Balázs Ferenc személye nem ismeretlen a székely­ud­var­helyiek előtt: 1952 és 1972 között ő volt az akkori vegyes kórus karnagya. Sokoldalú ember volt, tanított, kórusokat vezényelt, esztrád zenekart szervezett, népdalra tanította a fiatalokat, a kórus ma is énekli Feri bácsi népdalfeldolgozásait. Az 1994-től Balázs Ferenc nevét viselő kórus az 1928-ban alakult Református Dalkör utódjaként a művelődési házban tevékenykedik. Kétévente szervez kórusfesztivált, Balázs Ferenc zenei nagysága, sokoldalú tevékenysége, embersége előtt tisztelegve. 1972 és 1997 között több karnagy állt a kórus élén, így Fodor Béla, Lőke Viola és Sinka Ignác, leghosszabb ideig Csutak Ildikó vezette az énekkart, majd dr. Orosz Pál József tanár úr vette át a vezetését. A kórus tagjai mindig szem előtt tartották, hogy elsősorban itthon, szűkebb hazánkban kell énekeljenek, a Székelyföld kis falvaiban, anyavárosunkban: nemzeti ünnepeken, rendezvényeken, eleget téve testvérkórusok, egyházak vagy a vállalkozók részéről érkező felkéréseknek. Az éneklés szeretete, a sok közös élmény jó csapattá kovácsolta a kórus tagjait, mindenki igyekszik a hagyományokat megtartani, legyen szó komoly munkáról, feladatról, helytállásról. Útjaik során azt érezték, hogy a magyarság kultúrköveteiként eljuttatják a Székelyföld hírét szerte Európába, Bécs, Róma, Párizs, Brüsszel, Prága és Pozsony mellett nagyon sok anyaországi városban fellépve ápolják a testvérkapcsolatokat mind a mai napig. Évek óta missziós feladatot látnak el a kórustagok, felkeresik a szórványban élő magyarokat, a Szilágyságtól a Csángóföldig, a Zsil-völgyétől a Barcaságig vagy a Mezőségtől a fővárosig. Az elmúlt években a szórványban énekelve olyan élményekkel gazdagodott a kórus, amelyekre azt szokás mondani: a dolgokat átélni kell, mert mesélni róluk nem lehet, nem jön át a szavakon az érzelem, a szeretet, amit a kórustagok kapnak az ott élő emberektől, nem lehet érzékeltetni, mit jelent székely ruhában végigvonulni a városokon, falvakon, a könnyes szemeket látni, a baráti kézfogásokat, öleléseket érezni egy-egy fellépés alkalmával. A tavalyi bukaresti, resicai, lugosi, brassói kiszállás után fogalmazódott meg a gondolat, hogy a XI. fesztiválra a szórványban tevékenykedő kórusokat hívjuk meg. A meghívást nagy szeretettel fogadták el a kórusok, hiszen nem volt még példa arra, hogy Székelyföldön mutatkozzanak be és énekeljenek. A megyei tanács közreműködésével vette fel a kórus egy gagauziai tánc-ének együttessel a kapcsolatot, Lidia Ostaș tanárnő vezetésével érkeztek a fiatalok, és lendületes táncaikkal elkápráztatták a közönséget. A szeptember 30-án zajló fesztiválnak vendégei voltak Bukarestből a Baratia Chorus (karnagy: Fekete Klára), Brassóból a Magyar Evangélikus kórus (k.: Kovács Ildikó), Resicabányáról a Platanus – Hóvirág együttes (vezető Kun László) és Comratból a Poliachi Budjaca együttes (vezető Volevici Garciu Marina). A házigazda Balázs Ferenc Vegyes Kart dr. Orosz Pál József vezényelte. A népes közönség vastapssal jutalmazta a fellépőket. A XI. Nemzetközi Balázs Ferenc kórustalálkozó főtámogatói Hargita Megye Tanácsa, a Communitas Alapítvány, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Székelyudvarhelyi Városi Művelődési Ház voltak. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy tavalyi resicabányai utunk során egy kis kitérővel Oravi­cabá­nyán felkerestük a székely himnusz zeneszerzőjének szülőházát, akkor vetődött fel egy emléktábla elhelyezése. A hatóságok nem örvendtek a gondolatnak, akkor még a himnuszt sem tudtuk elénekelni. Resicai barátaink hosszas harc után elérték, hogy ez év augusztusában kórusunk és a resicabányai Platanus egyesület emléktáblát avatott fel és végre elénekelhettük a székely himnuszt Mihalik Kálmán emlékére. De emlékeztünk Szegeden is a zeneszerző sírjánál. A székely himnusz szövegírójának, Csanády Györgynek és zeneszerzőjének, Mihalik Kálmánnak emlékét kórusunk tisztelettel ápolja. Biró Edith, a Balázs Ferenc kórus elnöke, Székelyudvarhely [box type="shadow" ]Levélbontás oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.[/box]