Nagy hagyománya van a csíksomlyói pünkösdi búcsúra járásnak a moldvai csángók körében. Bár papjaik többnyire inkább akadályozzák, mint szorgalmazzák, a Kárpátokon túli területeken élő római katolikusok „emberemlékezet óta” járnak Csíksomlyóra hol kisebb, hol nagyobb létszámban. A változó moldvai világ magyar nyelvű vallásgyakorlásáról Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutatóval beszélgettett Farkas Endre.

Moldvai zarándokok a csíksomlyói búcsún               Fotó: MCSMSZ /Archívum

Kedves családi történetét idézte fel beszélgetésünk elején Nyisztor Tinka. 1947-ben történt, hogy nagyapja egész különvonatot szervezett a moldvai csángók csíksomlyói búcsúra utazása érdekében. Tehette mindezt a Magyar Népi Szövetség bákói tagozatának elnökeként. A derék Kaszap nagyapa hívő ember lévén azt gondolta, ez „belefér” az egyébként a vallásosságot semmilyen szinten nem preferáló szövetség tevékenységébe. Ekkor az egyszer belefért és elindulhatott a különszerelvény a moldvai csángók zarándokaival. Természetesen az ezt megelőző évtizedekben, évszázadokban is jártak Csíksomlyóra a moldvai magyarok képviselői, hiszen tudjuk, hogy a gyalogos zarándoklatok útvonalait, pihenőhelyeit a mai napig tudják a falvak idősebb lakosai. – A szomorú az, hogy 1990 előtt tömegesen vettek részt a csángók, de ezután megváltozott. A globalizáció, a beköltöző szabadosság és a moldvai papok ellenkezése miatt nagyon megcsappant a részt vevő moldvaiak száma. A másik dolog az, hogy a fiatalok egyre többször mondják azt, hogy egyszerűen nem értik a magyar nyelvű misét. Én Sepsiszentgyörgyre kerülve kezdtem magyar misékre járni. Utólag elmondhatom: addig nem is hittem igazán Istenben, amíg nem tudtam vele magyar nyelven kommunikálni – mondta el a néprajzkutató. Licenciátusok – a búcsújárás moldvai szervezői A búcsújárás megszervezésében nagy szerepük volt a falvakban az imavezetőknek, a licenciátusoknak, akik a falu közösségéből kikerülve a helyi vallási élet szervezői voltak. A kántorok (vagy ahogy Moldvában nevezik: diákok) mellett ezeknek az imavezetőknek kulcsfeladatuk volt a helyi vallási élet megszervezésében, így a búcsújárások lebonyolításában is, hiszen többnyire, papok hiányában, ők vezették a zarándoklatokat. – Azok a falvak, ahol tovább folytatódott ez a hagyomány, a mai napig megjelennek Csíksomlyón. Nekem édesanyám is kántorkodott, amikor nem volt hivatalos kántor a faluban, így a vallási élet szervezése nem volt számomra újdonság – osztotta meg a pusztinai Szent István Egyesület elnökeként is tevékenykedő Nyisztor Tinka. Ugyanakkor jelentős mértékben befolyásolja a moldvai magyarok búcsújáró kedvét a helyi papság hozzáállása, akik sohasem kísérték el szervezetten híveiket Csík­somlyóra. Egészen más megítélés alá esik az észak-moldvai Ka­csika búcsúja. Az eredetileg lengyel katolikus hívek által szervezett búcsút a jászvásári római katolikus püspökség saját fennhatósága alá vonta. Ez a búcsú, a csíksomlyóival szemben, teljes támogatottságot élvez a Moldvában szolgáló katolikus papok által: hirdetik a templomokban, autóbuszokat szerveznek, mozgósítanak, kísérik a híveket. Bár Kacsikán is tartanak magyar nyelvű misét, a csángók évekig alig mertek részt venni ezen az alkalmon, elképzelhetően papjaik „ajánlására”. – Sokat nyom a latban, hogy a kacsikai búcsút sajátjának érzi a jászvásári püspökség, míg a csíksomlyóiban még mindig valamiféle ellenséget látnak – mondta el a csángók másik fontos búcsújáróhelye kapcsán Nyisztor Tinka. A néprajzkutató szerint a csángóföldi magyar vallásgyakorlás kulcsembereit a helyi közösségekben kellene keresni. A kutató szerint a térségben dolgozó magyar tanárok nem biztos, hogy megfelelően tudnak foglalkozni a vallási neveléssel is a magyar nyelv oktatásán túl. A megoldást a magyar nyelven is beszélő papok kihelyezése, illetve legalább magyar vallástanárok alkalmazása jelenthetné. Természetesen a moldvai csángók társadalma is változik, ami megmutatkozik a vallás gyakorlásában is. – Az idő rányomta a bélyegét Moldvára is. Emellett nincsenek mellettünk a papok, azaz mellettünk vannak, de román nyelven teszik ezt – fogalmazott Nyisztor Tinka. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy annak is örülni kell, ha a havi egy alkalommal Bákóban megszervezett magyar misét meg tudják tartani. A pusztinai Szent István Egyesület tagjai Nyisztor Tinka pusztinai házának udvarán közösen fogják követni a csíksomlyói pünkösdi búcsú élő közvetítéseit, míg a hagyományos kálváriajárást szeretnék hajnalban megszervezni. Nyisztor Tinka bízik benne, hogy a júliusi első szombati csíksomlyói misének újra részesei lehetnek személyesen is a pusztinai imakör tagjai.