Öt tengerentúli fellépés, tizenkét feledhetetlen nap az Amerikai Egyesült Államok négy tagállamában, számtalan új tapasztalat és jó néhány új barát – ez a székelykeresztúri Vadrózsák Néptánccsoport és a Lelkes zenekar őszi vendégszereplésének mérlege. Az új-angliai turnéra velük tartott a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség küldöttsége is. A fellépések mellett a vidékkel is megismerkedtek a néptáncosok                                             Fotó: Magyari Tekla Több évtizedes testvér­gyü­lekezeti viszony lépett újabb szintre a Vadrózsák Néptánccsoport és a Lelkes zenekar Új-angliai turnéjával, a concordi unitárius univerzalista gyülekezet nem sokkal ezelőtt (november elején) a székelykeresztúri fiatalokat, valamint a testvérgyülekezet küldöttségét látta vendégül Massachusets, Maine, Vermont és New Hampshire államokban. Megindító közvetlenség A keresztúri fiatalok ízelítőt adtak vendéglátóiknak a magyar kultúrából, népzenéből és táncból, felléptek és tánc workshopokat tartottak Concordban, Lexingtonban, Ferry Beachen, Portlandben és Belmontban, miközben számtalan új élménnyel és baráti kapcsolatokkal gazdagodtak. – Kifogástalan vendégszeretettel fogadtak bennünket Új-Angliában, megindító volt a vendéglátók közvetlensége, készségessége és őszinte barátsága. A Berde Mózes Unitárius Gimnázium egykori és jelenlegi diákjai, akik a táncegyüttest, valamint zenekarát alkotják, bepillantást nyerhettek az amerikai életstílusba – mondja a Vadrózsák tánccsoport vezetője, Józsa Levente. – Ugyanakkor a mi munkánk értelme is egyfajta visszaigazolást, megerősítést nyert, remek érzés volt szembesülni azzal, hogy több ezer kilométerre Székelyföldtől, a világ túloldalán is szeretik és értékelik a magyar népzenét, a táncainkat, a gondosan őrzött kultúránkat, még ha nem is értik a magyar nyelvű szöveges tartalmakat, kulturális sajátosságokat – teszi hozzá Nemes Annamária, az unitárius gimnázium zenetanára. A háborgó Atlanti-óceán Egy életre szóló élmény marad az Amerikában töltött 12 nap – mesélik a Vadrózsák tagjai, feledhetetlen vendéglátásban volt részük, s mint magyarázzák, a közel kéthetes turné során alkalmuk nyílt bepillantani az új-angliai családok mindennapjaiba is. Rácsodálkoztak például vendéglátóik teljes körű nyitottságára, az új-angliai nők önállósági törekvéseire, a környezettudatos és szelektív hulladékgazdálkodásra, de a térség lenyűgöző természeti adottságaira is. Hatalmas élmény volt először látni a háborgó Atlanti-óceánt a Maine-beli Ferry Beachen, gyönyörködni Vermont – Erdélyhez hasonló – hegyeiben és erdeiben, juharfacsapolást nézni, a Quechee Gorge sziklaszorost csodálni, vagy éppen Boston felhőkarcolói között bóklászni, mókusokat etetni. A fiatal keresztúri zenekar és a tánccsoport tagjai megnézték a világ egyik legnevesebb konzervatóriumát, a bostoni Berkley zeneiskolát, rácsodálkoztak annak – kelet-európai szemmel – szinte hihetetlen infrastrukturális felszereltségére, de az amerikai autópályák és kisvárosok állapotára is. A székelykeresztúri küldöttség a bostoni Liberty Square-en (Szabadság tér) álló magyar emlékműnél emlékezett 1956 hőseire. Az amerikai közönség álló vastapsa többszörösen megerősítette a keresztúri fiatalokat abban, hogy a magyar táncokat és népdalokat tudni, használni még a világ másik felén is hatalmas értéket jelent. Ugyanakkor az új-angliai turné a nyelvtanulásra is jó motiváció lehet: a székelykeresztúri fiatalok testközelből meggyőződhettek: az angol nyelvismeret nemcsak új távlatokat nyithat számukra, de életre szóló barátságok eszköze is lehet.

Magyari Tekla