Hónapok óta tudni arról, hogy a Kőolajexportőr Országok Szervezete (OPEC) tagállamai között vita folyik a kőolajtermelés összehangolt csökkentésével kapcsolatosan. Több informális egyeztetésre is sor került, de érdembeni megegyezés nem született. A cél az lett volna, hogy csökkentsék a termelést, s ilyenképpen pedig megemelkedhessenek az árak. A tulajdonképpeni vita az OPEC „éllovasa”, Szaúd-Arábia és Irán között alakult ki. Ez utóbbi annak okán, hogy eddig vele szemben nemzetközi embargó volt érvényben, mindenképpen növelni szerette volna termelését, illetve részesedését az OPEC össztermelése keretében. Most viszont sikerült dűlőre vinni a dolgokat, illetve elsimítani a nézeteltéréseket. November 30-án az OPEC bécsi székházában megtartott találkozón véglegesítették egy megegyezés részleteit, túllépve az egyéni érdekeken. A megegyezés értelmében a 13 tagállam együttes termelését körülbelül 4,5 százalékkal fogják csökkenteni, azaz napi mintegy 1,2 millió hordóval. Ez azt jelenti, hogy ezentúl a napi termelésük együttesen 32,5 millió hordó körül lehet, s ennek keretében kerül majd sor arra, hogy minden egyes országra nézve megállapítsák a csökkentés arányát. Az előzetes értesülések szerint a legjelentősebb csökkentésre Szaúd-Arábia esetében kerül sor, Iránnak viszont csak befagyasztania kell a jelenlegi termelési szintre a kitermelést, amely egyébként napi 3,8 millió hordó körül van. A most elfogadott csökkentés az első a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság bekövetkezte óta, s a kiszivárgott értesülések szerint az december 1-je reggeléig tartó hosszas vita és egyeztetés nyomán került eldöntésre. Oroszországi „szélfújás”... A mostani megegyezés kapcsán kiszivárogtak olyan utólag megerősített értesülések is, miszerint a kulcsszerepet a múlt heti megegyezésben Oroszország játszotta. Meglepő ez, hisz Oroszország nem tagja az OPEC-nek, de a mostani tárgyalásokban azonban amolyan közvetítő szerepet játszott Szaúd-Arábia és Irán között. Az utóbbi tizenöt esztendő első olyan egyezménye ez, amelyben szerepet vállalt Oroszország is. Erről a közvetítői szerepről már szeptemberben lehetett hallani, amikor is a G20-ak kínai csúcstalálkozóján Putyin orosz elnök tárgyalt Szaúd-Arábia csúcsvezetőivel, vállalva, hogy együttműködik a kőolajpiacon megmutatkozó feszült helyzet megoldásában. E vállalás azt is jelentette, hogy Oroszország hajlandó lesz a maga során kőolajkitermelése csökkentésére. Úgy tudni, hogy Oroszország együtt más OPEC-en kívüli kőolajkitermelőkkel vállalta kőolajtermelésük napi 600 ezer hordóval való csökkentését. Ezek szerint a szél Oroszország irányából fújt, de annak jótékony hatását talán az Egyesült Államok kőolajkitermelése fogja megérezni. Hogy miért? Annak okán, hogy amennyiben ténylegesen sor kerül az OPEC-országok, valamint Oroszország kőolajkitermelésének a csökkentésére, akkor az amerikai cégek érdekeltek lesznek a kitermelésük fokozásában. Főleg annak okán, mert az ő olajmezeik esetében a kitermelés tulajdonképpen csak akkor igazán nyereséges, ha a kőolaj hordónkénti ára megközelíti az 50 dollárt. Ez be is következett, mert a bécsi megegyezést követően a kőolaj világpiaci ára azon nyomban megemelkedett több mint 10 százalékkal, megközelítve a hordónkénti 53 dollárt, hétfőn, december 5-én viszont már elérte az 55,33 dollárt. (A kedélyek azonban a későbbiek során lecsillapodhatnak, s nem biztos, hogy ismét nem száll 50 dollár alá a kőolaj hordónkénti ára.) Egyébként a kőolaj világpiaci árának alakulása azon nyomban nem csapódik le az üzemanyagok kiskereskedelmi áraiban, s ez utóbbiak amúgy is országonként változnak különböző ismérvek függvényében. Rendszerint el kell telnie legalább egy hétnek ahhoz, hogy a kiskereskedelmi árak „megérezzék” a világpiaci árak alakulását. Volt, ahol máris megérezték: Magyarországon máris megemelték az üzemanyagok kiskereskedelmi árait. Hazai előrejelzések Pillanatnyilag nehéz lenne választ adni arra, hogy hazai viszonylatban mi várható a kiskereskedelmi árak alakulása tekintetében. Amennyiben tartósnak bizonyul a világpiaci ár növekvő tendenciája, akkor bizonyára Romániában is bekövetkezik az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak a megemelkedése. Eltekintve ettől a pillanatnyilag kiszámíthatatlan tendenciától, 2017. január 1-től mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára a jelenleginél kevesebb kell hogy legyen. Mondjuk ezt annak okán, hogy az új Adótörvénykönyv értelmében az egy liter üzemanyagra kivetett 7 eurócent értékű különleges jövedéki adó eltörlésre kerül, ugyanakkor az áfakulcs egy százalékponttal csökken, 20 százalékról 19 százalékra. Ez hozzávetőleges számítások szerint azt jelentené, hogy a benzin és a gázolaj körülbelül 10 százalékkal olcsóbbá válna, el egészen a 4,40 lejes szintig. Nos, ezeket a számításokat azonban felboríthatja az, ami történt a múlt hónap végén Bécsben, nevezetesen az OPEC-tagállamok között létrejött megállapodás. Hazai viszonylatban még van egy nagy kérdés: mi lesz a sorsa a környezetvédelmi bélyegnek, illetve annak az elképzelésnek, miszerint azt beleépítenék az üzem­anyag-fogyasztásba, pontosabban annak ellenértékébe. Nemrégiben ugyanis ezt a lehetőséget lebegtette meg Cristiana Palmer környezetvédelmi miniszter, aki szerint ez egy méltányos megoldás lenne és egy telitankolás esetén legfeljebb két lejt jelentene a gépkocsitulajdonos számára, de ehhez még hozzá kell majd adni a gépkocsi megadózásának egy újabb rendszerét is, nevezetesen az adómérték megállapítását az adott jármű környezetszennyezése függvényében. Hecser Zoltán