Az elmúlt esztendő az európai autógyártók, illetve forgalmazók számára jobbára sikeresnek, eredményesnek bizonyult. Mindenekelőtt annak okán, hogy folytatódott az utóbbi három esztendő során bekövetkezett kedvező tendencia. Ilyenképpen pedig az ACEA statisztikájában szereplő 29 európai országban (az Európai Unió tagállamai Málta nélkül, plusz Izland, Norvégia és Svájc) 14 202 024 új személygépkocsit sikerült bejegyeztetni a forgalomba, ami közel 1,2 millióval többet jelent, mint a 2014-ben bejegyeztetettek száma. Lehet-e egy újabb kilenc-, esetleg tízszázalékos piacbővülésre számítani idén – teszik fel sokan ezt a kérdést. [caption id="attachment_21884" align="aligncenter" width="480"] Az ACEA elnöke szerint szerény lesz a növekedés...[/caption] Az idei év tekintetében vannak optimista előrejelzések, de vannak kevésbé optimista becslések is. Európai viszonylatban nem lehet olyan arányú növekedésre számítani, mint amilyen megmutatkozott 2014-ben vagy 2015-ben – állítja a piaci elemzők többsége. Még akkor sem, ha az üzemanya­sgok kiskereskedelmi árai nem fognak emelkedni, sőt továbbra is csökkenni fognak. És még akkor sem, ha újabb modellekkel jelentkeznek a piacon egyes autógyárak. Az Amerikai Egyesült Államokban még nem ült el a „dízelbotrány” visszhangja, és annak kedvezőtlen következményeivel is számolni kell. Európa jó néhány országában a bizonytalanság jelei mutatkoznak, főleg geopolitikai vonatkozásban. Nos, ennek is meglehet talán a maga szerepe abban, hogy, ha lesz is növekedés, az arányai tekintetében „visszafogottabb” lesz. Nagyjából megegyeznek a vélemények Nemrégiben nyilvánosságra kerültek bizonyos előrejelzések, vélemények az európai autópiac várható alakulásával kapcsolatosan. Január 21-én az Európai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACEA) elnöke (aki egyébként a Daimler vezérigazgatója is), Dieter Zetsche azt nyilatkozta, hogy a 2015-ös esztendei piacbővülésben a maga nemében sajátos, de egyben jelentős szerepe volt a spanyol és az olasz gazdaság talpra állásának. Ez viszont már nem ismétlődik meg az idén, ilyenképpen pedig az európai autópiac továbbra is törékenynek bizonyulhat, és nemigen lehet számítani arra, hogy az eladásszám elérje a gazdasági-pénzügyi krízis előtti szintet. Szerinte az autóipart hátrányosan érintette a dízelbotrány, de az rendezhető, és tulajdonképpen az európai eladásszám tekintetében csak egyes országok esetében jelentett veszteséget a Volkswagen számára. Mindettől függetlenül idén lelassul – legalábbis szerinte – a növekedési ütem, s csak legjobb esetben egy-két százalékos piacbővülésre lehet számítani. Ezek szerint pedig az említett 29 európai országban 2016 folyamán 14,4–14,5 millió új személygépkocsi forgalomba írására lehet számítani. Nagyjából megegyezik ezzel az előrejelzéssel az IHS Automotive szakértőinek becslése is, akik szerint legjobb esetben is egy 3 százalékos növekedésre lehet számítani, s ez mintegy 14,5 új személygépkocsit jelenthet. A LMC Automotive elemzői szerint is mintegy 14,5 millió új személygépkocsi eladására lehet számítani európai viszonylatban az idén. Tehát a különböző piaci elemzők, szakértők véleménye nagyjából megegyezik, s valahol 14,4-14,6 millió körül lehet az idei európai eladásszám. Többre számítanak… Hazai viszonylatban érdekes módon optimistábbnak bizonyulnak a piaci elemzők. Így például a Capital gazdasági hetilap becslései szerint az eladásszám az idén elérheti a 91 ezret, ami 2015-höz viszonyítva közel 14 százalékos bővülést jelentene. Mások szerint ez nemigen lesz lehetséges, még akkor sem, ha vannak olyan vélemények, amelyek szerint piacserkentő hatása lehet az áfakulcs 24 százalékról 20 százalékra való csökkentésének. A magunk részéről nemigen látjuk úgy, hogy az a 4 százalékos áfakulcs-mérsékelés „feltunningolná” az eladásszámot. Vannak olyanok is, akik szerint érdemben kellene tenni azért, hogy megteremtődjön egy valamelyes egyensúly a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik és az importból behozott használt autók száma között. A craiovai Ford nemrégiben távozott vezérigazgatója, Valerio Brenciaglia például azt furcsállotta, hogy míg az állam az utóbbi tíz esztendő során több mint 200 millió eurót költött a roncsprogramra, azaz a gépkocsipark felújítására, nem sikerült „célba érnie”: évente kiselejteznek 20 000 roncsautót, de ezzel egyidejűleg beérkezik az országba legalább 80 000 olyan, amely eleget tenne a kiselejtezési kritériumnak. Szerinte mielőbb szükséges lenne határozott intézkedések foganatosítása, s ezek között említette a kilométeróra „átállításának” bűnténnyé nyilvánítását, s ugyanakkor a használtautó-piacon az adóelkerülési gyakorlat erélyes leküzdését. Apropó roncsprogram: hallani arról, hogy a kormányzati szándék szerint azon módosítani szeretnének, ugyanakkor a pénzügyminisztérium változtatni szeretne az Első Gépkocsi programon is. (Annak keretében egyébként 2015-ben alig 187 új személygépkocsit értékesítettek, holott a becslések szerint 16 ezret tartottak lehetségesnek.) Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a roncsprogramot esetleg összeolvasztanák az Első Gépkocsi programmal. Hecser Zoltán