Hirdetés

A gyermekek felzárkóztatása a fő cél

Kányád nyolc faluból álló község Hargita megyében. Falvai jórészt kicsik, kevés lakossal.

Hadnagy Éva
Becsült olvasási idő: 5 perc
A gyermekek felzárkóztatása a fő cél
Fotó: Hadnagy Éva

Csupán a községközpontban működik általános iskola, sőt mondhatni, hogy elemi iskola is már csak itt van, ahová a többi településről átszállítják a gyerekeket. Sógor Gyöngyi egy éve vette át a Toró Tibor nevét viselő általános iskola vezetését. Diákorientált pedagógusnak tartja magát, éppen ezért fő feladatának azt tűzte ki, hogy az ott tanuló gyermekeknek minden lehetőséget biztosítson ahhoz, hogy saját szintjüknek megfelelően a legjobban fejlődhessenek.

Sógor Erzsébet-Gyöngyi több mint egy évtizede él Ká­nyád­ban, Kolozsvárról költöztek a kis Hargita megyei településre lelkész férjével és gyermekeikkel. Korábban már volt igazgató egy alternatív iskolában, de az teljesen mást jelentett, mint a hagyományos iskolarendszer. Egy évvel ezelőtt, a 2021–2022-es tanévben kérték fel az iskola vezetésére, amelyet nagy kihívásként fogadott el. Azóta legjobb tudása szerint irányítja az oktatási intézményt és a hozzá tartozó alegységeket.

Iskola csak a községközpontban

Sógor Gyöngyi igazgató elmondta, összesen 107 gyerek tartozik a Toró Tibor Általános Iskola kötelékébe. Bár 101 diákkal indították a tanévet, időközben még történtek mozgások. Mint mondta, a tavalyi tanévhez képest sokat javult az iskolába járás, az iskolaelhagyás jelensége csak nagyon pici százalékban van jelen.
– Főként azokról a pásztorgyerekekről van szó, akik jelenleg itt élnek, de nem lehet tudni, hogy hosszú távon maradni fognak-e – ismertette.
A nyolc falu közül ötből kell iskolabusszal megoldaniuk a gyer­me­kek szállíttatását, hiszen Mik­lós­fal­vá­ról, Szé­kely­pe­tek­ről, Jásfalváról, Égéből és Szé­kely­dály­ából is vannak diákjaik a helyi gyerekek mellett. Peteken, Miklósfalván az elmúlt évtizedekben bezártak az iskolák, Dályában viszont még működik óvodai csoporttal az intézmény. Mivel a falvak különböző útvonalakon helyezkednek el, éppen ezért az iskolabusz is többször fordul, a gyerekeknek pedig nagyon korán el kell indulniuk ahhoz, hogy csengetésre mindenhonnan beérjenek.
– Hosszadalmas a behozatal, az utak sem a legjobbak, pláne, hogy most még javítják is. Most kérvényeztük, hogy kapjunk egy nagyobb járművet, hiszen nem mindegy, a biztonság szempontjából, hogy hányszor és hányan ülnek fel – fogalmazott. Elmondta, Petekről és Miklósfalváról az óvodásokat is Kányádba szállítják, Székelydályában még működik óvoda. Az idei tanévtől döntöttek úgy, hogy a dályai elemiseket is áthozzák Kányádba, hogy ne legyenek az osztályok többszörösen is összevonva, ami később, ötödik osztálytól gyakran tanulási, illetve viselkedésbeli problémaként jelenik meg.

Összevont osztályok

Annak ellenére, hogy csak ez az egy iskola működik az egész községben, így is összevont osztályokban folyik a tanítás. Az elemiben két összevont és egy különálló osztály működik. A diákok létszáma azonban így is csak a 12–17-es létszám között mozog. Együtt tanul a 0–II. osztály, illetve az I–IV.-ek, a III. pedig külön osztályt képez.
– A harmadik osztályunk külön működhet, 12-es létszámmal. Nem nagy csoportok, de ez számunkra hatalmas előny, hiszen ezek a diákok főként olyan környezetből érkeznek, hogy nagyon sok gyermeknél rá kell segíteni a tanulásra. Kicsi csoportban pedig könnyebb felzárkóztatni a gyermekeket, mint nagy létszámú osztályokban – ismertette az intézményvezető.
A felső tagozaton is van összevont osztály, a VI. a VIII.-kal. Sógor Gyöngyi elmondta, a községre nem jellemző, hogy más településre viszik el tanulni a gyermekeket, bár van egy nagyon kevés százalék, de ez szinte elenyésző.
– Ez nem egy tehetséggondozó iskola, inkább felzárkóztató intézmény, mint az az ilyen viszonylag zárt környékek oktatási intézményeire jellemző. A diákok olyan családokból érkeznek, ahol nem prioritás és nem feltétlenül érték a tanulás. A követelmény minden gyermek számára ugyanaz, de a gyerekek nem ugyanarról a starthelyről indulnak, van, aki 1 m-rel, van, aki 10-20 m-rel van lemaradva, de az elvárások szerint mindenkinek ugyanazt kell teljesítenie. A hátrányból induló gyerekek nagyon nehezen tudnak ezzel megbirkózni, nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezeket a gyerekeket megsegítsük, elfogadtassuk a tanulást mint értéket, hogy a választott és kitanult szakmák által egy jobb, boldogabb és minőségibb életet tudjanak maguknak biztosítani – fogalmazott az intézményvezető. Hozzátette, ez nem kis feladat, és semmivel sem kevesebb, mint például versenyekre küldeni a diákokat. Mint mondta, a kis létszámok miatt nagyon jól átlátható, követhető a gyermekek sorsa, tanulási nehézségei, és igyekeznek olyan megoldásokat találni, amelyek mindannyiuk hasznára válnak. Só­gor Gyöngyi kiemelte, fejlesztőpedagógusokra is szükségük lenne, mert néhány speciális fejlesztést igénylő tanulójuk is van.

Különálló óvodák

A kányádi óvoda az önkormányzat közösségi házának emeleti részén kapott helyet. Tágas, szép épület, korszerűen, a kicsik igényeinek megfelelően rendezték be. Rövid programmal, azaz délután egy óráig fogadják a gyermekeket. Összesen 13 kisgyerek jár a vegyes korosztályú csoportba. Székelydályában szintén 13 gyerek tanul.
– A vegyes korosztályú csoportokat nagyon jónak tartom, hiszen a gyerekek sokat tanulnak így egymástól – mondta az igazgató.

Kevés pedagógus

Összesen 17 pedagógus oktat a Toró Tibor Általános Iskolában. A tanítók szakképzett pedagógusok, akik az igazgató szerint nagyon megszokták már a szimultán osztályok irányítását, az nem jelent gondot számukra. A tanári kar 70 százaléka változik évente, ugyanis helyettesítői állásuk van, és csupán a pedagógusok 30 százaléka állandó.
– Nehéz ilyen szempontból is, mert minden évben betanítunk új pedagógusokat, megismertetjük velük, milyen egy falusi iskola, melyek a prioritások, mire kell odafigyelni. Nagyon sokszor teljesen kezdő tanárokkal dolgozunk, akiknek még elengedhetetlen a mentorálásuk, és sajnos nincs elég véglegesítővel rendelkező tanár, aki ezt a fajta irányítást végezze. Jelenleg két kinevezett tanárunk van – ismertette. Mint mondta, a fiatal tanárok is lelkesek, számos új ötletet adnak a munkához, a sajnálatos azonban az, hogy egy év után el kell köszönni tőlük. Az igazgató elmondta, a gyerekek nagy része mindezek ellenére továbbtanul az általános iskola végeztével, általában szakoktatásra jelentkeznek.
– Arra biztatunk mindenkit, hogy olyasmit válasszon, amit szeret, mert akkor a tanulás is sokkal könnyebb lesz – mondta.

Régi, műemlék épület modern szárnyakkal

A Toró Tibor Általános Iskola épülete első látásra nem túl nagy, ugyanakkor viseltes, kopott külsővel fogadja a betérőket. Az az oka mindennek, hogy egy nagyon régi, még az 1780-as években épült iskoláról van szó, amelyet műemlékként tartanak számon, ezért a felújításához rengeteg engedélyre és pénzre lenne szükség. A viseltes külső front ellenére meleg és viszonylag modern beltér fogadja a betérőt. Tágas, világos osztálytermek, olvasósarok, informatikaterem és modern tornaterem, öltözőkkel, mosdókkal felszerelve áll a diákok és pedagógusok rendelkezésére. A műemlék épületet az 1970-es években új szárnnyal bővítették, majd 2008–2010 között teljes belső felújításon esett át. Mosdókat alakítottak ki, központi fűtéssel látták el, és termopán nyílászárókra cserélték a meglévőket, ahol csak lehetett, ugyanakkor az épület tetőszerkezetét is kicserélték. 2015-ben egy 114 négyzetméteres tornateremmel is gazdagodott az iskola, így a gyerekeknek bőven van, ahol mozogniuk, és az iskolai rendezvényeknek is helyet biztosít a tornaterem.
– Belülről nagyon otthonos és jól használható tereink vannak, nem látom különösebben, hogy nagy újításra lenne szükség – fogalmazott az igazgató.
Az iskola pedagógusai és lelkes támogatói részt vettek idén az SZKA Fuss neki! programjában, az összegyűjtött támogatásokból pedig az iskola belső, füves udvarát modernizálnák, hogy a szünetekben is minőségi időt tölthessenek együtt a diákok.
– A közbirtokosságtól is ígéretünk van, hogy segítenek a munkában. Pingpongasztalt, kosárpalánkot, kapukat szeretnénk. Mivel U alakú az épület, van egy belső, védettebb udvarunk is, ide csúszdát, hintát szeretnénk, ahol a kicsik játszhatnának, ezzel pedig elválasztva lennének a nagyoktól, nagyobb biztonságban – ismertette Sógor Gyöngyi. Mint mondta, céljuk egy iskolai egyesület létrehozása, hogy minél több helyen tudjanak pályázni, és ezáltal még otthonosabbá, felszereltebbé tegyék az iskolát, ezzel is hozzájárulva a gyermekek fejlődéséhez.

Régi, műemlék épület modern szárnyakkal

A Toró Tibor Általános Iskola épülete első látásra nem túl nagy, ugyanakkor viseltes, kopott külsővel fogadja a betérőket. Az az oka mindennek, hogy egy nagyon régi, még az 1780-as években épült iskoláról van szó, amelyet műemlékként tartanak számon, ezért a felújításához rengeteg engedélyre és pénzre lenne szükség. A viseltes külső front ellenére meleg és viszonylag modern beltér fogadja a betérőt. Tágas, világos osztálytermek, olvasósarok, informatikaterem és modern tornaterem, öltözőkkel, mosdókkal felszerelve áll a diákok és pedagógusok rendelkezésére. A műemlék épületet az 1970-es években új szárnnyal bővítették, majd 2008–2010 között teljes belső felújításon esett át. Mosdókat alakítottak ki, központi fűtéssel látták el, és termopán nyílászárókra cserélték a meglévőket, ahol csak lehetett, ugyanakkor az épület tetőszerkezetét is kicserélték. 2015-ben egy 114 négyzetméteres tornateremmel is gazdagodott az iskola, így a gyerekeknek bőven van, ahol mozogniuk, és az iskolai rendezvényeknek is helyet biztosít a tornaterem.
– Belülről nagyon otthonos és jól használható tereink vannak, nem látom különösebben, hogy nagy újításra lenne szükség – fogalmazott az igazgató.
Az iskola pedagógusai és lelkes támogatói részt vettek idén az SZKA Fuss neki! programjában, az összegyűjtött támogatásokból pedig az iskola belső, füves udvarát modernizálnák, hogy a szünetekben is minőségi időt tölthessenek együtt a diákok.
– A közbirtokosságtól is ígéretünk van, hogy segítenek a munkában. Pingpongasztalt, kosárpalánkot, kapukat szeretnénk. Mivel U alakú az épület, van egy belső, védettebb udvarunk is, ide csúszdát, hintát szeretnénk, ahol a kicsik játszhatnának, ezzel pedig elválasztva lennének a nagyoktól, nagyobb biztonságban – ismertette Sógor Gyöngyi. Mint mondta, céljuk egy iskolai egyesület létrehozása, hogy minél több helyen tudjanak pályázni, és ezáltal még otthonosabbá, felszereltebbé tegyék az iskolát, ezzel is hozzájárulva a gyermekek fejlődéséhez.

Névválasztás az atomfizikus tiszteletére

Sógor Gyöngyitől azt is megtudtuk, hogy a kányádi általános iskola 2013-ban vette fel Toró Tibor atomfizikus nevét, aki bár nem a faluban született, családja, szülei által kötődött a településhez. Rendszeresen megfordult a faluban, és kívánságának megfelelően hamvainak egy részét is a templomkertben helyezték el.
– Egyház- és iskolapárti volt, így az ő tiszteletére kapta az iskola a nevét mint nemzetközi viszonylatban is elismert tudósét – részletezte az intézményvezető.

Tervek a jövőre

Sógor Gyöngyi igazgató elmondta, a jövőben is fő célja, hogy olyan segítséget biztosítson az ott tanuló gyermekeknek, ami a fejlődésükhöz járul hozzá. Szeretne fejlesztőpedagógusokkal együtt dolgozni, akik a tanárok segítségére is lennének a különféle tanulási problémák kezelésében és megoldásában.
– Ezek a prioritások számomra, az épület újítása csak a másodlagos cél. Nagyon diákorientált vagyok, éppen ezért mindig azt szeretném elérni, ami jó a gyerekeknek, amitől jobban fejlődnek – fogalmazott. Hozzátette, jövőbeli terveik közt szerepel a padlástér beépítése – amely egyébként nagyon jó állapotban van –, különböző tevékenységekre alkalmas műhelyeket alakítanának ki benne.

 
 


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!