Május 7-én az Erdélyi Kárpát-Egyesület Csíkszéki Szakosztályának (CsEKE) szervezésében, Balázs Bécsi Rozália és Kocsis György vezetésével rendkívül érdekes, szép és látnivalókban gazdag helyre, a Vargyas-szorosba indultunk túrára. Bár az utóbbi néhány évben e túránk alkalmával mindig esős volt az időjárás, ezúttal szerencsések voltunk, kellemes, napsütéses idő ígérkezett. Nyolc órára érkeztünk a Kali­báskő menedékház melletti találkozóhelyre. Miután összegyűlt jókora csapatunk, bemutatkozás és számolás következett. Ezután elindultunk a keskeny, kanyargós úton lefelé, Kirulyfürdő irányába. Az út menti borvíznél megálltunk pár pillanatra, kinek szüksége volt, feltölthette ivóvízkészletét. A Kiruly sarkánál balra letértünk a főútról egy keskeny földútra, átkeltünk egy fahídon, ami kihívást jelentett a kisebb autóknak. Leparkoltuk az autókat, majd rövid eligazítás után tele lelkesedéssel elindultunk az érdekesnek ígérkező gyalogtúrára. Átkeltünk egy kis pallón a Vargyas patakán, és annak folyását hol közelebbről, hol távolabbról követve, pár kilométer megtétele után elérkeztünk a szoros felső bejáratához. Innen a sárga sáv jelzésen kezdünk emelkedni a Kőmező irányába. Felérve a tisztásra, túravezetőnk, Balázs Bécsi Rozália és Kocsis György bemutatták a helyszínt biológiai, történelmi és földrajzi szempontból, sőt még a legendák által ránk hagyott örökséget is feleleveníthettük általuk. A kőmezői kis forrástól indulva kapaszkodtunk fel a közelben lévő igencsak meredek Kilátó-kőre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a szurdokra. Lefelé jövet jól látható volt a régi nevén Almási-barlang, a szoros legismertebb és egyben legnagyobb barlangjának bejárata. Túravezetőink a közelben lévő, a hagyományok szerint a tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére épített Tatárkápolna romjaira irányították figyelmünket. A kápolna hűvös csöndjében elmondtunk egy imát, ezután nem a piros pont jelzésű Farkas-ösvényen indultunk tovább, hanem túravezetőnk szavait idézve „expedícióra”, az eddig általunk még nem ismert útvonalon a 930 m magas Mál-tetőre. Itt következett túránk legmegerőltetőbb része, ugyanis igen rövid távon jókora szintkülönbséget küzdöttünk le. A tisztásra kiérve elállt a lélegzetünk, szemet gyönyörködtető körpanorámában volt részünk. A tiszta, napsütéses időnek köszönhetően jól láthattuk a pompázó Bucsecs hófödte vonulatát, a kis és nagy Királykő-hegységet, a Fogarasi-havasokat, ellenkező irányból pedig a Hargita-hegység csúcsai közül láthatóak a Feketehegy, Kakukkhegy, Kőhíd és Kövesdomb. A meredek oldalon harántolva elértük a Farkas-ösvényt, leereszkedtünk a szurdok vargyasi bejáratához. Itt a napsütötte tisztáson elfogyasztottuk jól megérdemelt ebédünket. Kis pihenő után visszafelé indultunk. Útközben megcsodálhattuk a Vargyas-patak szabdalta gyönyörű sziklaszorost, amelyet számos, a patak által létrehozott mészkőképződmény díszít. A völgyben több impozáns, égbenyúló sziklát, függőleges és meredek hegyoldalakat láttunk. Megcsodálhattuk a mészkőtornyokat: Galambok tornya, Csala tornya, valamint számos mészkőormot és barlangot. Fejlámpával felszerelkezve csapatunk egy része meglátogatta a Lócsűr-barlangot, míg a legügyesebbek felkapaszkodtak a Tatár-lik kis barlangba, aminek jellegzetessége a sziklákból kialakult bagoly szempár alakzat. Átkelve a soron következő függőhídon, jobbra kanyarodva az Orbán Balázs-barlanghoz érkeztünk. Kíváncsian lépkedtünk fölfelé a barlang bejáratához vezető vashágcsón. Ez a barlang a legméretesebb az itt feltártak közül és itt található az ország legnagyobb, 19 fajt számláló denevérpopulációja. Továbbhaladva a Vargyas vizének hol a jobb, hol meg a bal partján, átkelve 13 lengő függőhídon, elértük a szurdok felső bejáratát. Megilletődve a sok érdekes látnivaló gyönyörűségétől, kis pihenő után visszaindultunk a sárga jelzést követve autóinkhoz. A visszaúton alkalmunk adódott ismét megcsodálni a szépséges tavaszi virágokat és érezni az éppen most virágzó vadorgona bódító illatát. Megérkezve a kiindulóponthoz, 21 km-nyi út és 500 m szintkülönbség megtétele után túravezetőnk megköszönte a részvételt mindanyiunknak. Természetesen mi, résztvevők tartozunk köszönettel.

Gergely Anna