Vezérlő fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc sorsa a magyar sors jelképe. Éltének történései és a holta után történtek teszik azzá. Fejedelmi család sarjaként született Borsiban, 1676. március 27-én. Apja I. Rákóczi Ferenc fejedelem volt – I. és II. Rákóczi György, valamint Rákóczi Zsigmond fejedelmek leszármazottja –, anyja pedig a legendás Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya. Csecsemő volt, mikor elhunyt az apja, aki nevelését a császárra bízta. Anyja ragaszkodott a gyámságához, s noha a császár Kolonich Lipót horvát bíborost bízta meg az ifjú Rákóczi nevelésével, anyjával csupán 1688-ig maradhatott. Bécsben, majd Prágában tanult.

Nagykorúsítása után Sáros vármegye örökös főispánja lett. 1699 januárjában kötötték meg a karlócai békét, amelynek nyomán anyja és anyjának férje, Thököly Imre fejedelem száműzetésbe kényszerül. 1703-ban bekapcsolódott a szabadságharcba, rá egy évre fejedelemmé koronázták, az 1711-ben kötött szatmári béke nyomán történt lemondásáig viselte ezt a tisztséget. A császár iránti hűségesküért cserébe megtarthatta volna birtokait, ő azonban lemondott erről, és a száműzetést választotta. Hosszas európai tartózkodás után 1717-ben az Oszmán Birodalomba távozott, Rodostón hunyt el 1735. április 8-án.

Borsi szülői házát az 1500-as évek második felében emelte Hennyey Miklós ónodi várnagy, többszöri átépítés és bővítés után Lorántffy Mihály tulajdonába került 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén Rákóczi-birtok lett. A szatmári béke után többször cserélt tulajdonost, majd az első világháború után Csehszlovákia, 1938-tól a második világháború végéig Magyarországhoz tartozott, e rövid időszakban Lux Kálmán és fia, Lux Géza építészek vezetésével restaurálták. 1990-ben a borsi önkormányzat tulajdonába került az épület, a nagyon leromlott állapotban lévő műemlék épületet 2018-ban restaurálta a magyar állam a Teleki László Alapítvány révén, a magyarországi Wittinger Zoltán és a kassai Pásztor Péter építész felügyelete alatt végzett munkálatok összértéke 8,7 millió euró volt. A szlovák állam hozzájárulása 10 ezer euró volt. A Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök által avatott restaurált épületben pazarul berendezett múzeum működik – bemutatva Rákóczi születését, fejedelemként való újjászületését és 1906-os újratemetése következtében legendás nemzeti hőssé válását, harmadik születését. Az épület bejáratánál Mayer Ede 1907-ben Zólyom főterén felállított, 1920-ban ledöntött, de csodával határos módon megmenekült Rákóczi-szobra áll 1968 óta.