Több mint nyolc évvel ezelőtt hagyták jóvá azokat a szabványköltségeket, amelyeket kötelező módon be kellett tartani a közpénzekből (de nem csak) finanszírozott beruházási létesítmények műszaki-gazdasági ismérveinek véglegesítésénél. Ennek a törvényes előírásnak megvolt a maga oka és talán a maga előnye is, ilyen összefüggésben pedig utalhatunk többek között arra, hogy annak révén elejét lehetett venni az esetleges „elrugaszkodásoknak”. Hátránya viszont az volt, hogy beszűkítette a tervezők, a kivitelezők, sőt a beruházók mozgásterét is, sokszor azokat igen nehéz helyzetbe hozva. A legnagyobb gondot viszont az jelentette, hogy a szabványköltségeket úgymond „mélyhűtötték”… Most viszont szinte meglepetésszerűen következett be egy fordulat, ugyanis a kormány szeptember 13-i ülésén elfogadásra került az a sürgősségi kormányrendelet, amely végérvényesen „kifagyasztotta”, pontosabban „elolvasztotta” a szabványköltségek jelentette korlátokat. Arra viszont nehéz lenne választ adni, hogy miért csak most döbbent rá a szociáldemokrata kormány arra, hogy a szabványköltségek akadályokat gördítenek a közberuházások útjába. Mondjuk ezt annak okán, mert a múlt esztendőben a dolgokat még másként látták: a 2017/6-os sürgősségi kormányrendelet, amely a közberuházások megvalósítása vonatkozásában tartalmazott bizonyos előírásokat, még tételesen utal a szabványköltségekre, akárcsak az azt módosításokkal szentesítő, a múlt esztendő decemberében megjelent, 2017/250-es törvény. Ez utóbbiban van egy újdonság, nevezetesen az, hogy a sajátos tevékenységi területekre a szabványköltségeket a minisztériumoknak és a központi közigazgatási szakhatóságnak kell kidolgozniuk, a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium egyetértésével, s azokat kormányhatározattal kell jóváhagyni. Ha ennek az előírásnak az alapján jártak el, akkor az elmúlt hónapok során bőven akadt tennivalója jó néhány minisztérium és központi szakhatóság számos munkatársának, mármint a szabványköltségek megállapítása, illetve módosítása és/vagy kiegészítése végett. Most viszont azt mondhatjuk, hogy hiábavalónak bizonyul(t) tény­kedésük, fáradozásuk, mert a szabványköltséggel kapcsolatos jogszabályokat leseperték az asztalról. Idejét múlta Emlékeztetnénk arra, hogy a szabványköltségek jóváhagyására a 2010/363-as kormányhatározat révén került sor, továbbá a szállítási infrastruktúra területén alkalmazandók jóváhagyására a 2010/1394-es révén. Ugyanakkor ezt a tárgykört érintette – amint már arra utaltunk – a 2017/6-os sürgősségi kormányrendelet, illetve a 2017/250-es törvény is. Azok előírásai bizonyos kisebb-nagyobb kiigazításokkal mindmáig érvényesek voltak, ilyenképpen pedig évekkel ezelőtt jóváhagyott szabványköltségeket (tulajdonképpen árszinteket) kellett figyelembe venni olyan körülmények között, hogy időközben többek között megemelkedett az országos garantált minimálbér, megdrágult majd minden építkezési anyag. Amúgy is a szabványköltségek kiigazításának lehetőségével sem igen lehetett élni, már csak annak okán sem, hogy az egy időigényes és bürokratikus eljárást követel meg. Térjünk vissza a szeptember 13-i kormányülésre. Ott beterjesztésre került egy sürgősségi kormányrendelet tervezete, amely megindokolási szövegrészében többek között az áll, hogy a szabványköltségek rendszere idejét múlta, nem számol a jelenlegi valós állapotokkal, ilyenképpen pedig akadályokat gördít a közberuházások felfuttatásának útjába, késlelteti azok megkezdésének időpontját, arról nem is beszélve, hogy esetenként az adott létesítmények minősége tekintetében is hátráltató tényezőként éreztetik hatásukat. Sőt utalás van arra is, hogy a jelenlegi rendszer szembemegy az Európai Parlament és Tanács 2006/123-as, valamint a 2012/27-es irányelveivel. Mindennek okán elfogadásra került ama szűkszavú 2018/85-ös sürgősségi kormányrendelet, amely a Hivatalos Közlöny szeptember 20-i számában jelent meg és amely tényleges hatásmechanizmusát október 20-tól kezdődően fejti ki. A sürgősségi kormányrendelet révén hatályon kívül helyezték a már többször említett 2017/6-os sürgősségi kormányrendeletnek a közalapokból teljes egészében vagy részben finanszírozott beruházási projektekre/létesítményekre vonatkozó előírásait (a V1-es szakaszt), továbbá a közalapokból finanszírozott beruházási létesítmények esetében alkalmazandó szabványköltségeket jóváhagyó 2010/363-as kormányhatározatot, valamint a közalapokból a szállítási infrastruktúra terén finanszírozott beruházási létesítmények esetében alkalmazandó szabványköltségeket jóváhagyó 2010/1394-es kormányhatározatot. A kormányrendeletben ugyanakkor utalás van arra is, hogy bárminemű jogszabályban hatályon kívül helyezendő olyan jellegű előírás, amely „az érvényben lévő szabványköltségekbe való beilleszkedésre utal”. Egy másik rendelkezés értelmében október 20-ig át kell dolgozni mindazon útmutatókat, amelyek a strukturális európai alapok lehívásával kapcsolatosak, tételesen utalva arra a hatásmechanizmusra, amit jelenteni fog a múlt pénteken hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet hatásmechanizmusa. „Közpénzes” sportrendezvények A Hivatalos Közlöny szeptember 19-i számában jelent meg a sport- és ifjúságügyi miniszternek a sportprogramok és projektek közalapokból történő finanszírozására vonatkozó 2018/664-es rendelete. (Ennek a rendeletnek a jogalapját egyébként a közérdekű nonprofit jellegű tevékenységek közalapokból történő vissza nem térítendő finanszírozására vonatkozó 2005/350-es törvény képezi.) Annak értelmében közérdekű vissza nem térítendő finanszírozásra igényt tarthatnak a következő sportprogramok: a teljesítménysport promoválása (P1); sport mindenkinek (P2); sportbázisok karbantartása, működtetése és fejlesztése (P3); fedezzük fel újra az ojnát (P4); Románia mozgásban (P5). Az említett öt program célkitűzéseit a rendelet 1-es számú melléklete tartalmazza. A sportprojektek finanszírozása tekintetében, amennyiben azok kezdeményezői magánjogi sportstruktúrák és megyei sportágazati egyesületek, és azokra a már említett közhasznú sportprogramok keretében kerül sor, alkalmazandók a 2005/350-es törvény előírásai. Azon sportprogramok esetében, amelyeket azok a sportszervezetek kezdeményeznek, amelyek esetében a helyi költségvetésekből finanszírozás nyújtható (úgy, ahogy arról rendelkezik a testnevelési és sporttörvény, a 2000/69-es törvény 181-es szakasza) finanszírozásról a helyi döntéshozó testületnek kell határoznia. (Amúgy a helyhatóságnak szem előtt kell tartania ennek a törvénynek a 671-es szakaszát is.) A rendelet 2-es számú melléklete tartalmazza azokat az elveket és kritériumokat, amelyek alapján ki kell dolgozni a finanszírozási szabályzatot/módszertant, valamint azokat a feltételeket is, amelyeket teljesíteni kell a közalapokból történő finanszírozás elnyeréséhez. Két dologra még utalnunk kell e rendelet kapcsán: egyrészt arra, hogy annak hatályba lépésével egyidejűleg érvényét vesztette a hasonló jellegű 2006/130-as rendelet, másrészt pedig arra, hogy a finanszírozó entitásoknak tiszteletben kell tartaniuk a 2005/350-es törvény előírásait is. Adósságtörlesztés A költségvetés-kiigazításra vonatkozó 2018/78-as sürgősségi kormányrendelet 27-es szakaszában szerepel egy olyan 600 millió lejes költségtétel, amely leosztására egy pénzügyminiszteri rendelet alapján kerül sor. Határidőre meg is született és meg is jelent a Hivatalos Közlöny szeptember 21-i számában: a 2018/3124-es rendeletről van szó, amely tartalmazza a szóban forgó összeg felhasználásának módszertani normáit. Lényegében arról van szó, hogy a helyi közpénzügyi, a 2006/273-as törvénynek a helyi költségvetések kiegyensúlyozására vonatkozó 33-as szakaszától eltérő módon a területi-közigazgatási egységeknek kiutalandó összegekről a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok vezérigazgatói/a megyei közpénzügyi adminisztrációk főnökei döntenek. Az érintett/érdekelt helyhatóságoknak, illetve közintézményeknek igényelniük kell adott összegeket azon tartozásaik kiegyenlítése végett, amelyeket július 31-ével bezárólag szerepeltek könyvvitelükben. A vonatkozó kérést a pénzügyminisztériumhoz kell benyújtani. Tudtunkkal megyénkben is vannak olyan helyi közintézmények, amelyeknek adós­sá­gaik vannak. Kiegészítve a kiigazítás A kormány szeptember 20-i ülésén elfogadásra került ama 2018/758-as kormányhatározat, amely a Hivatalos Közlöny ugyancsak szeptember 21-i számában jelent meg, s amely értelmében a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból közel 333,7 millió lejt utaltak ki a helyi költségvetések kiegyensúlyozására. A szóban forgó összeget, a gyermekvédelmi rendszer, valamint a fogyatékkal élő felnőttek központjainak a fenntartására kell fordítani. Tehát tulajdonképpen újólag kiigazították a helyi költségvetéseket méghozzá abból az alapból, amelyet ugyancsak kiigazítottak a fentebb már említett 2018/78-as sürgősségi kormányrendelettel. Amúgy Hargita megyének mintegy 5,9 millió lejt utaltak ki pótlólagosan, s abból 4,5 milliót a gyermekvédelemre és közel 1,4 milliót a fogyatékkal élő felnőttek központjai számára. Hecser Zoltán