Támogatási tudnivalókról, a méz világpiacáról és az aktuális méhegészségügyi helyzetről, a varroa atka elleni védekezési módokról, apiterápiáról és méhanyanevelési tapasztalatokról szóló előadásokkal várja szombaton székely­udvar­helyi méhész­konferenciájára a méhészkedés iránt érdeklődőket az Örösi Méhészegylet. Méhésztalálkozóra hívja e hétvégén az udvar­hely­széki méhészeket, illetve a megye más térségeiben tevékenykedő méhésztársakat az Örösi Pál Zoltán nevét viselő méhészegylet. A Rákóczi Ferenc utca 5. szám alatti, egykori mozi épületében szombaton, 9 órától kezdődő rendezvényre a szervezők neves szakelőadókat is várnak, többek közt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Ádám József, a székelyudvarhelyi Örösi Méhészegylet elnöke. Előadások méhészeti technológiákról, támogatásokról Az ismeretbővítő szakmai előadások sorát dr. Hegedűs Dénes állatorvos, magyarországi méhész nyitja, aki különösen a varroa atkák kártételét szem előtt tartva, az aktuális méhegészségügyi helyzetről tájékoztatja kollegáit. Ezt követően az érdeklődők Hegedűs Gábor, főállású méhész előadását hallhatják, aki a rakodó kaptáros méhészkedésre, a vándorlásra és az anyanevelésre vonatkozó, továbbá az apiterápiás házzal kapcsolatos tapasztalatait osztja meg a székelyföldi méhészekkel. Az Örösi Méhészegyesület képviseletében dr. Tófalvi Melinda, korondi ökoméhész a virágok-méhek-emberek összetett, spirituális kapcsolatáról beszél. A méhészeknek kínált támogatások két előadásban is hangsúlyos szerepet kapnak: előbb Lázár István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársa a 2017–2019-es Országos Méhészeti Program tervezetét, majd ezt követően Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa a méhészeknek szóló pályázati lehetőségeket ismerteti. A méhészeknek kínált szakmai előadások sorát Bross Péter zárja: az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a nemzetközi mézpiacról és a méhészeti ágazat helyzetéről számol be. – Égető probléma valamennyi, mind a mézpiacon uralkodó állapotok, mind a méhészeteket veszélyeztető betegségek. Jó és hasznos lesz ugyanakkor azt is tudni, hogy támogatások terén mire lehet, vagy épp mire nem érdemes számítani – jegyezte meg lapunknak Ádám József, a székelyudvarhelyi Örösi Méhészegylet elnöke. Méhpusztulás: nem számítanak jelentős téli veszteségre Ami az őszi kaptárelhagyási eseteket, illetve a téli hónapok alatti, de különösen tavaszra várható méhpusztulást illeti, Ádám József úgy véli, nagyobb problémák inkább a kezdő vagy kevesebb gyakorlattal rendelkező méhészeknél mutatkoznak. – Azok, akik kicsit hanyagolták a méhészetüket, nem figyeltek oda az őszi beteleléseknél, ott bajok vannak és lesznek. A méhész felelőssége nagy, akár az atka elleni védekező kezelésekről beszélünk, akár az élelemhiány miatt éhen pusztult családokról. Magyarországon is hatalmas arányú méhpusztulásokról beszélnek, Románia különböző tájegységeiből, Moldvából, Olténiából is hasonlókat hallottam. Nem tudom viszont, hogy akik a tömeges méhpusztulásokat jelentették, régebb óta a szakmában tevékenykedő idősebb méhészek, vagy pedig olyan fiatal, kezdő, pályázati pénzekből létrejött méhészetek, ahol megfelelő tudás hiányában a méhcsaládok fokozatosan pusztulnak? Erre a kérdésre jelenleg nem tudom a választ. Azt viszont elmondhatom, hogy Udvarhely környékén azok a méhészek, akik ismerik a szakmát és első méheiket nem pályázati pénzekből vásárolták, nem panaszkodnak a családok tömeges pusztulására. A téli veszteség esetükben 5 százalék alatt marad. A saját méhészetemben én például jelen állás szerint 1 százalékosra számítok – mondta el kérdésünkre Ádám József. Domján Levente