A tavaly őszhöz hasonlóan ismét csapadékhiány hátráltatja az elvetett kalászos vetőmagok fejlődését. A katasztrófa elkerüléséhez már most sok-sok csapadék, a talaj felső 25 centiméteres rétegét átáztató, négyzetméterenként 25–30 liternyi vízmennyiség kellene. A talajban keletkezett vízdeficit pótlására azonban ez sem lenne elegendő. [caption id="attachment_87068" align="aligncenter" width="1000"] Burgonyaültetés Szépvíz határában. Már a földben várja az esőt a mag Fotó: Domján Levente[/caption] A tavaszi munkálatokhoz ideális feltételeket teremt, a tavaszi növénykultúrák fejlődésének azonban nagyon nem kedvez az elhúzódó tavaszi csapadékhiány – vallja lapunknak Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A gyengén kikelt őszi és tavaszi kalászosok esetében a szakember szerint borítékolható a terméskiesés. – A magágyat jó körülmények között lehetett előkészíteni. Ezt ki is használták a gazdák, a pityókának szánt területeknek már a felénél többet beültették, a tavaszbúza és a zab vetése pedig gyakorlatilag befejeződött. A várt 11 ezer hektárból legfeljebb néhány kisebb parcella maradt még vetetlenül Gyergyó és Maroshévíz térségében. Takarmánynövények közül – lucernát, bükkönyt – elég sokat vetettek a gazdák, de a legnagyobb problémát továbbra is a csapadékhiány okozza. Nagyon nagy szárazság van – hangsúlyozta a szakember. Török Jenő emlékeztetett: a négy hónapig elmaradt, majd későn, decemberben, hó formájában érkező csapadék már az őszi vetések fejlődése terén is komoly fejtörést okozott a gazdáknak, az akkor kialakult kritikus állapot most a tavaszi kultúrák esetében is megismétlődni látszik. – Ősszel a szárazság miatt nem lehetett jó magágyat készíteni. A vetés egyenlőtlen volt, későre kelt ki. A fagy nem okozott problémát, hisz a tél folyamán mínusz húsz foknál hidegebb alig volt, a hótakaró pedig megvédte a kikelt őszi búzát. A hó és később lehullt csapadék viszont nem pótolta a talajban azt a vízhiányt, ami a tavalyi, augusztus–november közötti, négy hónapos szárazság során kialakult. A januári csapadék megközelítette a sokévi átlagot, ám a februári négyzetméterenkénti 21 literes átlag nagyon kevésnek számít. Március még szárazabb volt: Csíkszeredában 18 litert, Udvarhelyen 13 litert, Gyergyó vidékén pedig 19 litert mértek összesen. A napos, szeles időjárás ráadásul hamar kiszárította a talaj 25 centis felső rétegét, vagyis azt a sávot, ami a kalászosok gyökérzónája és a vetőmagok fejlődése szempontjából kulcsfontosságú lenne. Emiatt szenvednek a növények – tette hozzá a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A helyzet javulásához négyzetméterenként legalább 25–30 liternyi csapadékra lenne szükség, ráadásul nagyon hamar. Ekkora csapadékmennyiség már képes lenne átitatni a talaj felső rétegét, ahhoz azonban, hogy a víz a termőföldek mélyebb, egyméteres rétegébe is eljusson, további 60–70 liternyi, néhol 100–110 liternyi csapadékra lenne szükség. Ekkora az a talajvíz-deficit, ami áthozódott tavalyról – érzékeltette az agrárszakember. Domján Levente