II. Lajosról, a Mohácsnál odaveszett királyunkról nem sokat tanítottak történelemórán, nagyjából annyi maradt meg róla, hogy… odaveszett ő maga és odaveszett az ország is. Feleségéről annyit tudunk, hogy Habsburg Mária volt, holott a Jagelló-házból való magyar királlyal kötött házassága után Magyarországi Máriaként maradt fenn a neve. Hogy ezt megtudjam, Brüsszelbe kellett utaznom. A régi városrész egyik legimpozánsabb épülete a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház. A vakító fehér falú kőcsipke épület a Treurenberg-dombnál, az alsó- és a felsőváros határán magasodik. A templom a 11. század elején épült román stílusban, és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel.

1051-ben engedélyezték az egyházi elöljárók, hogy Szent Gudula ereklyéit az új templomba helyezzék át, így lett az új templom a térségben lévő egyházi létesítmények között a legfontosabb, Szent Gudula Brüsszel és Belgium védőszentje, az egyedülálló nők védelmezője. 1072-ben a templom leégett, újjáépítésekor két tornyot építettek hozzá. A 13. században kapta gótikus jellegét, végleges formáját a 14. században nyerte el. Hossza 114 méter, a két torony magassága 64 méter, külső szélessége 57 méter, a főhajó magassága 25 méter. A Saint-Sacrament-kápolna szélessége 13 méter, hossza 28 méter. A templom üvegablakai közül többnek vannak magyar vonatkozásai. A kereszthajó déli falát ékesítő hatalmas ablak II. Lajos király és Mária királyné emlékét őrzi, Bernaert van Orley (1492?–1542) brüsszeli mester remeke 1538-ból. A kelleténél idősebbnek ábrázolt II. Lajos térdel, mellette Mária királyné, mögöttük középen Szent Lajos francia király áll.

Vele szemben áll az V. Károly királyt ábrázoló ablak, a mögötte álló nőalak a feltételezések szerint Árpád-házi Szent Erzsébet. De Erzsébet portréja látható egy másik ablakon is, Lipót és Albert király társaságában. A templomhajó északi oldalán emelt Saint-Sacrament-kápolna méretes ablakai közül az egyik szintén II. Lajost és Mária királynét ábrázolja védőszentjeik társaságában, fölöttük az oltáriszentség elorzása történetének egyik jelenetét örökítette meg Bernaert mester tanítványa, Michael de Coxcie 1547-ben. Ugyancsak magyar vonatkozású az ismeretlen mester által készített, I. Ferdinánd magyar királyt és Anna királynét ábrázoló üvegablak 1546-ból. A festők munkáját Jean Haeck vitte üvegre. Ugyancsak a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházban őrzik Szent Erzsébet koponyáját. A fehér falú templomot látogatva kiszínezhetjük magyar történelmi ismereteink fehér foltjait, többet tudhatunk meg az alig húszévesen elhunyt II. Lajosról és a hozzá sírig hű Magyarországi Máriáról.