015/340-es. Ahhoz képest, hogy az első látásra a költségvetések véglegesítése és elfogadása tekintetében zavart, fennakadást okozhatott volna a kormányváltás, akár teljesítményszámba menő eredményről is beszélhetünk. A Cioloş-kormánynak sikerült betartatnia az általa megszabott menetrendet, s ilyenképpen a parlamentben a múlt hét elején elfogadásra kerültek a szóban forgó törvények. Most a fő hitelutalványozókon van a sor, hogy elfogadják a saját költségvetéseiket, beleértve a területi-közigazgatási egységek helyi költségvetéseit is.
[caption id="attachment_19291" align="aligncenter" width="646"]
Dacian Cioloş kormányfő a 2016-os költségvetésről: hozott anyagból dolgoztak...[/caption]
A megelőző kormány, a Ponta-kormány annak idején a jövő esztendei költségvetés tervezete kidolgozásának már az utolsó fázisába érkezett. S akkor úgy lehetett tudni, hogy december elején azt a parlamentben el is fogadhatják. Közbejött egy váratlan esemény, nevezetesen Victor Ponta kormányfő lemondása, ilyenképpen pedig távoznia kellett kormányának is, ezt követően pedig a technokrata kormány tagjainak a kijelölése, illetve az új kormány összetételének és programjának a megszavazása. Akkor olyan vélemények láttak napvilágot, hogy akár januárra is átcsúszhat a 2016-os esztendei költségvetések elfogadása. Ennek mindenképpen elejébe kívánt menni a Cioloș-kormány, azt hangoztatva, hogy a költségvetés elfogadása tekintetében esetleg megmutatkozó késlekedés visszaüthet a nemzetközi megítélés tekintetében is, esetleg makrogazdasági szinten is gondok jelentkezhetnek. Ezért is erőltették, hogy a parlamenti vakáció előtt valamiképpen elfogadásra kerüljön a költségvetés. Ilyenképpen viszont beszorult a mozgástér, és kiinduló pontnak kellett tekinteni a Ponta-kormány által már féligmeddig véglegesített költségvetési tervezeteket. Ezt elismerte maga a kormányfő is, Dacian Cioloș, aki szerdán, december 16-án kijelentette: „Azzal az anyaggal dolgoztunk, ami a rendelkezésünkre állt a beiktatásunkat követően. Ilyen rövid idő alatt nem eszközölhettünk mélyreható költségvetési reformokat, mert veszélyeztettük volna a romániai költségvetési és intézményi stabilitást.” Továbbá utalt arra is, hogy alkalmazniuk kellett a béremelésekre vonatkozó parlamenti döntéseket, továbbá szem előtt kellett tartaniuk a tanügy, a kutatásügy, valamint a beruházások terén a már elfogadott költségvetési célkitűzéseket. A prioritások tekintetében sem mindig sikerült az, amit szerettek volna: a tanügy esetében például a költségvetési kiadásokat az ideihez képest 2,3 milliárd lejjel emelték meg, de ez végeredményben nem jelent semmit pluszban, csupáncsak az idén már megemelt bérekre fedezetet. A honvédelem esetében is a legfelsőbb védelmi tanács döntése és a NATO-elvárások értelmében növelni kellett volna a költségvetési előirányzatot, növelték is, s az idei GDP-arányos 1,4 százalékkal az 1,7 százalékos lesz, igen ám, de a kiadási oldalon jelentős pluszt jelent az is, hogy ezentúl a tárca költségvetéséből fizetik a szolgálati, a katonai nyugdíjakat is. Még nagyobb meglepetést jelent a beruházásokra szánt közpénzek ügye: 2016-ban a beruházási kiadásokra 37,7 milliárd lejt irányoztak elő, míg az idén 45 milliárd lejt.
Sarokszámok
Nézzünk meg az állami költségvetéssel kapcsolatosan néhány sarokszámot. Annak véglegesítésénél, mármint a költségvetésénél 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, és 746,6 milliárd lejre „méretezték” a névleges GDP-t. A költségvetési strukturális deficit 2,73 százalékos lesz (a GDP-arányos deficitről van szó) az Európai Unióval előzetesen egyeztetett egyszázalékossal szemben. Az átlagos infláció 0,1 százalékos lesz.
Az állami költségvetés bevételeinek összegét 105 033,8 millió lejben állapították meg, annak kiadásait pedig 132 233,9 millió lejben, s ezek szerint a költségvetési hiány abszolút számban kifejezve 27 200,1 millió lej lesz. Ezek szerint a 2016-os esztendei költségvetési hiány előreláthatólag mintegy 8 milliárd lejjel lesz nagyobb, mint az idénre betervezett érték.
A helyi költségvetésekről
Áttekintve a helyi költségvetésekre vonatkozó előirányzatokat, illetve azokat összevetve az idei költségvetési előirányzatokkal, megállapítható, hogy az áfából, valamint a jövedelmi adóból visszaosztott összegek nagyobbak, mint az idén. Ugyanakkor megemlítendő az is, hogy megismétlődik az a tavalyi gyakorlat, miszerint a törvénybe belekerült egy olyan melléklet is (nevezetesen a 11-es), amely tartalmazza a 2016-os esztendei helyi költségvetések bevételi és kiadási kategóriáit. Továbbá a helyi költségvetések kiegyensúlyozására vonatkozóan vannak újdonságszámba menő előírások is. De lássuk a számokat. Országos viszonylatban mintegy 18,7 milliárd lejt utaltak ki az áfa visszaosztásáról a helyi költségvetéseknek. Ebből mintegy 2,6 milliárd lejt a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására, közel 13,4 milliárd lejt a municípiumi, a városi és a községi szintű decentralizált költségek finanszírozására, 350 millió lejt a megyei és községi utak költségeinek finanszírozására, 2,2 milliárd lejt a községek, a városok, a municípiumok és megyék helyi költségvetéseinek a kiegyensúlyozására. Ebből az összegből több mint 1,8 milliárd lejt a területi-közigazgatási egységeknek, 374 millió lejt folyósítanak továbbá egyes területi-közigazgatási egységeknek az általuk leszerződött kölcsönök törlesztése céljából, 105 millió lejt pedig az akkreditált magán- vagy vallási oktatási intézmények költségeinek a finanszírozására.
Hargita megye számadatai
Megyénk esetében a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására 45,6 millió lejt utaltak ki, 6 millió lejjel többet, mint amennyi az idei eredeti kiutalás volt. Ebből az összegből közel 19,4 millió lej a gyermekvédelmi rendszer fenntartására fordítandó, 5 millió lej a fogyatékkal élő személyek szociális gondozási központjainak fenntartására, közel 7,4 millió lej a tej és kifli programra, 7,5 millió lej pedig a különleges oktatási hálózatra. A községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására fordítandó 13,4 milliárd lejből Hargita megye közel 237,5 milliárd lejben részesül, ami közel 8 millió lejjel több, mint az idei előirányzott. A szóban forgó összegből 213,4 millió lej fordítandó az állami egyetem előtti oktatási egységek alapfinanszírozására és további 22 millió lej a súlyos fogyatékkal élők személyi gondozóinak a jogosultságaira vagy a havi illetményekre.
Amint már arra utaltunk, az állami költségvetés a megyei és a községi utak költségeinek a finanszírozására az áfából számfejtett összegekből 350 millió lejt szán. Ebből Hargita megyét több mint 8,5 millió lej illeti meg. Ennek az összegnek a leosztásáról a megyei tanács dönt határozata révén, az utak hossza és állapota függvényében, valamint a polgármesterekkel való előzetes egyeztetést követően.
A községek, a városok, a municípiumok és a megyék helyi költségvetéseinek a kiegyensúlyozására országos viszonylatban több mint 2,2 milliárd lejt irányoztak elő. Ebből 1,85 milliárd lejnyi összeget leosztottak a területi-közigazgatási egységeknek. Ezt a leosztást a törvény 7-es számú melléklete tartalmazza, s annak értelmében a szóban forgó összegből Hargita megyét 37 989 000 lej illeti meg. Az összegek lebontása a területi-közigazgatási egységekre nem úgy történik, mint a tavaly, de úgy sem, mint a megelőző esztendőkben. Amint már arra utaltunk, némi újdonságot vezetett be e tekintetben a Cioloș-kormány. Ezek szerint a szóban forgó áfaleosztásból származó összegek, valamint a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szolgáló, a jövedelmi adókból számfejtett 18,5 százalékos kvótából származó együttes összeget a következőképpen bontják le: 27 százalék a megye költségvetésébe kerül, 73 százalék pedig a községek, a városok és a municípiumok költségvetéseinek a kiegyensúlyozására. Ennek a 73 százaléknak megfelelő abszolút összegnek a 20 százalékát a megyei tanács döntése révén kiutalják a tartozások kifizetésére, az összegnek 20 százaléka elosztódik a megye össz belterületének az adott település belterülete részaránya függvényében, 60 százaléka az összegnek pedig egy új eljárás szerint kerül „kiosztásra”, szem előtt tartva, hogy mennyivel kisebb egy adott településen az egy személyre jutó adó átlaga, mint a megyei szintű jövedelmi adó átlaga. Erre vonatkozóan egy képletet kell kidolgoznia a közpénzügyi minisztériumnak legkésőbb december 29-ig. Nos, ezek szerint a helyi költségvetések jóváhagyására nemigen kerülhet sor, még ideális esetben sem, december 29-e előtt. A már említett 18,5 százalékos jövedelmi adókvóta leosztásáról a regionális közpénzügyi vezérigazgatóság vezérigazgatója/a megyei közpénzügyi adminisztráció főnöke végzése révén döntenek. Utalnunk kell arra is, hogy Hargita megye esetében az akkreditált magán- vagy felekezeti iskolai egységek költségei finanszírozására a törvény 9-es melléklete értelmében 428 000 lejt utaltak ki. Végezetül, de nem utolsósorban a törvény részletesen rendelkezik arról is, hogy mire és miként használhatók fel az állami költségvetésből visszaosztott pénzösszegek.
Hecser Zoltán
Dacian Cioloş kormányfő a 2016-os költségvetésről: hozott anyagból dolgoztak...[/caption]
A megelőző kormány, a Ponta-kormány annak idején a jövő esztendei költségvetés tervezete kidolgozásának már az utolsó fázisába érkezett. S akkor úgy lehetett tudni, hogy december elején azt a parlamentben el is fogadhatják. Közbejött egy váratlan esemény, nevezetesen Victor Ponta kormányfő lemondása, ilyenképpen pedig távoznia kellett kormányának is, ezt követően pedig a technokrata kormány tagjainak a kijelölése, illetve az új kormány összetételének és programjának a megszavazása. Akkor olyan vélemények láttak napvilágot, hogy akár januárra is átcsúszhat a 2016-os esztendei költségvetések elfogadása. Ennek mindenképpen elejébe kívánt menni a Cioloș-kormány, azt hangoztatva, hogy a költségvetés elfogadása tekintetében esetleg megmutatkozó késlekedés visszaüthet a nemzetközi megítélés tekintetében is, esetleg makrogazdasági szinten is gondok jelentkezhetnek. Ezért is erőltették, hogy a parlamenti vakáció előtt valamiképpen elfogadásra kerüljön a költségvetés. Ilyenképpen viszont beszorult a mozgástér, és kiinduló pontnak kellett tekinteni a Ponta-kormány által már féligmeddig véglegesített költségvetési tervezeteket. Ezt elismerte maga a kormányfő is, Dacian Cioloș, aki szerdán, december 16-án kijelentette: „Azzal az anyaggal dolgoztunk, ami a rendelkezésünkre állt a beiktatásunkat követően. Ilyen rövid idő alatt nem eszközölhettünk mélyreható költségvetési reformokat, mert veszélyeztettük volna a romániai költségvetési és intézményi stabilitást.” Továbbá utalt arra is, hogy alkalmazniuk kellett a béremelésekre vonatkozó parlamenti döntéseket, továbbá szem előtt kellett tartaniuk a tanügy, a kutatásügy, valamint a beruházások terén a már elfogadott költségvetési célkitűzéseket. A prioritások tekintetében sem mindig sikerült az, amit szerettek volna: a tanügy esetében például a költségvetési kiadásokat az ideihez képest 2,3 milliárd lejjel emelték meg, de ez végeredményben nem jelent semmit pluszban, csupáncsak az idén már megemelt bérekre fedezetet. A honvédelem esetében is a legfelsőbb védelmi tanács döntése és a NATO-elvárások értelmében növelni kellett volna a költségvetési előirányzatot, növelték is, s az idei GDP-arányos 1,4 százalékkal az 1,7 százalékos lesz, igen ám, de a kiadási oldalon jelentős pluszt jelent az is, hogy ezentúl a tárca költségvetéséből fizetik a szolgálati, a katonai nyugdíjakat is. Még nagyobb meglepetést jelent a beruházásokra szánt közpénzek ügye: 2016-ban a beruházási kiadásokra 37,7 milliárd lejt irányoztak elő, míg az idén 45 milliárd lejt.
Sarokszámok
Nézzünk meg az állami költségvetéssel kapcsolatosan néhány sarokszámot. Annak véglegesítésénél, mármint a költségvetésénél 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, és 746,6 milliárd lejre „méretezték” a névleges GDP-t. A költségvetési strukturális deficit 2,73 százalékos lesz (a GDP-arányos deficitről van szó) az Európai Unióval előzetesen egyeztetett egyszázalékossal szemben. Az átlagos infláció 0,1 százalékos lesz.
Az állami költségvetés bevételeinek összegét 105 033,8 millió lejben állapították meg, annak kiadásait pedig 132 233,9 millió lejben, s ezek szerint a költségvetési hiány abszolút számban kifejezve 27 200,1 millió lej lesz. Ezek szerint a 2016-os esztendei költségvetési hiány előreláthatólag mintegy 8 milliárd lejjel lesz nagyobb, mint az idénre betervezett érték.
A helyi költségvetésekről
Áttekintve a helyi költségvetésekre vonatkozó előirányzatokat, illetve azokat összevetve az idei költségvetési előirányzatokkal, megállapítható, hogy az áfából, valamint a jövedelmi adóból visszaosztott összegek nagyobbak, mint az idén. Ugyanakkor megemlítendő az is, hogy megismétlődik az a tavalyi gyakorlat, miszerint a törvénybe belekerült egy olyan melléklet is (nevezetesen a 11-es), amely tartalmazza a 2016-os esztendei helyi költségvetések bevételi és kiadási kategóriáit. Továbbá a helyi költségvetések kiegyensúlyozására vonatkozóan vannak újdonságszámba menő előírások is. De lássuk a számokat. Országos viszonylatban mintegy 18,7 milliárd lejt utaltak ki az áfa visszaosztásáról a helyi költségvetéseknek. Ebből mintegy 2,6 milliárd lejt a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására, közel 13,4 milliárd lejt a municípiumi, a városi és a községi szintű decentralizált költségek finanszírozására, 350 millió lejt a megyei és községi utak költségeinek finanszírozására, 2,2 milliárd lejt a községek, a városok, a municípiumok és megyék helyi költségvetéseinek a kiegyensúlyozására. Ebből az összegből több mint 1,8 milliárd lejt a területi-közigazgatási egységeknek, 374 millió lejt folyósítanak továbbá egyes területi-közigazgatási egységeknek az általuk leszerződött kölcsönök törlesztése céljából, 105 millió lejt pedig az akkreditált magán- vagy vallási oktatási intézmények költségeinek a finanszírozására.
Hargita megye számadatai
Megyénk esetében a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására 45,6 millió lejt utaltak ki, 6 millió lejjel többet, mint amennyi az idei eredeti kiutalás volt. Ebből az összegből közel 19,4 millió lej a gyermekvédelmi rendszer fenntartására fordítandó, 5 millió lej a fogyatékkal élő személyek szociális gondozási központjainak fenntartására, közel 7,4 millió lej a tej és kifli programra, 7,5 millió lej pedig a különleges oktatási hálózatra. A községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására fordítandó 13,4 milliárd lejből Hargita megye közel 237,5 milliárd lejben részesül, ami közel 8 millió lejjel több, mint az idei előirányzott. A szóban forgó összegből 213,4 millió lej fordítandó az állami egyetem előtti oktatási egységek alapfinanszírozására és további 22 millió lej a súlyos fogyatékkal élők személyi gondozóinak a jogosultságaira vagy a havi illetményekre.
Amint már arra utaltunk, az állami költségvetés a megyei és a községi utak költségeinek a finanszírozására az áfából számfejtett összegekből 350 millió lejt szán. Ebből Hargita megyét több mint 8,5 millió lej illeti meg. Ennek az összegnek a leosztásáról a megyei tanács dönt határozata révén, az utak hossza és állapota függvényében, valamint a polgármesterekkel való előzetes egyeztetést követően.
A községek, a városok, a municípiumok és a megyék helyi költségvetéseinek a kiegyensúlyozására országos viszonylatban több mint 2,2 milliárd lejt irányoztak elő. Ebből 1,85 milliárd lejnyi összeget leosztottak a területi-közigazgatási egységeknek. Ezt a leosztást a törvény 7-es számú melléklete tartalmazza, s annak értelmében a szóban forgó összegből Hargita megyét 37 989 000 lej illeti meg. Az összegek lebontása a területi-közigazgatási egységekre nem úgy történik, mint a tavaly, de úgy sem, mint a megelőző esztendőkben. Amint már arra utaltunk, némi újdonságot vezetett be e tekintetben a Cioloș-kormány. Ezek szerint a szóban forgó áfaleosztásból származó összegek, valamint a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szolgáló, a jövedelmi adókból számfejtett 18,5 százalékos kvótából származó együttes összeget a következőképpen bontják le: 27 százalék a megye költségvetésébe kerül, 73 százalék pedig a községek, a városok és a municípiumok költségvetéseinek a kiegyensúlyozására. Ennek a 73 százaléknak megfelelő abszolút összegnek a 20 százalékát a megyei tanács döntése révén kiutalják a tartozások kifizetésére, az összegnek 20 százaléka elosztódik a megye össz belterületének az adott település belterülete részaránya függvényében, 60 százaléka az összegnek pedig egy új eljárás szerint kerül „kiosztásra”, szem előtt tartva, hogy mennyivel kisebb egy adott településen az egy személyre jutó adó átlaga, mint a megyei szintű jövedelmi adó átlaga. Erre vonatkozóan egy képletet kell kidolgoznia a közpénzügyi minisztériumnak legkésőbb december 29-ig. Nos, ezek szerint a helyi költségvetések jóváhagyására nemigen kerülhet sor, még ideális esetben sem, december 29-e előtt. A már említett 18,5 százalékos jövedelmi adókvóta leosztásáról a regionális közpénzügyi vezérigazgatóság vezérigazgatója/a megyei közpénzügyi adminisztráció főnöke végzése révén döntenek. Utalnunk kell arra is, hogy Hargita megye esetében az akkreditált magán- vagy felekezeti iskolai egységek költségei finanszírozására a törvény 9-es melléklete értelmében 428 000 lejt utaltak ki. Végezetül, de nem utolsósorban a törvény részletesen rendelkezik arról is, hogy mire és miként használhatók fel az állami költségvetésből visszaosztott pénzösszegek.
Hecser Zoltán
.jpg)
