Az elmúlt esztendő során ilyen vagy olyan okokból kifolyólag több olyan jogszabály is hatályba lépett, amelyeknek amolyan adóamnesztia jellege volt, s amelyek gyakorlatba ültetése révén az annak hatálya alá eső személyek mentesültek bizonyos fiskális kötelezettségek, valamint az azokkal kapcsolatos járulékos illetékek befizetése alól. Az okok között szerepelt mindenekelőtt az, hogy az Adótörvénykönyv és másabb jogszabályozási előírások vonatkozó kitételei félreérthetőnek, félreértelmezhetőnek bizonyultak, s ez tükröződött nemcsak az érintettek viszonylási módjában, hanem az ellenőrző hatóságok gyakorlatában, sőt esetenként a bírói gyakorlatban is. [dropcap]M[/dropcap]ájus 13-án, az aznapi kormányülés napirendjén szerepelt az egyes fiskális kötelezettségek megsemmisítésére vonatkozó törvény tervezete. Annak kapcsán Victor Ponta kormányfő elmondta, hogy jobbára olyan eseteket hivatott „lerendezni” ez a törvény, amelyek pereskedéseket, utólagos ellenőrzéseket váltottak ki, s amelyek végső soron az adóhatóságok számára is felesleges kiadásokat és időráfordítást jelentettek. A szóban forgó törvénytervezetet még abban a hónapban beterjesztették a parlamenthez, s azt június 24-én fogadták el szinte módosítás nélkül a honatyák. Az államelnöki kihirdetés viszont késlekedett, s ennek okán az elmúlt hét végén elégedetlenségének, felháborodásának adott hangot a kormányfő. Megjelent, de várni kell… Klaus Johannis államelnök hétfőn kihirdette ezt a törvényt, az még aznap meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. A 2015/661-es törvényről van szó, amely ugyan holnaptól hatályba is lépik, de meglátásunk szerint a gyakorlatba ültetésre még várni kell. Mondjuk ezt annak okán, hogy a törvény alkalmazási eljárását az Országos Adóügynökség elnökének rendeletével kell jóváhagyni augusztus 21-ig. Ennek a rendeletnek a hiányában viszont nemigen lehetséges lépniük az érintett hatóságoknak, mindenekelőtt az adóhatóságoknak. De kikre és mire vonatkozik a most megjelent törvény? Nos, annak értelmében eltörlik azon fiskális kötelezettségekre vonatkozó különbözeteket, amelyeket az adóhatóságok állapítottak meg egy adott független tevékenységnek az átértékelése/újrabesorolása révén függő tevékenységgé. Ennek az átértékelésnek az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásai és az Adótörvénykönyv alkalmazási normái értelmében adóvonzata is volt/van, s ha bizonyos különbözetet utólag állapítottak meg, ahhoz még hozzá kellett adni az úgynevezett járulékos kötelezettségeket (késedelmi kamat, büntető kamat stb) is. Nos, az ilyen jellegű fizetési kötelezettségek azok, amelyeket 2015. július 1-ig állapítottak meg az adóhatóságok és nem fizetődtek be 2015. július 21-ig, mentesülnek a fizetési kötelezettségek alól. Ugyanakkor az adóhatóságok ilyen jellegű átértékelést/újrabesorolást nem eszközölhetnek és nem bocsáthatnak ki adókivetési döntést a 2015. július 1-jét megelőző idősza- kokra vonatkozóan. Hasonlóképpen kell eljárni azon fiskális kötelezettségekre vonatkozó különbözetek esetében is, amelyek az országhatáron kívüli kiküldetésük vagy ideiglenes áthelyezésük okán utaltak ki egyes adófizetőknek. Ugyancsak a 2015. július 1-jét megelőző időszakokra vonatkozik ez a mentesség, illetve a mostani törvény hatályba lépését megelőzően be nem fizetett összegekre. Az ilyen jellegű juttatásokat a július 1-jét megelőző időszakokra vonatkozóan nem értékelhetik át az adóhatóságok. Ebben az esetben egy rég vitatott juttatásról van szó, aminek okán számos tiltakozó akcióra is sor került a szállítmányozó cégek részéről, és számos perre is sor került. Évek óta vitát és tiltakozást váltott ki, hogy esetenként áfakötelessé válhat a szellemi tulajdonjogból származó jövedelem. Az Adótörvénykönyvnek az áfarendszerre vonatkozó fejezetében valóban van egy olyan előírás, amely értelmében egy adott értékhatár túllépése esetén a magánszemély esetében is bekövetkezhet az áfafizetési kötelezettség. És nem is annyira az értékhatárral volt utólagosan a gond, hanem annak bekövetkezte időpontjával. Az adóhatóságok szorgosan osztogatták az adókivetési végzéseket, az érintettek nagy többsége viszont nem fizetett, ott szerepelt a nyilvántartásban mint adós, halmozva a járulékos fizetési kötelezettségeket, de esetenként végeláthatatlan pereskedésre is sor került. Most a 2015. július 1-i időszakra vonatkozóan ilyen jellegű áfafizetési kötelezettséggel kapcsolatos adókivetést nem eszközölhetnek az adóhatósági szervek. Marad a kérdőjel Van egy olyan szakasza is a törvénynek, amely értelmében a 2012. január 1. és a 2015. június 30. közti időszakra vonatkozóan mentesülnek az egészségbiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettség alól mindazon személyek, akik számára kibocsátották a kivetési végzést, de olyan személyekről van szó, amelyek esetében a szóban forgó hozzájárulás megállapításának a számítási alapja kisebb, mint az országos bruttó minimálbér. Továbbá ezekben az esetekben az érintettek mentesülnek a járulékos kötelezettségek fizetése alól is, továbbá az adóhatóságok ezentúl nem bocsáthatnak ki ilyen jellegű fizetési meghagyásokat a 2012. január 1. és 2015. június 30-i közti időszakra. A törvényben szerepel egy olyan bekezdés is, amely értelmében mentesülnek a szóban forgó fizetési kötelezettségek, mármint a fizetési hozzájárulás alól azok is, akik nem realizálnak jövedelmet, s akik esetében a havi számítási alap az országos bruttó minimálbér. E tekintetben azonban észleltünk egy meggondolkoztató dolgot: a törvénytervezetben szerepelt egy olyan bekezdés is, amely értelmében a fentebb felsorolt mentességben részesülők megőrzik biztosítotti minőségüket az egészségbiztosítási rendszerben. Nos, ez a szövegrész eltűnt a törvényből, aminek okán megfogalmazódik egy igen nagy kérdés: ha a törvény 4-es szakasza (3)-as bekezdésének értelmében mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok, akiknek nincs jövedelmük, akkor ők milyen úton-módon válnak biztosított jogosultságot élvező személyekké az egészségbiztosítási rendszerben. Erre nem ad választ a törvény, de arról viszont „gondoskodtak” a honatyák, hogy az arról rendelkező szövegrész kikerüljön a törvényből. Hecser Zoltán