A Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori termében hétfőn bemutatták Fejes Ildikó A vallásosság történelmi és szociológiai dimenziói Csíkban című könyvét. A szerző doktori dolgozatát összefoglaló alkotás 600 fős reprezentatív minta alapján ad részletes képet a csíki katolikus székelység vallásgyakorlási szokásairól. Mint kiderült: többségben vannak a hagyományos módon szocializálódott vallásos emberek, sőt következetes ateistával nem is találkozott térségünkben a szerző. Hétfőn mutatták be Fejes Ildikó A vallásosság történelmi és szociológiai dimenziói Csíkban című könyvét a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori termében. A hiánypótló alkotás – amely a szerző doktori dolgozatának szerkesztett változata – 600 fős reprezentatív minta alapján készült, és a térségünkben élő katolikusok vallással kapcsolatos nézeteit összegzi. A kötetet Sebestyén Ottó plébános és dr. Bodó Juliánna egyetemi professzor méltatta, egyöntetűen kivételes és úttörő munkának jellemezve azt. A kötet első ízben a vallásosság társadalomtörténeti feldolgozását mutatja be a Csíki-medencében, majd a helyiek ezzel kapcsolatos személyes tapasztalatait, véleményét tárja az olvasó elé. – A hit, vallás kérdése az ember legbelsőbb valósága. Épp emiatt nehéz kutatni és felmérni, hiszen nemcsak intim, de szakrális téma is egyben – fogalmazott Fejes Ildikó, aki 250 kérdés válaszaiból vonta le következtetéseit. Sebestyén Ottó plébános szerint az egyház nem szereti, ha tükröt állítanak neki, de fontos az, hogy kívülről is kapjon szempontokat. Mint mondta: a kritikával ötvöződő hívő látásmód fontos szerepet tölt be e téren. A vallás és a nemzetiség kapcsolatáról hosszasan értekeztek a jelenlévők, leszögezve: a mindenkori Erdélyben is etnikai marker volt a vallási meggyőződés. – Mióta a magyarság kisebbségben él Romániában, a vallás és a nemzetiség mondhatni összepréselődött. Az egyház a kommunizmus alatt sem veszítette el a hitelét térségünkben, hiszen a kisebbség és az örök értékek mellett is szilárdan kiállt, sok papot meg is hurcoltak emiatt. A kutatásomból kiderült, hogy a csíkiak kiemelkedően fontosnak tartják azt, hogy a társadalmi krízisek során az egyház szóljon bele a történések alakulásába és a politikába – közölte Fejes Ildikó. A felmérés alapján az is elmondható, hogy a vallásosságnak sokkal inkább van köze az otthonosságérzéshez, mint az identitáshoz, és hogy a megkérdezettek 70 százaléka hagyományos módon szocializálódott vallásos ember. A 600 személy körülbelül 30 százaléka tartotta magát „valamilyen szinten vallásosnak”, de az egyházat kritikákkal illetőnek, ugyanakkor egyetlen megkérdezett sem volt következetesen ateista. – Azért használom ezt a jelzőt, mert beszéltem olyan személlyel, aki azt állította, nem hisz Istenben, de a Szűzanya oltalmában már bízott. Csíkban nem lehet a vallástól teljesen függetlenül élni, hiszen még a profán rendezvényekhez – például a falunapokhoz – is hozzátartozik a szentmise és a plébános áldása – mutatott rá a szerző, aki szerint ebből is ered Csík sajátos jellege. Fejes Ildikó hozzátette: a hagyományos vallási igények mellett spirituális igények is vannak térségünkben, és a szokások őrzői nemcsak üres példát követnek, hanem nagymértékű öntudattal élik meg hitüket. Fejes Ildikó rámutatott: a fiatal felnőttek általában 28–30 éves korukban szakadnak el az egyháztól, majd 40 éves korukra visszatalálnak és aktív vallásos életet élnek. Azt azonban kiemelte, hogy a vallásos nevelés hatására nagyobb az esélye annak, hogy valaki felnőttként is folyamatosan gyakorolja a hitét. – A kutatásom alapján elmondhatom, hogy nem mutatkozik jele annak, hogy a vallásos szocializáció csökkenni fog Csíkban. Azt azonban nem tudom megjósolni, hogy a közösségi média milyen pozitív vagy negatív hatással lesz a felnövekvő generáció vallásos életére – vetette fel a nyitott kérdést Fejes Ildikó. Keresztes Bea