Tegnap volt a véradók világnapja. Ilyenkor azokat ünnepli a világ, akik önkéntesen hozzájárulnak embertársaik gyógyulásához azzal, hogy vért adnak, a vérből pedig vérkészítményeket lehet előállítani a betegek és a műtétre szorulók számára. Dr. Kopacz Ildikó, a Hargita Megyei Vérközpont vezetője ez alkalommal elmondta, a pandémia alatt nagyon lecsökkent a véradás, most viszont nagy szükség van a vérre. – Mit mondana a világnap alkalmával az önkéntes véradók számára? – Ez alkalommal nemcsak a régi véradóinkról ejtenék szót, hanem szeretném, ha azokra is gondolnánk, akikben már megfogalmazódott, hogy vért adnának. Ők is megérdemlik a figyelmet, mert ritkán döntik el az emberek egyik napról a másikra, hogy véradók lesznek. Ha egy családban valamilyen nagy baleset vagy betegség következik be, akkor a hozzátartozók megkérik a családtagokat, rokonokat, barátokat, hogy segítsenek, olyankor gyors ez a döntés, de többnyire van egy folyamata annak, hogy valaki rendszeres véradóvá válik. Egyszer eljönnek hozzánk, kipróbálják, és ha pozitív tapasztalatuk van, akkor jönnek még többször is. Van, aki rendszeresen, három-négy havonta jön vért adni, azok, akik segíteni akarnak, és akik úgy gondolják, hogy ez az ő egészségüknek is jót tesz. Kevésbé ismert tény, hogy a véradás jót tesz az egészségnek, hisz vércsere, egy impulzus a szervezetnek, hogy vér termelődjön. Hozadéka a véradásnak az is, hogy ez alkalommal kivizsgálódik a vér, megtudja a véradó, hogy nem fertőzött-e hepatitis B- vagy C-vírussal, nem vérszegény-e. Szűrjük HIV-vírusra és szifiliszre is a véradókat. Lezajlik ilyenkor egy beszélgetés is az orvossal, a második alkalom után pedig végzünk egy vérképvizsgálatot is. Öt véradás után biokémiai vizsgálatot is végzünk. – Milyen az átlagos véradó, tehát kik azok, akik leginkább vállalkoznak erre? – Vannak fiatalok, iskolás kortól egészen felnőttkorig. Van, aki ötvenéves kora után lesz véradó, ha jó egészségnek örvend. Van, aki azért jön, mert olyan helyen dolgozik, vannak például intézmények, cégek, amelyektől rendszeresen jönnek. A törvényszékről például rendszeresen jár hozzánk egy véradó, aki minden alkalommal megpróbál hozni magával egy új véradót is. Az egészségügyi személyzet, a megyei tanács, tanárok, állami és magáncégektől rendszeresen jönnek, külföldön dolgozók, nagyon hosszú lenne a felsorolás. Nagyon gyakran házaspárok jönnek, és sokszor ezen házaspárok felnőtt gyermekei is rendszeres véradókká válnak. – Hogyan alakult a véradók száma az elmúlt időszakban? – A pandémia miatt az elején természetesen lecsökkent a véradók száma, féltek, nehogy megfertőződjenek, mi sem járhattunk egy ideig terepre, a járványügyi óvintézkedéseket betartva csak a vérközpontnál vettünk vért. Udvarhelyre még elmentünk, nagyon szigorú szabályokat betartva, hisz másként teljesen kifogytunk volna. Az igény is lecsökkent, hisz a kórházak nem működtek úgy, ahogy korábban. Most ismét beindult a kórházi tevékenység, és kérik a vért, vérkészítményeket. Attól tartunk, hogy a kiesés után a régi véradóinkat nehéz lesz ismét mozgósítani. Orvoshiánnyal is küzdünk, ez is akadályozza azt, hogy terepre menjünk, hisz akkor terepezhetünk, ha itt, a központban is marad vizsgálóorvos. Háziorvos vagy belgyógyász orvos lehetne itt vizsgálóorvos, de nem nagyon érdeklődnek ez után az állás után. Bachner István doktor úr segítette a tevékenységünket eddig, ő most nyugdíjba ment, de reméljük, hogy még be tud dolgozni, és így ismét a véradók elébe tudunk menni, azaz lehetőséget tudunk biztosítani arra, hogy a lakóhelyük közelében adhassanak vért. Szentegyházán voltunk, Székelyudvarhelyre járunk. Most is szükség van vérre, főleg AII RH pozitív vércsoportból, 0I RH negatív és BIII RH negatív vércsoportból van hiány. Ha beindul a terepezés, akkor reméljük, hogy kicsit több vérünk lesz, hisz most már megnőtt az igény a covidos időszakhoz képest, és szeretettel várjuk a véradókat. Elkezdtük a pandémia alatt a Covid-betegek számára használt plazma gyűjtését is, de erre most már nincs igény. Voltak a megyéből is gyógyult Covid-betegek, akik adtak plazmát. Kevesen tudtak plazmát adni, hisz olyanok adhatnak, akik természetes úton immunizálódtak, elegendő antitestjük van, megfelelnek a véradási kritériumoknak. A székelyudvarhelyi Szent Pió Alapítvány jóvoltából most már van a megyében aferézises gép, amely plamzaferézist és trombocitaferézist is tud végezni. Az aferézis kissé hosszasabb, mint a véradás, mert ez a gép csak a vérlemezkéket szűri ki. Az aferézises donor is több kritériumnak kell megfeleljen, például nem lehet vérszegény, jó vérnyomása, jó érhálózata kell legyen. – Hogyan zajlik a véradás, mire számítson az, aki szeretne donor lenni? – Ajánlott sok folyadékot fogyasztani, aki kávézik, megihatja a kávéját is reggel. Egy kiflit, perecet meg lehet enni reggel, ne jöjjenek étlen-szomjan. Ha szoktak reggelizni, akkor egy könnyebb reggelit, egy pirítóst, egy buktát például meg lehet enni. Bejönnek hozzánk a személyi igazolvánnyal, amennyiben régi véradók, kivesszük a nyilvántartóból az aktájukat, ott fel vannak tüntetve az előző véradások, amennyiben új donor, akkor kitöltjük ezt az aktát. A véradó ezt követően ki kell töltsön egy kérdőívet, adatvédelmi nyilatkozatot. Majd megnézzük a vércsoportját, RH-besorolását, a hemoglobin-szintjét, aztán következik az orvosi vizsgálat, átfuttatjuk a kórelőzményeket, meghallgatjuk a szívét, tüdejét, vérnyomást mérünk, elmondjuk röviden, hogy miből áll a véradás. Ezután következik maga a véradás. Ez a hozamtól függően 5-10 perc. Ezt követően egy kis pihenési időszak van, az új véradókat kicsit hosszabban szoktuk „pihentetni”, a régi véradók pedig ahogy szeretnék, van, aki azonnal feláll és megy haza. A vért a speciális zacskókba is vesszük és kémcsövekbe is, az ilyenkor elvégzendő kivizsgálásokhoz. A vért ezt követően kicsit állni hagyjuk, majd centrifugáljuk és elkészítjük a vérkészítményeket: a vörös vérsejt-masszát, plazmát és trombocitát vagy crioprecipitátumot. A laboratóriumban a véreket minden alkalommal alávetik a kötelező kivizsgálásoknak (vírusvizsgálatok, vércsoport-meghatározások, hematológiai és biokémiai vizsgálatok). – Van-e javaslat arra vonatkozóan, hogy véradás után kell-e pihenni vagy milyen tevékenységet lehet végezni? – Megkérjük a véradókat, hogy a véradás napján ne erőltessék a karjukat, és lehetőleg pihenjenek. Ajánlott sok folyadékot fogyasztani. A szervezet adott időn belül pótolja a vért, mennyiségileg még aznap pótlódik, összehúzódnak az erek. A vörös vérsejtek két hónapon belül újratermelődnek, ilyenkor mobilizálódik a csontvelő, a máj, a lép, pótolja a szervezet azonnal és hosszú távon is az elveszett vérmennyiséget. Ez mondhatni, egy kontrollált vérveszteség. – Ismertessük a véradási kritériumokat is, ki adhat vért? – A véradók 18 és 52 év közöttiek és legalább hatvan kilogrammos testsúlyúak kell legyenek, kizáró ok az akut vagy krónikus betegség. Ha valaki műtéti beavatkozáson esett át, akkor hat hónapig, egyes fogászati kezelések után három hónapig, szülés után egy évig nem ajánlott a véradás. 24–48 órával a tervezett véradás előtt nem szabad szeszes italt, energiaitalt, színezéket tartalmazó italt fogyasztani, zsíros ételeket enni. A véradóknak a véradás napjára szabadnap jár és ételjegyeket is kapnak. A véradás azonban elsősorban önkéntes tevékenység, felajánlás, amivel segíteni tudunk embertársainkon. A Hargita Megyei Vérközpont csíkszeredai székhelyén (Lendület sétány 1. szám, telefon: 0366–401521) minden hétköznap 7.30-tól 12.30-ig vesszük a vért. Keddenként Székelyuvdarhelyen is lehet vért adni, reggel nyolc órától, a poliklinika második emeletén várjuk a véradókat. Amennyiben más településekre is megyünk, azt előzetesen meghirdetjük a vérközpont Facebook-oldalán.

R. Kiss Edit