erős felhőzet
kevés felhő
Virágszőnyeg
Feltűnő volt a napokban a csíkszeredai promenádon a színpompás virágszőnyeg. A főtér – de melyik Csíkszereda főtere?, a Vár tér?, a Majláth tér?, a Szabadság tér? – pár napra vásártér lett, azaz visszanyerte eredeti rendeltetését. Ha jól tudom, pár nyelvben a ’tér’ és a ’piac’ fogalmát ugyanazzal a szóval jelölik, így románul ’piață’, szerbül pedig ’trg’, azaz szinte azonos a román ’târg’ szóval. Évekkel ezelőtt, úgy 2007 táján írtam egyik jegyzetemben, hogy nagyon szeretném, ha a mi városainkban is a központi terek visszanyernék vásártér jellegüket, oly módon, ahogyan azt Nyugat-Európa-szerte több helyen is láthatjuk: a hét bizonyos napjain, vagy akár mindennap egy-egy központi fekvésű tér délelőtt piac, ahol többnyire helyi, hagyományos termékeket árulnak, elsősorban a termelők, s a vásár bontása után pillanatok alatt a takarítócégek, majd a turisták veszik birtokukba a teret, ahol immár nyoma sincs semmiféle kereskedelmi tevékenységnek, a kofák ténykedésének. Akkor nem hittem, hogy valami lesz belőle, de a jelek szerint más is gondolt ugyanerre, s ha nem is rendszeresen, hanem időszakosan, mégiscsak vásártérré lesz a város szívében lévő tér.
A napokban a krizantém számos szín- és alakváltozatát kínálták a termelők. De az a sanda gyanúm, bár ezt igazolni nem tudom, hogy a piacainkon áruló termelők egy része csak papíron termelő, különben hogyan lehetne látni ugyanazokat az arcokat egész évben a piacon? Ha itt árulnak feszt-fúrt, mikor termelnek? De lehet, hogy csak én vagyok túl bizalmatlan, s nem hiszek el mindent, amit látok…
Tény, hogy gyönyörű volt a hatalmas virágszőnyeg, még akkor is, ha ezen a vidéken a krizantém nem egy egyszerű virág, hanem halottas virág. Nem való sem a házban dísznek, sem ajándékozni, annak a temetőben a helye. Mindenszentek napja, halottak napjának előestéje előtt természetesen nagyon megnőtt a kereslet e virágok iránt, vásárolták tövestől vagy szálával, ki-ki kedve, ízlése és zsebe szerint válogatott a gazdag kínálatból.
Hasonlóan nagy volt a kereslet a gyertyák vagy az azokat kiváltó mécsesek iránt, de ezeket a boltokban, a nagyáruházakban kínálták, s vették is az emberek tucatjával.
Tetszett a tarka virágszőnyeg és az árusok között tájékozódó, válogató, vásárló tömeg. A nagy nyüzsgés jelezte, hogy sokan gondolnak halottaikra, sokan készülnek felkeresni ma a temetőt vagy temetőket, hogy az előzőleg rendbe tett sírokra virágot, gyertyát helyezzenek, egy imát elmondjanak elhunyt szeretteik lelki üdvéért, s közben találkozzanak a család tagjaival, olyanokkal is, akikkel csak jeles napokon, többnyire esküvő, keresztelő, kicsengetés vagy temetés alkalmával adatik meg találkozni.
A vásárló tömeg azt is jelzi, hogy bár állandóan az elidegenedésről, az önzésről, a közösségi értékek háttérbe szorításáról hallunk, mégsem halt ki belőlünk teljes mértékben az egymásra való figyelés, a közösségi értékek iránti igény.
Ezt a hitemet erősíti meg a csíkszeredai tér színes virágszőnyege, s fogja erősíteni ma este a gyertyák fénye.
Sarány István
-min.jpg)
