Turizmus vs. iskolakezdés
Többször előfordult már, hogy hallottam ismerőseimtől: elkéreztetik az első iskolai hétről a gyermeket, mert akkor mennek nyaralni. Köztudott, hogy a szezon elején és végén jelentősen alacsonyabbak az árak az üdülőhelyeken, érdemes ilyenkorra igazítani a családi vakációt még akkor is, ha már elkezdődött az iskola. Amúgy sem történik semmi különös az első iskolai napokon, tankönyv se szokott lenni, ugyebár. Elég valószínű, hogy idén az oktatási minisztérium „ad igazolást” a gyermekeknek erre a hétre, olyan formában, hogy egy héttel turisztikai megfontolásból elhalasztja az iskolakezdést. Praktikus és lendít a hazai turizmuson az intézkedés – ha megtörténik – gondolhatnánk, de jó adag komolytalanság és a tanügyi rendszer iránti közömbösség is kiérezhető belőle. Hiszen az „inkább nyaralni menjünk, mint iskolába” gondolkodásmód amúgy is eluralkodott a társadalmon, a legtöbben felesleges időtöltésnek, idejétmúlt közegnek érzik az iskolát, s a tanárok munkáját nem értékelve hangoztatják annak eredménytelenségét. Ezért egy ilyen intézkedés csak olaj a tűzre, hiszen levonható belőle a következtetés szülőnek és diáknak egyaránt, hogy egyáltalán nem fontos az iskola, csak egy szükséges rossz, amin túl kell lenni a lehető legkevesebb erőfeszítéssel.
Ugyancsak friss és ezzel kapcsolatos hír, hogy a költségvetés-kiigazítás során eldőlt: mégsem kapnak a diákok tanszertámogatást, annak ellenére, hogy közzétették már a tervezetet. Most visszavonták, sőt a tanügyi személyzeti kiadásokat is csökkentik. Így az már legalább biztos, hogy a tanszereket és minden iskolakezdéshez szükséges dolgot a családi költségvetésből kell kigazdálkodni egy majdani tanévkezdésre, amelynek dátuma remélhetőleg valamikor körvonalazódik. Addig is körülnézhetünk a kínálatban és lefoglalhatunk egy olcsó szálláshelyet az utószezonra…
Boncina-Székely Szidónia