A munkanélküliség hovatovábbi alászorítása, az új munkahelyek megteremtése, a szakmai képzés és továbbképzés eredményesebbé tétele, s nem utolsósorban a munkaerő mobilitásának a fokozása az elmúlt 20-25 év során majd mindegyik kormányt foglalkoztatta és intézkedésekre késztette. A munkaerő-gazdálkodásnak hol az egyik, hol a másik vetülete került előtérbe, így például évekig az európai viszonylatban is jelentős munkanélküliségi ráta alászorítása. Azt pedig különböző jogszabályok, valamint támogatási programok révén próbálták leküzdeni. Az utóbbi években viszont jobbára a szakképzés és a mobilitás kérdése került előtérbe. Jogszabály született, elméletileg pénzalapokat is biztosítottak, de érdembeni eredményekről nemigen lehet beszélni, de látszateredményekről igen. Június 21-én a kormány asztalára került egy újabb, a szóban forgó témakörrel kapcsolatos program gyakorlatba ültetésének az igénye. Lényegében egy új programról van szó, amelynek nevet is adtak: Fektess magadba! (Investește în în tine!). Eléggé sután hangzik ez az elnevezés. A szóban forgó programra vonatkozó 2018/50-es sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny június 22-i számában jelent meg. Ha valaki azt mondaná, hogy késlekedtünk annak ismertetésével, akkor azt mondanánk, hogy igen is, meg nem is. Igaz, hogy több mint két héttel ezelőtt megjelent és hatályossá is vált ez a jogszabály, de a gyakorlatba ültetésre még várni kell. Mondjunk ezt annak okán, hogy a sürgősségi kormányrendelet 5-ös szakaszának előírásai értelmében az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottságnak (CNSP), valamint a közpénzügyi minisztériumnak július 25-ig kell kidolgoznia az alkalmazás módszertani normáit (beleértve a garanciák nyújtásával és visszaszerzésével kapcsolatos feltételeket is), azt pedig kormányhatározattal kell jóváhagyni. A kormányrendelet előírásainak a majdani gyakorlatba ültetése nyomán mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a munkanélküliség a fiatalok körében (jelenleg az 18,3%-os), a fiatalok ösztönözve legyenek szakmai képzésük, érdekeltségük fokozásában, s azon belül anyagi támogatásban részesüljenek azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek jövedelemmel, illetve nincsenek kellő pénzügyi lehetőségeik tanulmányaik folytatására, illetve finalizálására. Fiatalok ide vagy oda, de a kormányrendelet nem „feledkezett meg” egyes időskorú személyzeti kategóriákról sem. De lássuk a lényeget, nevezetesen azt, hogy mit is takar ez a maga nemében fura megnevezésű kormányprogram. Anyagi támogatás A kormányrendelet értelmében mindazon 16–26 év közti fiatalok, akik az oktatási vagy munkaügyi minisztérium által akkreditált bármilyen oktatási rendszerben vagy szakmai képzésen részt vesznek, 40 000 lejes hitelt vehetnek fel. Abban az esetben, ha az az igénylő fiatal dolgozik, vagy a kölcsön futamideje alatt munkába áll, az említett összeg 20 000 lejjel toldható meg. Említettük, hogy az idősebb korúakról sem feledkeztek meg. Nem, mert a jogszabály 3-as szakasza értelmében ez a program hozzáférhető lesz azon személyek számára is, akik életkora 26–55 év között van, már amennyiben azok is részt vesznek, illetve belefoglaltatnak az oktatási rendszerbe vagy esetleg átképzési és/vagy szakképesítési kurzusokon vesznek részt. Az ő esetükben a nyújtható hitel legfeljebb 35 000 lej lehet, de amennyiben a futamidő alatt az a személy el is helyezkedik, mármint a munka mezején, akkor kipótolható újabb 20 000 lejig terjedő összeggel. A kormányrendelet részletezi azt is, hogy mire is fordítható az igényelt és a feltételek teljesítése esetén jóváhagyott hitel. Abból a pénzből többek között könyvek, szakfolyóiratok, a kurzusok díjszabásai, házbér, elszállásolás, sőt lakásépítés vagy -vásárlás is finanszírozható, és így tovább. A futamidő legfeljebb tíz év lehet, a tanulmányi évek pedig türelmi időt is jelentenek, de nem haladhatják meg az öt esztendőt. A program kedvezményezettjei számára a kölcsön kamatlába nulla, a banki kamatterhek és jutalékok törlesztését átvállalja az állami költségvetés, azaz igen előnyös feltételek között kerül sor a szóban forgó program keretében folyósítható hitelezésre. Persze, igényeltetnek garanciák is, s ebben az összefüggésben utalhatunk arra, hogy aki nem rendelkezik állandó munkahellyel a hitel igényléséhez, szüksége lesz legalább egy adóstársra is. Egyelőre nagyvonalakban ennyit erről a programról, de amint már arra utaltunk, az alkalmazás lényegét majd a normák fogják leírni. Nagy remények A program kapcsán Viorel Ștefan kormányfőhelyettes a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy elméletileg nyolcmillió olyan személy van az országban, aki esetleg élhetne a most elfogadott program kínálta lehetőségekkel. Ez szinte hihetetlen, mert olyan összegről lenne szó, amely nemigen áll rendelkezésre, hozzávetőleges számítások szerint a 26–55 évesek esetében mintegy 280 milliárd lej. Ha ténylegesen ilyen összegű hitel folyósítására kerülne sor, akkor mélyen a zsebébe kellene nyúljon az állam is a rá háruló törlesztések okán, ami körülbelül 16 milliárd eurót jelentene a tízéves futamidő alatt. Hozzávetőleges számítás ez, mert egyelőre azt sem tudni, hogy milyen mérvű hitelkamat alkalmazására lesznek jogosultak a bankok, ugyanis azt is a normák révén állapítják meg. Pénzpiaci elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy tulajdonképpen fogyasztói hitelekről van szó, s az eddigi tapasztalatok szerint azok tekintetében viszonylag gyakran bekövetkezik a késedelmes törlesztés, azoknak az aránya, amelyek esetében a törlesztési határidőt több mint 90 nappal lépték túl. Vannak, akik azt is megkockáztatják, hogy a kormány tulajdonképpeni célja a fogyasztások további serkentése, s annak révén a gazdasági növekedés mérsékelődési tendenciájának a megállítása. Ezt a feltételezést arra alapozzák, hogy a folyósítható kölcsönök nagyságrendje túlzott ahhoz mérten, ami állítólag az igazi cél, nevezetesen a szakképesítés, az átképzés és a munkavállalási lehetőségek amolyan kitágítása. Hecser Zoltán