erős felhőzet
kevés felhő
szórványos felhőzet
Volt reform, lesz reform…
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tanévnyitóba belekapcsolódott Klaus Johannis államelnök is. Mondjuk ezt többek között annak okán, hogy a szeptember 14-én megtartott sajtókonferenciáján is terítékre kerültek a tanügy egyes sajátos problémái, de jelen volt másnap Târgovişten a tanévnyitó ünnepségen, ahol ugyancsak alkalomhoz illő beszédet mondott. Majd szeptember 16-án a két ház együttes ülésén elhangzott expozéjában is kitért a tanügyi rendszer gondjaira, többek között elégedetlenségének adva hangot annak okán, hogy a jelenlegi nevelésügyi, 2011/1-es törvényt az elmúlt időszakban 26-szor módosították. A jelenlegi állapotokból indulva ki, arra a következtetésre lehet jutni, hogy reformra lenne szükség, de az államelnök szerint igen gyakran születtek reformok, ám a problémák megmaradtak, illetve megismétlődtek. A tanügyi reform tekintetében annak a véleményének adott hangot, hogy azt széles körű és mélyenszántó nyilvános vita kell megelőzze. Majd annak fényében betájolni a romániai oktatás jövőjét. A reform nem jöhet kizárólag a rendszeren kívülről, de az nem generálható a rendszeren belülről sem – állítja az államelnök. Ezzel egyet is lehet, kell érteni, mint ahogy azzal is, hogy az oktatás, a tanügy terén is olyan jogszabályozásra van szükség, amely eleve stabilnak, kiszámíthatónak, koherensnek kell bizonyuljon. Hogy ez fog-e sikerülni, és hogy mikorra várható egy reform és az azt megtestesítő jogszabályok hatályba léptetése, arra most nemigen tudna senki választ adni. Addig is azonban orvosolni kell a legégetőbb problémákat, például a tanügyiek bérének rendezését, az évek óta megkezdett és félbehagyott vagy hébe-hóba folytatott iskolai létesítményépítések felgyorsítását, illetve az azok megkövetelte pénzalapok kérdését, a különböző iskolai, főiskolai és egyetemi diplomák „tekintélyének” a helyreállítását stb. stb. A bérezés tekintetében az utóbbi hetekben egyeztettek a tanügyi szakszervezeti érdekképviseletek illetékesei és a kormány tisztségviselői, beleértve Victor Ponta kormányfőt is. Az álláspontok ugyan közeledtek, de érdembeli megegyezés nem született, s nem sok remény van arra, hogy még az idén a tanügyben újabb béremelésre kerüljön sor. Nem lehet viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a kormány határozott ígérete szerint 2016. január 1-jétől megkezdődik az új közszférai bérezési törvény előírásainak fokozatos gyakorlatba ültetése, s az állítólag kedvezően fogja érinteni a tanügyben tevékenykedő személyzetet is.
A bérezés, pontosabban a majdani közszférai bérezési rendszerre vonatkozó törvény kapcsán utalhatunk egy, a maga nemében érdekes, de ugyanakkor fura és visszás jelenségre is. Miről is van szó? A hazai oktatási rendszer az utóbbi esztendők során évente mintegy 3500 „tudományok doktora diplomát” bocsát ki. Egy felmérés szerint csupán csak 2007–2011 között 17 743 román állampolgár szerezte meg a doktori címet. A futószalagon kibocsátott doktori diplomák körül számos kétely, fenntartás fogalmazódott meg, mindenekelőtt azok tudományos színvonala, minősége tekintetében. A gyanúsnak tűnő plágiumügyekről vagy a tételesen bebizonyított plágiumokról nem is beszélve. Nos, ez a kérdés is rendezésre vár. De a dolognak van egy másik vetülete is: 2010-ig a költségvetési szektorban foglalkoztatott azon személyek, akik a tudományok doktora címmel is rendelkeztek, 15%-os bérpótlékban részesültek. Félhivatalos értesülések szerint a majdani közszférai bérezési törvényben visszavezetik ezt a pótlékot. Ezzel önmagában még nem is lenne különösebb gond, már amennyiben a törvény számolna az adott személy funkciójával, azaz munkakörével és azzal a szakterülettel, amelyben megszerezte a doktori címet. Mert lehet például, legalábbis elméletileg lehetséges, hogy egy adóellenőr valamikor megszerezte a doktori címet a filozófiai tudományokban, de hát „filozofálgatásra ” nemigen van szükség az ő szakterületén, hanem inkább számviteli, adótechnikai magas szintű ismeretekre. Ha számolunk azzal, hogy egyes hozzávetőleges becslések szerint a közszférai rendszerben országos szinten mintegy 35 000 olyan személy tevékenykedik, aki az utóbbi 20 évben szerezte meg a doktori címet és egy igen szerénynek nevezhető 2000 lejes átlagbérrel rendelkezik, akkor könnyűszerrel kiszámítható, mit is jelent éves viszonylatban az a doktori címért „kijáró pótlék”. Több mint 1 milliárd lejt. Van egy másik diploma, illetve képesség-bizonyítási eljárás is, amely kapcsán ugyancsak fenntartások fogalmazhatók meg. Már a 90-es évek elejétől bevezették a középiskolai oktatásban az informatika és ilyen jellegű gyakorlati oktatást. Az érettségi vizsgának egyik előfeltétele a digitális kompetencia vizsgaszerű ellenőrzése. Hasonlóképpen a főiskolai és az egyetemi oktatásban is. Tehát annak a végzősnek rendelkeznie kell az alapfokúnál gazdagabb ismeretekkel, mint például a Microsoft Office csomag ismeretével. Ugyanakkor a közszférai intézményrendszerben meghirdetett versenyvizsgák között ott szerepel a „számítógép-kezelői ismeretek”. Nos, ennek ellenére a közszférai intézményrendszerben évek óta fedezik az alkalmazottak ilyen jellegű szakképesítési tanfolyamainak a költségeit. Félhivatalos értesülések szerint az állami szektorban az utóbbi 10 esztendő során mintegy 40 millió eurót fizettek ki az ECDL-jogosítvány megszerzésére. És fizetni fognak – legalábbis a közszférai intézményrendszerben – az idegennyelv-ismeretért is. Az ilyen jellegű bérpótlék folyósítására is lehetőség volt 2010-ig, s állítólag visszavezetik az új közszférai bérezési törvény révén. Felvetődik azonban két kérdés. Egyrészt az, hogy miért lesz jogosult egy ilyen bérpótlékra egy olyan köztisztviselő, aki esetében beosztása, munkaköre nem követeli meg az idegennyelv-ismeretet, s annak ott a munkahelyén nem is veszi hasznát, másrészt pedig ha a képességvizsgán „elismerték” nyelvtudását, akkor azt miért kell utólag munkahelyi bérpótlékkal is honorálni, lévén, hogy ő arra a nyelvtudásra az ingyenes, illetve tandíjmentes iskolai oktatás révén tett szert, azaz az állami költségvetés pénzén. Ha viszont ő a nyelvtudást nem az iskolának köszönheti, akkor eleve gond van magával a rendszerrel, illetve az oktatás minőségével.
Hecser Zoltán
.jpg)
 cm.jpg)
