Zene füleimnek 74.: Egy musicalbemutatón, Felliniről
Szeptember végén mutatta be a Budapesti Operettszínház a Nine-Kilenc című musicalt. A darab alkotói Federico Fellini olasz filmrendező 8 és ½ című mozijából merítettek ihletet. A sajtótájékoztatón Balázs Zoltán rendezőt, s a szereplői gárda legfiatalabb tagját, a főszereplő feleségét alakító Széles Flórát faggattam arról, hogy egy fiatalnak milyen kapcsolódása lehet a neorealista olasz forgatókönyvíró-rendezőhöz.
Balázs Zoltán: „Ez a darab az átváltozás szimfóniája. Valakinek el kell jutnia A-ból Z-be, s nem az a gond, hogy eljut-e, hanem az, hogyan jut el. Kérdés, hogy ez a folyamat milyen változásokat idéz elő benne, s milyen impulzusokkal befolyásolja addigi életét, s ezek a változások hogyan serkentik a következő életszakaszát. Dönthet úgy is, hogy abbahagyja, vagy újrateremti tervét. Természetesen az utóbbit választja, ezért konstruktív a játék.
Amennyiben a fiatal néző – mivel általában e korosztály ezt a két rendezőt tudja beazonosítani – Spielbergre vagy Tarantinóra számít, akkor csalódnia kell. Fellini olyan filmjein keresztül is, mint például a Zenekari próba és a Satyricon, a férfi-női kapcsolatokat, a szépségeivel, problematikájával, csalódásaival, kísértéseivel egy egészen furcsa optikán keresztül mutatja. Ezek viszont örök érvényűek, így a fiatalok is könnyen értelmezhetik. Azt a fajta komplexitást, amit a Mester sugall, a musical alkotó párosa – Fellini engedélyével és közreműködésével – megpróbálta továbbgondolni, de az alapok megmaradtak. Erre a fundamentumra építkezni viszont számomra is, s a személyiségüket megosztó színészeknek is komoly felelősséget jelent. Ez a művészeti kirakós „puzzle” a néző korának, nemének, tapasztalatainak és érzéseinek függvényében áll össze mindenkiben. Hál’ istennek sokfélék vagyunk, így e történet is különböző lehet. Három szereposztás, az egyénre szabott jelmezek, s a változó közönség a darab eltérő aspektusait helyezheti előtérbe. Az első élményt az „ámulatból-ámulatba” kifejezéssel lehet jellemezni, majd a mélyebb dimenziók is feltárulnak.”
[caption id="attachment_134330" align="alignnone" width="1265"] Balázs Zoltán és Mészáros Katalin FOTÓK: CSERMÁK ZOLTÁN[/caption]
Széles Flóra: „Már évekkel ezelőtt láttam a filmet, akkor még nem is sejtettem, hogy közelebbi kapcsolatba kerülök a mű feldolgozásával. Ma is aktuálisnak érzem ezt a mozit, Fellini „agymenését” sokszor nehéz ugyan követni, de mégis pontosan értem a szándékát. Az is csodálatos, hogy mindenkinek mást jelenthet egy-egy apróbb mozzanat. Ez vonatkozik a nézőre is, ahogy átszűri saját magán, úgy találja meg a választ is. Számomra is fel van adva a lecke, a filmben szereplő feleséget alakító Anouk Aimée, a leggyönyörűbb nő, akit valaha is láttam, fotóit nézegetve látszik, milyen nagy színésznő is volt. A 8 és ½ című filmben ezt a szépséget gyakran elrejti, s a kellő pillanatban villantja fel a nézőnek. A főszereplő Guido életében a nők adnak és adnak, ő viszont ezt nem viszonozza. A feleség, aki semmivel sem marad el a többi riválisától, az, aki a legtöbbet adja, s a legkevesebbet kapja vissza. Tehát, kérdésére válaszolva, a darab által ábrázolt férfi-nő kapcsolat időtlen téma, így a fiataloknak is fontos lehet a mondanivalója.”
Csermák Zoltán