Kiiktatnák az APIA kettős büntetési gyakorlatát, egységesítenék a vágópontok közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi engedélyezési feltételeit, továbbá az átvevőközpontok szigorúbb ellenőrzése révén ellehetetlenítenék az illegálisan begyűjtött erdei gyümölcsök értékesítését is – sorolta lapunk érdeklődésére az RMDSZ őszi törvényhozási prioritásai közül a mezőgazdasági vonatkozásúakat Tánczos Barna szenátor, a szövetség Hargita megyei szakpolitikusa. [caption id="attachment_76650" align="aligncenter" width="1000"] Szénát csináló idős házaspár. Nem szeretnék, hogy a tagok mulasztása miatt a közbirtokosságokat is büntessék Fotó: Domján Levente[/caption] Több fontos mezőgazdasági témával kapcsolatban is határozott elképzelésekkel, konkrét módosító javaslatokkal készül a szeptemberben kezdődött őszi törvényhozási időszakra az RMDSZ. Tánczos Barna szenátor, a módosító javaslatok kidolgozója az egyik legfontosabb témának a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) területalapú támogatási rendszerének a változtatását nevezte, mégpedig a kettős büntetési gyakorlat kiküszöbölése érdekében. Egy kihágásért ne büntessenek két entitást – A gazdák jelentős része nem csak egyénileg nyújtja be az egységes területalapú támogatásra a kérelmét, hanem jelen van azon a közbirtokossági listán is, amely mellékleteként a közbirtokossági legelők támogatásigénylése mellé kerül. Ennek az a lényege, hogy a gazdák állataikkal közbirtokossági tagként lefedik a területeket, és bizonyítják, hogy a szóban forgó gyepterületet legeltetésre használják. Éveken keresztül azért küzdöttünk, hogy a közbirtokosságok benyújthassák területalapú támogatási kérelmeiket. A kettős büntetés miatt viszont sokszor az egyéni gazdák hibájából a közbirtokosságot is megbüntették. Minden próbálkozásunk ellenére ezen nem hajlandó változtatni a mezőgazdasági minisztérium és az APIA. Ezért lehetséges, hogy ma, ha valakinek – egyéni támogatásigénylőként, a 3,5 hektárra szóló kérelme kapcsán – például a trágyatárolója nincs rendbe rakva, akkor a környezetvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási szabályok be nem tartása miatt nemcsak az egyéni gazdát, hanem közbirtokossági tagsága miatt a közbirtokosságot is szankcionálja az APIA. Mivel a mezőgazdasági minisztérium ezzel a problémával nem kíván foglalkozni, törvénytervezettel szeretnénk elérni, hogy ne lehessen egy kihágásért két különböző támogatásigénylő entitást büntetni – fejtette ki Tánczos Barna. Elmondta, a támogatásigénylők kettős büntetését akadályozó jogszabálytervezetet még ebben a hónapban benyújtják: a törvényjavaslatot előbb a szenátus, majd döntéshozóként a képviselőház tárgyalja. A jogszabály elfogadására várhatóan négy-öt hónap múlva kerülhet sor. – Én azt remélem, hogy a következő támogatásigénylési cik­lusban már az új szabályok szerint lehet eljárni, és talán még a folyó perekben is használható lesz az az argumentáció, amely a törvénytervezetet kíséri. Ugyanis számos per folyik a kifizetési ügynökség és a közbirtokosságok között. Az APIA Hargita megyei kirendeltsége Bukarest kényszerítésére ki kellett rója a közbirtokosságokra is a tagok egyéni gazdaságában észlelt hiányosságok miatti büntetéseket – tette hozzá az RMDSZ Hargita megyei mezőgazdasági szakpolitikusa. Szigorítanák az erdei gyümölcs felvásárlását Az induló őszi törvényhozási ciklusban – ugyancsak a szövetség javaslatára – kiemelten foglalkoznának törvénytelenül begyűjtött erdei gyümölcsök értékesítésének visszaszorításával is. A kulcsot Tánczos Barna véleménye szerint a gomba-, erdeigyümölcs-feldolgozó és -begyűjtő központokkal szembeni szigorúbb fellépés jelenti: modellként a fakitermelők, fafeldolgozók, vagy épp a hulladékvas-begyűjtők esetében alkalmazott eljárás szolgálhat. A cél az, hogy erdő, legelők nélküli magánszemélyek gombát és erdei gyümölcsöt közvetlenül a feldolgozók, begyűjtők számára ne értékesíthessenek: az előírások betartásáért – a fa és vasbegyűjtőkhöz hasonlóan – a felvásárlótelepek is felelnek. – Tarthatatlanok azok a – már-már vadnyugathoz hasonló – állapotok, amiket a gombák és erdei gyümölcsök szedése, begyűjtése kapcsán a legelőkön, a hegyi kaszálókon, az állami és magánerdőkben tapasztalunk. Több tízes csoportokban érkező, sokszor más megyékből származó emberek megfenyegetnek erdő- és legelőtulajdonosokat, esetenként tettlegességre is sor kerül, a csendőrség pedig képtelen a helyzetet kezelni. Ezt kihasználva ezer idegenek szervezett csoportokban, tolvaj, garázda módon mindenféle engedély nélkül gyűjtik be a közbirtokossági és magánerdőkből az erdei gyümölcsöt, gombát. A helyzetet úgy orvosolhatjuk, hogy ellehetetlenítjük az illegálisan, engedély nélkül begyűjtött gomba és erdei gyümölcs értékesítését az adott térségben erdővel, házzal, mezővel nem rendelkező magánszemélyek számára. Ha a begyűjtőközpontnak az engedéllyel nem rendelkezők nem adhatják el direkt módon a más erdejéből szedett, lopott gombát, akkor egyfajta módon megoldottuk a problémát. Még konzultáció folyik az erdészetekkel, erdőtulajdonosokkal, közbirtokosságokkal, de azt szeretnénk javasolni, hogy az adott területről származó gombát és gyümölcsöt csakis az illető erdő és beerdősödött legelő tulajdonosa értékesíthesse, még akkor is, ha azt napszámosokkal gyűjteti be – mondta el. Tánczos állítja: a jogszabály a mindennapokban akkor lesz eredményes és betartható, ha a rendellenességekért, az igazolatlan eredetű erdei kincs birtoklásáért a felvásárlók is felelősségre vonthatók. – Ha ma én magánszemélyként egy fafeldolgozónak eladok 100 köbméter fát, de nem tudom igazolni, hogy a fa honnan származik, akkor mindkettőnket megbüntetnek. Ha nem tudom igazolni az eredetét, akkor azt jelenti, hogy azt a fát loptam. De említhetném az ócskavas begyűjtésére vonatkozó szabályokat is, ami a hulladékvasat értékesítő magánszemélyek számára szintén korlátokat szab. Az elv ugyanaz: meg kell tiltani a begyűjtőknek, feldolgozóknak azt, hogy az erdővel, mezővel nem rendelkező egyénektől korlátlan mennyiségben vásárolhassanak gombát, erdei gyümölcsöt. A hatályos erdészeti törvény a kezdeményezésemre már tartalmazza, hogy a területtulajdonosok engedélye nélkül tilos az illető területről begyűjteni a gombát, erdei gyümölcsöt. De a begyűjtőközpontoknak nincs semmi felelőssége. Meggyőződésem, nem azt a kétszáz embert kell kergetni az erdőn, aki a gombát, erdei gyümölcsöt szedi, hanem azt a négy-öt begyűjtőt, aki tőlük illegálisan átveszi. Hosszú és kemény vitákra számítunk, de ezt az áldatlan helyzetet valamilyen formában rendezni kell – hangsúlyozta lapunknak a Hargita megyei szenátor. Egységesített követelmények Az újraindult törvényhozási munkával ugyanakkor összhangba hoznák azokat a hatósági követelményeket is, amelyek adott esetben a farmok, feldolgozóegységek vagy épp vágópontok engedélyezésére vonatkoznak: az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági, a közegészségügyi és a környezetvédelmi hatóságok követelményei ugyanis sokszor egymásnak ellentmondóak. „Ha valaki szarvasmarhafarmot, húsfeldolgozó üzemet, vágóhidat, vágópontot engedélyeztetne, végig kell járja a kálváriát és eleget kell tegyen legalább három intézmény három különböző előírásának, amelyek esetenként köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ha például Jenőfalván a közbirtokosság meg akarja csinálni a vágópontot, akkor a legközelebbi lakóövezettől X méter távolságot kell betartson a közegészségügy és Y távolságot környezetvédelmi előírások, és megint mást az állategészségügyi szerint. Az egyik hatóság engedélyezi, hogy az istálló bent legyen a faluban, a másik nem. A javaslatom azt, hogy egy jogszabállyal ezeket az engedélyezési procedúrákat vonjuk össze, és a feltételeket közös miniszteri rendeletben leszögezni. Legyen egy dokumentum, amiből egyértelműen kiderül, hogy a szakhatóságok adott tevékenység engedélyezéséhez – egy istálló építéséhez, vagy vágópont létesítéséhez – egységesen mit kérnek” – szögezte le Tánczos Barna. Domján Levente