Verskapu felállításával teszik különlegesebbé a könyv marosvásárhelyi ünnepét a 21. Marosvásárhelyi Könyvvásár szervezői és a marosvásárhelyi magyar diákok. A könyvekhez vezető kaput ma délelőtt fél tíztől kezdik el „építeni”, és a vásár 10 órára tervezett ünnepélyes megnyitójára készül el. Az esztendő harmadik legnagyobb magyar könyves rendezvényén Hargita megyei kiadók és kereskedők is bemutatják újdonságaikat. Sarány István ankétja. Ma nyílik a magyar könyvszakma harmadik legnagyobb rendezvénye, a Magyarország határain túli területek mindenképpen legnagyobb könyves eseménye, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Romániai Magyar Könyves Céh és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ által szervezett könyvünnep idén számos újdonságot, meglepetést tartogat a nyomtatott szóhoz ragaszkodó olvasók számára. Lapunk megkeresésére Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke vázolta, miben különbözik az idei vásár a korábbiaktól: – Legnagyobb újdonság talán a könyvkiadóknak és kereskedőknek, no meg a vásárlóknak, hogy vasárnap is nyitva tart a vásár, ezzel meghosszabbítottuk, kibővítettük annak lehetőségét, hogy bárki időt találhasson magának ellátogatni a rendezvényre, megvásárolni az igényeinek megfelelő könyvet. Ezt a változtatást a könyvet kínálók és az azt szeretők és vásárolni akarók egyaránt óhajtották – hangsúlyozta. A könyves céh elnöke szerint a szervezők legnagyobb gondja idén az volt, hogyan oldják meg a felület beépítését, elkerülendő, hogy könyvet forgalmazni akaró cégek részvételi szándékára ne kelljen nemet mondani. – Ezt sajnos az idén nem tudtuk elkerülni, akik nem jelentkeztek időben, kimaradtak. Így is 44 stand várja az érdeklődőket, ezeken több mint 80 kiadó könyveit kínálják, a kínálat gazdagságára jellemző, hogy a könyvbarátok közel 10 000 címajánlatból válogathatnak – jegyezte meg Káli Király István. Hozzáfűzte, hogy a mostani vásár más szemszögből nézve valójában része a 2012-ben elkezdett megújulási folyamatnak, tekintve, hogy igyekeztek megőrizni a rendezvény sokszínűségét, és a hetvennél több, kimondottan a könyvhöz kapcsolódó rendezvényen – könyv- és kiadóbemutatókon, dedikáláson, író-olvasó találkozókon – kívül olyan nemcsak könyves programokat is kínálnak a vásárra látogatóknak, amelyek nem feltétlenül könyves jellegűek, de valamilyen módon kapcsolódnak a könyvhöz, az irodalomhoz. – Ezek között igen fontos három értékes színpadi mű bemutatása, valamint a Halász Judit gyermekeknek szánt két koncertje – emelte ki a szervező. Farkas Katalin, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ munkatársa a rendezvény programjának sokszínűségére hívta fel a figyelmet. – A négy nap alatt több mint 80 program várja az érdeklődőket, az író-olvasó találkozók, dedikálások mellett kiemelt irodalmi programokat is szervezünk – mondta, kiemelve, hogy ma délután 5 órakor a Kultúrpalota kistermében tartják a Magyar Írók Estjét, amelynek Györe Balázs, Krusovszky Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Tompa Andrea a meghívottjai. Ugyanakkor szólt arról is, hogy holnap délután megszervezik a Főszerkesztők estjét, ahol az erdélyi szépirodalmi lapok – a Helikon, Irodalmi Jelen, Látó, Korunk, Székelyföld és Várad folyóiratok – képviselői lesznek jelen. – Ugyancsak a színház kistermében, de szombaton 19.30-kor kezdődik Hulló csillag címmel a Jánosházy György-emlékest, amely a tavaly elhunyt költő posztumusz kötetének anyagára és archív hangfelvételekre épül – fűzte hozzá. Mint mondta, a vásár kísérőrendezvényei a színházi előadások is, így a Kolozsvári Állami Magyar Színház Leonce és Léna című előadását, Garaczi László Ovibrader című művéből készült felolvasószínházi produkciót láthatja a nagyérdemű, valamint a nemzeti színház Varga Gábor Kályhabúcsúztató című darabját állítja színpadra. Farkas Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy a vásár részletes programja elérhető a http://vasarhely.ro/konyvvasar/ honlapon. A Marosvásárhelyi Kulturális Központ munkatársa elmondta azt is, hogy az idei vásár szellemi védnöke a Petőfi Irodalmi Múzeum, a jeles kulturális intézmény külön kiállítással, több kötettel érkezik a vásárra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az arculat megtervezésében idén a marosvásárhelyi szerzőkre fektették a hangsúlyt: tíz, Marosvásárhelyhez köthető alkotó kinagyított arcképe és egy-egy gondolata látható-olvasható a vásártéren, az író-olvasó találkozóknak helyet adó termek pedig Jánosházy Györgyről és Székely Jánosról kapták a nevüket. – Amit még feltétlenül érdemes kiemelni, hogy a vásárt megelőző időszakban megszerveztük idén is az Olvasd el, és játssz velünk! olvasásvetélkedőt, amelyre három korosztályban rekordszámú, 98 háromtagú csapat nevezett be, előselejtezőt kellett tartanunk ahhoz, hogy megnevezhessük azt a 7-7 csapatot, akik a vásár idején a döntőt vívják – fűzte hozzá Káli Király István. A szervezők számokba sűrítették az idei vásár főbb jellemzőit. Ezek szerint 48 önálló stand várja a vásárlókat, a magyarországi és erdélyi kiadók közel 10 000 könyvcímet kínálnak; a könyves programok száma 80; mindennap reggel 10-től este 7-igy gyermekprogramok várják a kicsiket. S ha már számokról esett szó, Káli Király István megjegyezte: – A vásárra az erdélyi magyar kiadók természetesen új kiadványokkal készültek, mindegyik kiadónak van egészen friss termése, tudok olyanról is, aki erre az alkalomra 8 új címmel készült. Elég átolvasni a teljes programot ahhoz, hogy megérthessük, miért is hirdetik a szervezők a vásárt a magyar könyv legjelentősebb erdélyi seregszemléjeként. Megkérdeztük a vásáron részt vevő Hargita megyei kiadókat, milyen újdonságokkal jelentkeztek. Lövétei Lázár László, a Hargita Kiadó vezetője elmondta, hogy immár 4. éve, hogy a Hargita Kiadóhivatal a Székely Könyvtár sorozat legújabb köteteivel van jelen a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. – Ezúttal a sorozat 36–40. kötete jelenik meg erre az alkalomra, nevezetesen a Székely népi imádságok (Tánczos Vilmos néprajzkutató szerkesztésében), Tamási Áron Publicisztikai írások című kötete (György Attila író, újságíró válogatásában), Horváth István Válogatott versek című kötete (Fekete Vince válogatásában), Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című visszaemlékezése (Molnár Vilmos szerkesztésében), illetve Bogdán László legjobb regénye, Az ördög Háromszéken (Lövétei Lázár László szerkesztésében) – mondta. S hogy túllépjünk a száraz felsoroláson, figyelmünkbe ajánlotta, hogyan nyilatkoznak a szerkesztők az általuk gondozott kötetekről: „Az imádságok nyelve, olykor képszerkesztése kifejezi a szövegek székely jellegét. Aki a kötetet kézbe veszi, és az imákat olvasni kezdi, abban ez a nyelvi, kulturális egység rövid időn belül tudatosul.” (Tánczos Vilmos) „Legendás volt, ahogyan Márai, Kosztolányi és a belvárosi polgári írók ki nem állhatták Tamásit. És ezeket a hírlapi írásokat elolvasva: legendás, ahogyan Tamási meg tudott bocsátani nekük.” (György Attila) „Horváth István a falu költője, annak minden terhével, hátrányával, majd előnyével együtt. Hat elemivel, autodidaktaként, maga mögött hagyva aprócska faluját, Ózdot, a tájnyelvvel, igazi anyanyelvével felvértezve, természetes közegéből, falusi közösségéből kiszakadva lép a poétai mezőkre.” (Fekete Vince) „Kurkó Gyárfás szociográfusi pontossággal ad hírt egy olyan világról, amelyet a székelységről írók addig ritkán és felületesen érintettek.” (Molnár Vilmos) „Az ördög Háromszéken című regényből hiányoznak a posztmodern prózapoétika kacskaringói, helyettük van viszont szigorú, a magyar prózairodalom legjobb hagyományait követő történetmesélés, utánozhatatlan, bogdánlászlói atmoszférával körítve.” (Lövétei Lázár László) A vásár másik állandó résztvevője a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó. Burus Endre kiadóvezető a következő újdonságokra hívta fel a figyelmet: Dani Erzsébet: Identitáskolonizáció Erdélyben; Márton Áron: Körlevelek 1–2. kötet; az Ignácz Rózsa-életműsorozat két legújabb darabja, a Papírmalom és az Ikerpályáimon című kötet, illetve a kiadó évente megjelenő szépirodalmi antológiája, az Erdélyi Szép Szó 2015. Elmaradhatatlan vásáros a székely­ud­var­helyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó is. Idei kínálatuk meglehetősen gazdag: Beke Sándor Vendégváró székelykapuk Szejkefürdőn című kötetének alcíme Múltidéző emlékkiadvány Székelyföldről; Ráduly János Csombod vára tündérei című kötete a Székely népmondák a Kis-Küküllő mentéről sorozat VI. darabja; Kiss Lehel gyermekvers-kötete a Hova jár a felhő-bárány? címet viseli; Nagy Irén jegyzi a Hová lett az Erdő? Cimba és Zenge meséje a harmadik évezredből című könyvet; Asztalos Enikő kötetének címe A nyárádmenti székely népviselet a XIX. század végétől a XXI. századig; végül pedig a kiadót vezető Beke Sándor Kalauz Orbán Balázs székelykapuihoz című könyve zárja az újdonságlistát. A csíkszeredai BookArt Könyvkiadó vásári kínálata is gazdag. A Sibylle Lewitscharoff által jegyzett Apostoloff egy utazás regénye. Egy Németországban élő középkorú nő harmadmagával bejárja apja szülőföldjét, Bulgáriát. Nem tetszik neki, amit lát és tapasztal, mégis mind inkább lenyűgözi az ország. Az Apostoloff egy szatirikus regény. Az Aranykakas a Juan Rulfo-életmű sorozat harmadik, záró kötete. A címadó kisregényt és három novellát tartalmaz, a szerzőtől megszokott tömörséggel és nagyszerűséggel. Hajdú Farkas-Zoltán Békebeli 1913 című műve első megjelenése nagy sikert aratott. A Marosvásárhelyi Rádió hangoskönyvként is sugározta. Ez késztette a szerzőt a második, bővített és átdolgozott kiadás megírására. Passiójáték – Részeg Botond képzőművész Fejek sorozata egy gyönyörű szonettkoszorú megírására késztette Markó Béla költőt. A kiadó sem maradt adós a kivitelezéssel. Márton Evelin Szalamandrák éjszakái című kötete a szerző harmadik regénye a kiadónál, fordulatosságban, helyszíneinek sokaságában és szereplőinek sokszínűségében felülmúlja elődeit. Igazi „mártonevelines” történet. Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó vezetője elmondta, három nagyon szép könyvvel lepik meg a vásár közönségét. – Mindhárom a kiadó egyik kiemelt törekvését képviseli, tehát a gyermekeknek szóló minőségi könyvek iránti elkötelezettség jegyében született. Az egyik – a Gutenberg Kiadó „házi” mesekönyvsorozatának legújabb példánya – a Mért nem tudnak a fák járni? című: ez a kötet hét erdélyi cigány népmesét tartalmaz, és Kürti Andrea illusztrálta. Az előző, tavaly kiadott székely népmesekötet a döntőig jutott az ország legszebb könyveit rangsoroló versenyen, s lehet, hogy ezt az újdonság varázsa mondatja, de ez még pompásabb: a mesék, amelyekben váratlan és leleményes csavarok bonyolítják az események sorát, valósággal életre kelnek, térben bontakoznak ki Kürti Andrea gyönyörű, eleven, részletgazdag rajzai révén. A másik könyv címe Baba néni és Márk, szerzője Cseh Katalin, aki a gyermekekhez szóló kortárs erdélyi magyar líra egyik legjobban szeretett és ismert alkotója. A versek a zafírkék szemű, ezüstfehér kontyú Harmatfalvi Baba Róza és egy Vágyország-beli kisfiú, a bodor hajú, fürkész tekintetű Márk „különlegesen hétköznapi” kapcsolatáról szólnak, az ebédkészítő délelőttökről, a rajzolgató délutánokról és a mesehallgató estékről, na meg az ezekből kipattanó figurákról, kalandokról, helyzetekről, oldalanként vonultatva fel annyi ötletet és meglepetést, amennyi csak elfér a mérhetetlen gyermeki világban. Ezt a könyvet is Kürti Andrea illusztrálta, kedves és mozgalmas rajzai pedig nagyon szépen emelik ki a versek komoly játékosságát. A harmadik könyv műfajában eltérő, már inkább a nagyobb gyermekekhez, az ifjúsághoz szól. Ez Demeter László biológus közvetlen hangú, élményalapú kalauza a vizenyős rétek, árterek „bakancsmarasztaló” világába. A címe: Ősi rákok nyomában – egy természetbúvár kalandozásai a tócsák világában. Rendkívül izgalmasan mutatja meg, hogy a tócsák, tocsogók élettől tobzódó, parányi tündérkertek, zöld tócsarákok, kék lebegőkandicsok, mocsári és gyepi békák, réti cankók, harisok és megannyi más, apróbb vagy szemügyre vehetőbb lény birodalma. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó idei vásári könyvsora neves szerzők műveit kínálja, igényes nyomdai kivitelezésben. A szépirodalmi kötetek között van Kenéz Ferenc A sóvárgás birodalma című szövegválogatás verseket, „Áttelepedési napló”-t és a szerzővel készült interjúkat tartalmaz. Őszinte vallomás, ezenkívül pedig mintegy összegzése a szerző befutott irodalmi pályájának. A kiadó folytatta Kemény János életműsorozata köteteinek megjelentetését, az Ítéletidő című novelláskötet az írónak a Havashoz kötődő rövidprózájából készült válogatás. Kincses Elemér legújabb kötete a Macskutyák, s a szerző négy drámáját tartalmazza. „Magányos, önmarcangoló, a keserű tapasztalatokat szívósan maga előtt görgető, verseiben maximálisan kitárulkozó költő Ferencz Imre. Az egykori eszmék, erkölcsi értékek kiüresedése, a kommunizmus sanyargató évtizedei, az annyira várt szép új világ csömörbe, csalódásba fordulása, és mindenekelőtt gyermekkorának kincsesbányája szolgáltatja verseinek legfőbb témáit” – ezekkel a szavakkal ajánlja Fekete Vince Ferencz Imre legújabb verseskötetét, amelynek címe Táncoló kövek. Az olvasás élményét Siklódy Ferenc illusztrációi teszik teljesebbé. Ugyancsak gazdagon illusztrált verseskötet Nagy József Levente Csillagok közt kifeszítve című könyve is. A kiadó folytatta Györfi András „kalandos” tudománynépszerűsítő köteteinek sorozatát, az új kötet címe Kalandos biológia. Harmadik kötetéhez érkezett dr. Balázs Lajos Sorsfordulások rítusai a székely-magyaroknál című hármas könyve, a csíkszentdomokosi liminális szokásokat bemutató sorozat zárókötetének címe: Menj ki én lelkem a testből, s az elmúlással kapcsolatos hiedelmeket, szokásokat összegzi. Tőzsér László, a kiadó vezetője felhívta a figyelmet a Pallas-Akadémia legújabb művészmonográfiájára, a Muhi Sándor által jegyzett, Mezei József életét és munkásságát bemutató albumra, illetve a tavalyi vásár után megjelent történelmi munkára: Hans Carossa Naplójegyzetek az 1916. évi román frontról című művére, dr. Antal Imre fordításában. A rendezvény legnagyobb támogatói: Maros Megye Tanácsa, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala, NKA, Román Kulturális Minisztérium, Balassi Intézet, RMDSZ, Communitas Alapítvány.