tiszta égbolt
Továbbra sincs béke a közszférai „bércsatában”
Nem állt szándékunkban, hogy a mai lapszámunkban visszatérjünk a közszférai bérezés amolyan rendezése körül kialakult feszültségre, illetve vitákra, de újabb értesülések kapcsán azt indokoltnak találjuk. Pénteken délután a tanügyi szakszervezetek hangulatának a csillapítása érdekében újabb egyeztetésre került sor, amelyen megjelent Cioloş kormányfő is, vasárnap pedig az egyik kereskedelmi televíziónak adott interjújában taglalta a közszférai bérezés legújabb fejleményeit a munkaügyi miniszter, Dragoş Pâslaru is. Arról a pénteki egyeztetésről közleményt nem adtak ki, de utólag kiszivárogtak bizonyos értesülések…
[caption id="attachment_29567" align="aligncenter" width="630"]
Dragoş Pâslaru szerint ígérni könnyű, megoldást találni nehezebb...[/caption]
A bérkorrekcióra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetének kapcsán tartott megbeszélésről kivonultak a tanügyi szakszervezetek képviselői. Amint már arról hírt adtunk, erre azért került sor, mert nem értettek egyet a közoktatási intézményrendszert érintő kilátásba helyezett bérkorrekcióval, mint ahogy azt is kifogásolták, hogy a jogszabály-tervezetet csak az összejövetel megkezdése előtt 31 perccel bocsátották a rendelkezésükre. Már akkor tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, s minden jel arra mutat, hogy azokra sor is fog kerülni. Mondjuk ezt annak okán, hogy péntek délután ad hoc újabb megbeszélésre került sor Dragoș Pâslaru munkaügyi, valamint Adrian Curaj tanügyminiszterrel, s azon megjelent Dacian Cioloș kormányfő is. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy időközben nyilvánosságra hozták azt a jogszabálytervezetet, amely a közoktatásban foglalkoztatottak bérezését lenne hivatott rendezni, s amely értelmében három szakaszban kerülne sor a béremelésre. 2016 augusztusában bekövetkezne a tanügyben is az a bérkorrekció, amelyet a kedden nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet tervezete irányoz elő, a tulajdonképpeni új bérezési rendszer pedig 2017 augusztusától, majd 2017 januárjától az új premizálási rendszer (a teljesítmény alapján nyújtott bónusz). Ez a tervezet sem nyerte meg a tanügyi szakszervezetek vezetőinek a tetszését, s ők azt követelik, hogy már az idén kerüljön sor egy általános béremelésre. Ezt viszont nem tartja lehetségesnek a kormány, mert erre nem adottak és nem is teremthetők elő a költségvetési források. Ugyanakkor egy százalékarányban kifejezett általános emelés nemhogy megszüntetné a bérszintek tekintetében jelenleg megmutatkozó „kiszögelléseket”, hanem azokat még jobban kihangsúlyozná. Állítólag a kormányfő nem tartaná lehetetlennek a bérek általános megemelését sem, de nem olyan arányban, ahogy azt a szakszervezetek követelik. A pénteki találkozó után Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszter az egyik kereskedelmi televíziónak adott vasárnapi interjújában azt hangoztatta, hogy őt személy szerint az zavarja, miszerint a tanügyi szakszervezetek nem akarják megérteni a kormány rendelkezésére álló valós lehetőségeket. Márpedig a kormánynak a megoldásokra kell törekednie, abból indulva ki, hogy milyen mozgástere van. És hozzáfűzte azt is: „Nem az érdekel minket, hogy szeretnek-e, vagy hogy megválasztanak-e, hanem hogy megoldjuk a dolgokat.” Ettől függetlenül állítólag a mai nap folyamán újabb találkozóra kerül sor, de ez nem azt jelenti, hogy sikerül közös nevezőre jutni, mint ahogy az sem, hogy a szakszervezeti vezetők letennének a tiltakozási akció megszervezésére vonatkozó szándékaikról.
Nem úgy általában
A nyilvánosságra hozott kormányrendelet-tervezet, valamint a múlt keddi közös sajtótájékoztatón elhangzottak ellenére vannak olyan vetületek, amelyek sokak számára továbbra is zavarosnak, homályosnak tűnnek. Itt van például az az előirányzat, miszerint a központi közigazgatási intézményrendszerben a bérszinteket a kormányfőtitkárság keretében alkalmazott bérszintek 70 százalékos szintjére emelik (azért erre a szintre, mert a kormányfőtitkárságnál a legmagasabbak jelenleg a bérszintek). A munkaügyi miniszter ennek kapcsán vasárnap azt állította, hogy nincs szó az összes központi közigazgatási intézményről. Tulajdonképpen ez a részleges béremelés hét olyan minisztériumot érintene, amelyek esetében az elmúlt évek során nem emelkedtek a fizetések: a művelődési, a távközlési, a szállításügyi, a munkaügyi, valamint a sport- és ifjúságügyi minisztériumokról van szó. Továbbá vannak olyan központi közintézmények is, amelyek nem tartoznak közvetlenül a központi közigazgatási hálózatba. Szám szerint 57 ilyen háttérintézményről van szó, s amelyek alkalmazottait nem érinti a majdani béremelés, illetve bérkorrekciók. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a múlt kedden a sürgősségi kormányrendelet-tervezettel egyidejűleg nyilvánosságra hozott dokumentumok által tartalmazott számadatok tekintetében is akadna tisztáznivaló. Arról már írtunk, hogy a kormányrendelet haszonélvezői tekintetében is két hivatalos dokumentumban két különböző számadat jelent meg. Van egy táblázat, amely a különböző közszférai szektorok 2016 májusában jegyzett átlagos alapbéreit és átlagos jövedelmeit tartalmazza. Most nem térnénk ki arra, hogy az átlagos alapbér és a havi átlagos kereset között esetenként igen nagy az eltérés, például a honvédelem és a közrend esetében az előbbi kvantuma havi 1546 lej, az utóbbié pedig 2594 lej. De mindenképpen meg kell említenünk azt, hogy a táblázatban fel vannak tüntetve az úgynevezett sajátos funkciók, amelyek esetében a havi átlagos alapbér 7655 lej, a havi átlagos kereset 9056 lej. Irigylésre méltó, igen magas bérszintek ezek, csak éppen arra nincs utalás, hogy mit is takar a „sajátos funkció” (funcții specifice) megnevezés. Ugyanebben a táblázatban van egy másik személyzeti kategória, a tanügyi didaktikai kisegítő személyzet (învățământ auxiliar didactic), amely esetében a havi átlagos alapbér 4510 lej, a havi átlagkereset pedig 4680 lej. Ezek a jövedelmi szintek is jóval átlagon felül vannak, de nem tudni, hogy kik is tartoznak ebbe a kategóriába és az is furcsállandó, hogy miért is ilyen magasak ebben a kategóriában az átlagbérek, annál is inkább, mert a főiskolai oktatásban az átlagos alapbér 4032 lej, az átlagos havi kereset pedig 4233 lej volt májusban.
A szóban forgó múlt keddi sajtótájékoztatón a majdani sürgősségi kormányrendelet kapcsán nyomatékolták azt is, hogy ugyanazon funkció, ugyanazon végzettség és ugyanazon szakmai tapasztalat esetén a jelenleg legmagasabb szinten lévők szintjére emelik a többiek bérét. És erre vonatkozóan példákat is ismertettek, többek között megemlítették, hogy egy főorvos esetében annak kvantuma havi 5105 lej lesz, olyan körülmények között, amikor is jelenleg van olyan főorvos, akinek besorolási bére alig 2021 lej. Igen ám, de a Capital gazdasági hetilap tegnapi számában olyan értesülések, számadatok láttak napvilágot, ami szerint az országban van olyan főorvos (és nem is egy), akinek a jelenlegi bére 9000 lej körül van. A posztliceális végzettségi egészségügyi asszisztensek esetében a majdani bértáblázaton azt láttuk, hogy 2441 lejre kerekítik fel a bérszintet. Jelenleg vannak olyan végzettségű asszisztensek, akik havi besorolási bére 1423 lej és olyanok is, akiké 2343 lej. Igen ám, de az említett hetilapban megjelent információk szerint jelenleg is vannak az országban olyan egészségügyi asszisztensek, akik havi besorolási bére 2873 lej vagy 2866 lej. Ha ez így igaz, akkor a kormány egyszerűen „nem akart tudomást venni” egyes kiugróan magas bérszintekről, s ahhoz igazítani a többiek bérét, vagy éppenséggel a szaktárca számára nem voltak ismeretesek a Capital által nyilvánosságra hozott esetek, illetve számadatok. Amúgy maga a munkaügyi miniszter is elismerte, hogy az adatbegyűjtés igen körülményesnek bizonyult, s amint már arról beszámoltunk, arra utalt, hogy a közszférában foglalkoztatott több mint 1 200 000 személy közül csak mintegy 760 000-re vonatkozóan sikerült pontos és ellenőrzött adatot „begyűjteni”.
Négyből egy
A közszférai bérezés helyzetével és távlataival kapcsolatos egyeztetések, viták során meglepően sok dokumentum, információ és számadat került nyilvánosságra. Most már a valósághoz közelebb álló képet alkothatunk például a közszférai alkalmazottak struktúrájáról, azok bérszintjeiről, a költségvetésből, a személyzeti kiadások fedezésére szolgáló összegekről stb. stb. Így például tekintettel arra, hogy jelenleg az összalkalmazottak száma 4,5 millió körül van és 1,2 körül a közszférában foglalkoztatottaké, akkor az is kiderül, hogy minden négy alkalmazott közül egy a közszférában tevékenykedik. Továbbá az is, hogy a közszférában foglalkoztatott minden ötödik személy a honvédelmi és a közbiztonsági szektorban tevékenykedik. Jelenleg a honvédelemben és a közbiztonságban (rendőrség, csendőrség, különböző honvédelmi struktúrák stb.) 260 000-en tevékenykednek, azaz a közszférai össz-személyzetnek a 21 százaléka. A legnépesebb kategóriát viszont a központi és a helyi közigazgatás jelenti, nevezetesen több mint 330 főt, azaz a közszférai összalkalmazottaknak 28 százalékát (a helyi közigazgatásban 203 919, a központi közigazgatásban pedig 130 232 személyt foglalkoztatnak). Az érdekesség kedvéért azt is megemlíthetjük, hogy csupán a helyi közigazgatásban közel 4000 munkáltatói jogállással rendelkező entitást tartanak nyilván. A tanügyi alkalmazottak összlétszáma 290 369, az egészségügyben foglalkoztatottaké pedig 162 071.
Hecser Zoltán
Dragoş Pâslaru szerint ígérni könnyű, megoldást találni nehezebb...[/caption]
A bérkorrekcióra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetének kapcsán tartott megbeszélésről kivonultak a tanügyi szakszervezetek képviselői. Amint már arról hírt adtunk, erre azért került sor, mert nem értettek egyet a közoktatási intézményrendszert érintő kilátásba helyezett bérkorrekcióval, mint ahogy azt is kifogásolták, hogy a jogszabály-tervezetet csak az összejövetel megkezdése előtt 31 perccel bocsátották a rendelkezésükre. Már akkor tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, s minden jel arra mutat, hogy azokra sor is fog kerülni. Mondjuk ezt annak okán, hogy péntek délután ad hoc újabb megbeszélésre került sor Dragoș Pâslaru munkaügyi, valamint Adrian Curaj tanügyminiszterrel, s azon megjelent Dacian Cioloș kormányfő is. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy időközben nyilvánosságra hozták azt a jogszabálytervezetet, amely a közoktatásban foglalkoztatottak bérezését lenne hivatott rendezni, s amely értelmében három szakaszban kerülne sor a béremelésre. 2016 augusztusában bekövetkezne a tanügyben is az a bérkorrekció, amelyet a kedden nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet tervezete irányoz elő, a tulajdonképpeni új bérezési rendszer pedig 2017 augusztusától, majd 2017 januárjától az új premizálási rendszer (a teljesítmény alapján nyújtott bónusz). Ez a tervezet sem nyerte meg a tanügyi szakszervezetek vezetőinek a tetszését, s ők azt követelik, hogy már az idén kerüljön sor egy általános béremelésre. Ezt viszont nem tartja lehetségesnek a kormány, mert erre nem adottak és nem is teremthetők elő a költségvetési források. Ugyanakkor egy százalékarányban kifejezett általános emelés nemhogy megszüntetné a bérszintek tekintetében jelenleg megmutatkozó „kiszögelléseket”, hanem azokat még jobban kihangsúlyozná. Állítólag a kormányfő nem tartaná lehetetlennek a bérek általános megemelését sem, de nem olyan arányban, ahogy azt a szakszervezetek követelik. A pénteki találkozó után Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszter az egyik kereskedelmi televíziónak adott vasárnapi interjújában azt hangoztatta, hogy őt személy szerint az zavarja, miszerint a tanügyi szakszervezetek nem akarják megérteni a kormány rendelkezésére álló valós lehetőségeket. Márpedig a kormánynak a megoldásokra kell törekednie, abból indulva ki, hogy milyen mozgástere van. És hozzáfűzte azt is: „Nem az érdekel minket, hogy szeretnek-e, vagy hogy megválasztanak-e, hanem hogy megoldjuk a dolgokat.” Ettől függetlenül állítólag a mai nap folyamán újabb találkozóra kerül sor, de ez nem azt jelenti, hogy sikerül közös nevezőre jutni, mint ahogy az sem, hogy a szakszervezeti vezetők letennének a tiltakozási akció megszervezésére vonatkozó szándékaikról.
Nem úgy általában
A nyilvánosságra hozott kormányrendelet-tervezet, valamint a múlt keddi közös sajtótájékoztatón elhangzottak ellenére vannak olyan vetületek, amelyek sokak számára továbbra is zavarosnak, homályosnak tűnnek. Itt van például az az előirányzat, miszerint a központi közigazgatási intézményrendszerben a bérszinteket a kormányfőtitkárság keretében alkalmazott bérszintek 70 százalékos szintjére emelik (azért erre a szintre, mert a kormányfőtitkárságnál a legmagasabbak jelenleg a bérszintek). A munkaügyi miniszter ennek kapcsán vasárnap azt állította, hogy nincs szó az összes központi közigazgatási intézményről. Tulajdonképpen ez a részleges béremelés hét olyan minisztériumot érintene, amelyek esetében az elmúlt évek során nem emelkedtek a fizetések: a művelődési, a távközlési, a szállításügyi, a munkaügyi, valamint a sport- és ifjúságügyi minisztériumokról van szó. Továbbá vannak olyan központi közintézmények is, amelyek nem tartoznak közvetlenül a központi közigazgatási hálózatba. Szám szerint 57 ilyen háttérintézményről van szó, s amelyek alkalmazottait nem érinti a majdani béremelés, illetve bérkorrekciók. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a múlt kedden a sürgősségi kormányrendelet-tervezettel egyidejűleg nyilvánosságra hozott dokumentumok által tartalmazott számadatok tekintetében is akadna tisztáznivaló. Arról már írtunk, hogy a kormányrendelet haszonélvezői tekintetében is két hivatalos dokumentumban két különböző számadat jelent meg. Van egy táblázat, amely a különböző közszférai szektorok 2016 májusában jegyzett átlagos alapbéreit és átlagos jövedelmeit tartalmazza. Most nem térnénk ki arra, hogy az átlagos alapbér és a havi átlagos kereset között esetenként igen nagy az eltérés, például a honvédelem és a közrend esetében az előbbi kvantuma havi 1546 lej, az utóbbié pedig 2594 lej. De mindenképpen meg kell említenünk azt, hogy a táblázatban fel vannak tüntetve az úgynevezett sajátos funkciók, amelyek esetében a havi átlagos alapbér 7655 lej, a havi átlagos kereset 9056 lej. Irigylésre méltó, igen magas bérszintek ezek, csak éppen arra nincs utalás, hogy mit is takar a „sajátos funkció” (funcții specifice) megnevezés. Ugyanebben a táblázatban van egy másik személyzeti kategória, a tanügyi didaktikai kisegítő személyzet (învățământ auxiliar didactic), amely esetében a havi átlagos alapbér 4510 lej, a havi átlagkereset pedig 4680 lej. Ezek a jövedelmi szintek is jóval átlagon felül vannak, de nem tudni, hogy kik is tartoznak ebbe a kategóriába és az is furcsállandó, hogy miért is ilyen magasak ebben a kategóriában az átlagbérek, annál is inkább, mert a főiskolai oktatásban az átlagos alapbér 4032 lej, az átlagos havi kereset pedig 4233 lej volt májusban.
A szóban forgó múlt keddi sajtótájékoztatón a majdani sürgősségi kormányrendelet kapcsán nyomatékolták azt is, hogy ugyanazon funkció, ugyanazon végzettség és ugyanazon szakmai tapasztalat esetén a jelenleg legmagasabb szinten lévők szintjére emelik a többiek bérét. És erre vonatkozóan példákat is ismertettek, többek között megemlítették, hogy egy főorvos esetében annak kvantuma havi 5105 lej lesz, olyan körülmények között, amikor is jelenleg van olyan főorvos, akinek besorolási bére alig 2021 lej. Igen ám, de a Capital gazdasági hetilap tegnapi számában olyan értesülések, számadatok láttak napvilágot, ami szerint az országban van olyan főorvos (és nem is egy), akinek a jelenlegi bére 9000 lej körül van. A posztliceális végzettségi egészségügyi asszisztensek esetében a majdani bértáblázaton azt láttuk, hogy 2441 lejre kerekítik fel a bérszintet. Jelenleg vannak olyan végzettségű asszisztensek, akik havi besorolási bére 1423 lej és olyanok is, akiké 2343 lej. Igen ám, de az említett hetilapban megjelent információk szerint jelenleg is vannak az országban olyan egészségügyi asszisztensek, akik havi besorolási bére 2873 lej vagy 2866 lej. Ha ez így igaz, akkor a kormány egyszerűen „nem akart tudomást venni” egyes kiugróan magas bérszintekről, s ahhoz igazítani a többiek bérét, vagy éppenséggel a szaktárca számára nem voltak ismeretesek a Capital által nyilvánosságra hozott esetek, illetve számadatok. Amúgy maga a munkaügyi miniszter is elismerte, hogy az adatbegyűjtés igen körülményesnek bizonyult, s amint már arról beszámoltunk, arra utalt, hogy a közszférában foglalkoztatott több mint 1 200 000 személy közül csak mintegy 760 000-re vonatkozóan sikerült pontos és ellenőrzött adatot „begyűjteni”.
Négyből egy
A közszférai bérezés helyzetével és távlataival kapcsolatos egyeztetések, viták során meglepően sok dokumentum, információ és számadat került nyilvánosságra. Most már a valósághoz közelebb álló képet alkothatunk például a közszférai alkalmazottak struktúrájáról, azok bérszintjeiről, a költségvetésből, a személyzeti kiadások fedezésére szolgáló összegekről stb. stb. Így például tekintettel arra, hogy jelenleg az összalkalmazottak száma 4,5 millió körül van és 1,2 körül a közszférában foglalkoztatottaké, akkor az is kiderül, hogy minden négy alkalmazott közül egy a közszférában tevékenykedik. Továbbá az is, hogy a közszférában foglalkoztatott minden ötödik személy a honvédelmi és a közbiztonsági szektorban tevékenykedik. Jelenleg a honvédelemben és a közbiztonságban (rendőrség, csendőrség, különböző honvédelmi struktúrák stb.) 260 000-en tevékenykednek, azaz a közszférai össz-személyzetnek a 21 százaléka. A legnépesebb kategóriát viszont a központi és a helyi közigazgatás jelenti, nevezetesen több mint 330 főt, azaz a közszférai összalkalmazottaknak 28 százalékát (a helyi közigazgatásban 203 919, a központi közigazgatásban pedig 130 232 személyt foglalkoztatnak). Az érdekesség kedvéért azt is megemlíthetjük, hogy csupán a helyi közigazgatásban közel 4000 munkáltatói jogállással rendelkező entitást tartanak nyilván. A tanügyi alkalmazottak összlétszáma 290 369, az egészségügyben foglalkoztatottaké pedig 162 071.
Hecser Zoltán
.jpg)
