A gyermekvédelmi rendszerben felnőtt, illetve a fogyatékkal élő fiataloknak segít a munkaerő-piacon elhelyezkedni a Hargita Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság a Fiatalok a jövőért – Támogatott foglalkoztatás című projektje, amelyet a Román Szociális Fejlesztési Alap és a Granturile SEE 2009–2014-es finanszíroz. A program azokat a 16. életévüket betöltött, a gyermekvédelmi rendszerből jövő vagy sérült személyeket szólította meg, akiknek nincs stabil munkahelyük. A projekt október végén zárul, a megyében létrehozott Támogatott Foglalkoztatási Központok azonban tovább működnek. A témában Elekes Zoltán vezérigazgatót kérdeztük. – A célcsoport a megyében négy Támogatott Foglalkoztatási Központban kérhet segítséget, az együttműködésre nyitott fogyatékkal élők, illetve hátrányos helyzetű fiatalok itt a szakmai tanácsadáson kívül felkészülhetnek az állásinterjúra, megtanulhatják, hogyan kell önéletrajzot írni, a későbbiekben pedig a munkaközösségbe való beilleszkedésben is segítséget kapnak. Hány fiatal élt a lehetőséggel? – A program ideje alatt körülbelül 580 fiatalhoz jutottunk el, ezek között vannak, akikkel felvettük a kapcsolatot, és a tájékoztatás szintjén tudtunk kommunikálni velük, mások aktívabban kihasználták a lehetőséget, és a szakembereknek köszönhetően valóban felkészültek és magabiztosan mentek állásinterjúra. Természetesen a legtöbb, amit a Fiatalok a jövőért – Támogatott foglalkoztatás című projekttel nyújthattunk, az a konkrét alkalmazás, munkaszerződés kötésére is volt példa az elmúlt több mint egy évben. A statisztikai adatokat nézve a következőképpen zárjuk a projektet: a pályázatban felvállalt 210 fiatal helyett összesen 477 részesült elsődleges tanácsadásban, 191 gyermekvédelmi rendszerben élő, vagy onnan kikerült fiatal és 286 fogyatékkal élő. Továbbá 173 esetben a szülők is tájékoztatást kaptak a szolgáltatással kapcsolatban, illetve gyermekeik munkavállalási jogait érintő kérdésekben. Az érintettek közül 233 fiatal részesült a komplex, különböző adottságokat és képességeket vizsgáló pszichológiai felmérésben. Az eredmények alapján dolgozták ki a tanácsadók az egyénre szabott fejlesztési tervet, azaz munkavállalási orientációban, készségek fejlesztésében vagy szakmai fejlődés terén segítettek a fiatalnak. 60 esetben sikerült a fiatallal együtt állásinterjút vagy próbaidőt megegyezni a munkaadóval. A sikeres alkalmazások aránya ezzel szemben kicsivel több, mint 50%, 36 esetben sikerült a fiatalt el is helyezni. A szeptemberi adatok szerint 116 fiatal vett részt valamilyen akkreditált szakképzési tanfolyamon. – A program kiemelt erőssége, hogy felkészíti az érintetteket az állásinterjúra. Milyen tapasztalataik vannak, mennyire fogékonyak az önfejlesztésben a hátrányos helyzetű fiatalok, kellően motiváltak-e? – Nem álmodtunk nagyot, tisztában vagyunk vele, hogy a célcsoport motivációjával, a fiatalok felkészültségével is baj van. Önértékelésüket és önbizalmukat is fejleszteni kell, több irányból kell tehát közelíteni feléjük. Nem véletlen tehát, hogy a támogatott foglalkoztatás legnagyobb részt a fiatalokra koncentrál, és csak ezt követően foglalkozik a vállalkozókkal. Ezért fontos a pszichológiai felmérés, amelynek a végén a kollégák személyre szabott profilt készítenek, és ez alapján irányítják a különböző szakterületek felé a hátrányos helyzetből jövő vagy fogyatékkal élő fiatalt. A másik probléma, hogy vannak olyan társadalmi rétegekből érkező fiatalok, akinek a családjában, közvetlen környezetében a munka nem érdem, most is van például egy olyan foglalkoztatottunk, aki rossz anyagi körülmények között élő családból származik, és gyakran meséli el nekünk, hogy az a közösség, ahol ő él, megint azt kérdezte, hogy miért jár ő dolgozni? Mindaddig tehát, amíg a szociális támogatások és a minimálbér összege között nem olyan nagy a különbség, sokan lesznek, akik nem látják érdemesnek, hogy munkát vállaljanak. – A munkaközösségbe való beilleszkedésben is segítséget nyújtanak a célcsoportnak: ha a vállalkozó is beleegyezik, ilyenkor bizonyos időt a tanácsadó is a munkahelyen tölt a fiatallal… – Ezt a segítséget a fiatal és a munkaadó igényeihez igazodva van, aki kéri, mások nem szeretnék, hogy a munkahelyükre is elkísérje a tanácsadó a munkavállalót. Vannak cégvezetők, akik nyitottak a hátrányos helyzetben élő fiatalok foglalkoztatására, azt viszont már nem nézik jó szemmel, hogy a tanácsadó is naponta bejárjon az érintett munkahelyére. Ennek az ellenkezője is igaz, vannak, akik kifejezetten örülnek annak, hogy nem ők kell a közösségbe szoktassák a fiatalt, hanem ezt megteszi a Támogatott Foglalkoztatási Központ munkatársa. – Október végén projektzáró eseményt szerveznek, a négy helyszínen, Csíkszeredá­ban, Székely­udvarhelyen, Székely­keresztúron és Gyergyó­szent­miklóson létesített központok azonban tovább működnek. Hogyan tovább? – Nagyon fontos számunkra a nevelőkkel való foglalkozás, hiszen a célcsoportunk felében a szülőt ők helyettesítik. Számukra is szeretnénk tanácsadást biztosítani, ezt eddig úgy tudtuk megoldani, hogy párhuzamosan szerveztünk táborokat, egyiket a fiataloknak és szüleiknek, másikat a nevelőknek. Továbbá szeretnénk ugyanakkor népszerűsíteni a tanácsadás lehetőségét a nevelői hálózatban, segíteni őket a munkájukban. A négy városban létesített központjaikat pedig természetesen továbbra is működtetjük, öt évre elköteleztük magunkat, hogy fenntartjuk ezeket és a vele járó szolgáltatásokat. Irodánként egy-egy személyt tudunk a továbbiakban alkalmazni, és további forrásokat keresünk, hogy minél hatékonyabban folytatódhasson a program. Köszönjük továbbá a partnerszervezeteinknek a segítségét, akik jelentős részt vállaltak a munkában, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének, a CJD Domus Alapítványnak és a Lókodi Ifjúság Alapítványnak, illetve Gál Katalin projektasszisztensnek. Pál Bíborka