November 14-e a diabétesz világnapja, ilyenkor világszerte több szó esik a cukorbetegségről. A diabéteszesek száma nemcsak világszerte, hanem térségünkben is egyre magasabb, és tovább emelkedik – mondta el érdeklődésünkre válaszolva dr. Izsák Adél diabetológus szakorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház diabetológiai, táplálkozási és anyagcsere-betegségek szakrendelőjének orvosa. A szakembert a megelőzési lehetőségekről is kérdeztük. – A cukorbetegségről sokat beszélünk már évek óta, sok helyen lehet hallani, olvasni a megelőzés fontosságáról, arról, hogy mit kell tenni ezért. Hogyan alakul a diabéteszes betegek száma? – A cukorbetegek száma továbbra is növekvő tendenciát mutat. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve a normális testsúly fenntartása a betegség megelőzése érdekében. Mégis mindig akad olyan ember szép számban, aki ezekkel az információkkal szemben közömbös. De ha néhányat is közülük tettre késztet ennek a cikknek az elolvasása, akkor már megérte. – Mi a legfontosabb ön szerint a megelőzés terén? – Életmód-terápia, mely magába foglalja a fent említett három tényezőt. A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése és kezelése során az elsődleges szempont az optimális testsúly megőrzése, elérése. Már 2-8 kg testtömeg-csökkenés is nagymértékben javítja a vércukorprofilt. Az egészséges étrend alapját képezi az energiabevitel és zsírbevitel mérsékelt csökkentése, a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek kerülése és a rostbevitel növelése. Egy meghatározott szénhidrát-tartalmú, rendszeres étkezéseket magába foglaló étrend segítségével lehet hatékonyan szabályozni a vércukorszintet és a testsúlyt egyaránt. A szénhidrátok mennyiségén és minőségén túl a zsiradékok tekintetében sem mindegy a mennyiség és a minőség sem. Érdemes a telített zsírokban gazdag ételek fogyasztását mérsékelni – disznózsír, szalonna, kolbász, tepertő, zsíros tejtermékek stb. –, és a telítetlen zsírsavakban gazdag élelmiszereket előtérbe helyezni, mint az olívaolaj, olajos magvak, tengeri halak stb. A rendszeres mozgás ugyanakkor segít a szervezet anyagcsere-állapotának normalizálásában, a vércukorszint csökkentésében, a normál testsúly elérésében és megtartásában, a már kialakult betegség egyensúlyban tartásában, a szövődmények elkerülésében. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint egy felnőtt számára az ajánlott mozgás hetente legalább 150 perc mérsékelt-közepes intenzitású mozgás, az úszás, kerékpározás, gyaloglás. Alacsony intenzitású, könnyű mozgásformának számít a séta, a házimunka elvégzése, kutyasétáltatás. – Mikor jelentkezik leginkább a cukorbetegség? Milyen korú a betegek többsége? Itt ugye, leginkább a 2-es típusú cukorbetegségről beszélünk… – A cukorbetegség manapság népbetegségnek számít, kortól és nemtől függetlenül. A magas vércukorértékekre vagy a tünetek jelentkezése után, egy kivizsgálás alkalmával derül fény, vagy egy általános szűrővizsgálat alkalmával. Elsősorban gyermekeknél és fiatal felnőtteknél diagnosztizálnak 1-es típusú cukorbetegséget, de a kialakulása alapvetően nem életkorhoz kötött. Mivel az 1-es típusú cukorbetegségben gyorsan és végleg elpusztulnak az inzulintermelő sejtek, a betegség gyorsan kialakul és csak inzulinnal kezelhető. A 2-es típusú cukorbetegséget szokták felnőttkori cukorbetegségnek is hívni, amely a változó életmód eredményeként egyre hamarabb, egyre korábbi életkorban jelenik meg társadalmunkban. – És mi az oka ennek? Egyértelmű összefüggés van az elhízás, mozgásszegény életmód és a cukorbetegség között? – Igen, a túlsúly és az elhízás nagyban hozzájárulnak a betegség kialakulásához. A 2-es típusú cukorbetegek körülbelül 70–80 százaléka túlsúlyos. Ugyanakkor az örökletes hajlam is szerepet játszik, a 2-es típusú diabétesznek az öröklődési hajlama sokkal nagyobb arányú, mint az 1-es típusúé. Hozzájárulnak továbbá a betegség kialakulásához a stressz, depresszió, a mozgáshiány – korunk betegségei. – Mikor kell orvoshoz fordulni? Honnan vesszük észre, ha cukorbetegek vagyunk? – Mivel a cukorbetegség korai fázisában gyakran tünetmentes, ezért a szűrővizsgálatok fontosságára hívnám fel a figyelmet, ugyanis egy egyszerű szűrővizsgálattal, laboratóriumi vérvizsgálattal kideríthető. 45 év felett mindenkinek ajánlott elvégeztetni egy vércukorvizsgálatot. Ha az eredmény jó, akkor háromévente ajánlott ezt ismételni. Ugyanakkor ajánlott a vizsgálat 45 év alatt mindenkinek, aki túlsúlyos és jelen van legalább még egy kockázati tényező nála, így például magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavar, nőknél a policisztás ovárium-szindróma, mozgásszegény életmód, családi kórelőzmény. Családorvosi beutalóval vagy akár saját kezdeményezésre is el lehet ezt a vizsgálatot végeztetni. – Egy vizsgálat alapján már felállítható a diagnózis? – A cukorbetegség gyanúja esetén általában ajánlott úgynevezett terheléses vércukorvizsgálatot elvégeztetni (OGTT), amikor vízben feloldott, 75 gramm glükóz elfogyasztását követően, meghatározott időpontban mérik a páciens vércukorértékeit, így határozva meg a diabéteszt. Aglikált hemoglobinvizsgálat is indokolt lehet, ezzel egy hosszabb időszak, az elmúlt három hónap vércukor-átlagát lehet felderíteni. A vizsgálathoz szintén vérvétel szükséges, a 6,5% fölötti érték mutat cukorbetegséget. – Milyen tünetekre figyelhet fel a beteg? – Az alábbi tünetekre érdemes figyelni, ezek felhívhatják a figyelmet a betegség jelenlétére: állandó szomjúságérzet, gyakori vizeletürítés, fokozott éhségérzet, súlyvesztés a megtartott étvágy ellenére, fáradékonyság, homályos látás, lassan gyógyuló sebek, gyakori bőrfertőzés, bőrgombásodás, szédülés, fejfájás. Sok esetben a cukorbetegség tünetei, amelyek felhívnák a figyelmet a kórkép fennállására, rejtve maradnak. Ennek ellenére nagyon fontos a betegség kivizsgálása, hiszen a magas, kezeletlen vércukorszint károsítja a létfontosságú szerveket: a szívet, vérereket, idegeket, szemet, vesét. – Mi történik, ha nem megyünk orvoshoz, ha nem kap kezelést a beteg? – A ketoacidózis a cukorbetegség legsúlyosabb szövődménye, mely során a magas vércukorszint miatt túl sok keton halmozódik fel a vérben. Ez előfordulhat már diagnosztizált diabéteszeseknél, ha nincs jól beállítva a kezelés, de akár egy figyelmeztető jel is lehet, a cukorbetegség első megnyilvánulása. A tünetek nem egyszerre jelentkeznek, hanem lassan, fokozatosan: szájszárazság, fokozott szomjúság és gyakori vizelési inger, koncentrációhiány, hányás, hasmenés, gyümölcsszagú lehelet. Ha nem ismerik fel időben, akkor a legsúlyosabb tünet, az eszméletvesztés, azaz a kóma következik be. Ha ez az életveszélyes állapot kialakul, azonnal sürgősségi ellátás szükséges! – Idejében orvoshoz fordulnak a betegek? – Van, aki tudatosan, rendszeresen eljár szűrővizsgálatokra, és nagyon hamar kiderül a betegsége, a korai beavatkozás hatására pedig hosszú ideig fenntartható egy jó vércukoregyensúly. Van pedig a másik véglet is sajnos, aki akkor jelentkezik, amikor már nagyon magasak a vércukorszintek és már a betegség szövődményei is jelen vannak. – A kezelés minden esetben inzulin? – Az 1-es típusú cukorbetegségben igen, de a 2-es típusú cukorbetegségben számos egyéb kezelési lehetőség áll a rendelkezésünkre. A kezelés kiválasztásakor figyelembe vesszük többek között a vércukorszint-emelkedés mértékét, tápláltsági állapotot, életkort, társbetegségeket, betegség fennállásának lehetséges idejét, esetlegesen már fennálló szövődményeket, annak érdekében, hogy a leghatékonyabb kezelést tudjuk kiválasztani. Az újonnan diagnosztizált betegnél, ha a vércukor-emelkedés még nem túl magas, gyógyszeres kezelést írunk elő. Idővel, ha a vércukorértékek emelkednek tablettaszedés mellett, előfordul, hogy inzulinra kell váltani, akár ideiglenesen, akár véglegesen. Első lépésben a tablettás kezelést lefekvéskor adott inzulinnal egészíthetjük ki, majd legvégül kerül sor a kizárólagos inzulinos kezelésre. – Nem gyógyítható, de jól kezelhető ez a betegség? – Ha valaki kézhez kapja a cukorbetegség diagnózisát, úgy gondolhatja, már élete végéig gyógyszereken fog élni. Pedig kitartással, az orvos utasításainak betartásával a gyógyszer, az inzulin dózisa csökkenthető, majd egy idő után akár el is hagyható. Ugyanis a megfelelő táplálkozással, a túlsúly leadásával a vércukorértékek mérséklődnek, ráadásul mozgással javul a sejtek inzulinérzékenysége. – Milyen időközönként kell orvoshoz járniuk a cukorbetegeknek? – Ez a páciens állapotától és a kezelés típusától is függ. Ajánlott 3–6 havonta egy glikált hemoglobin elvégzése, évente pedig a cukorbetegség szövődményeinek a szűrése. – Nem esett szó még a betegség szövődményeiről. Melyek azok? – A kisereket érintő szövődmények az idegkárosodás – neuropátia –, vesekárosodás – nefropátia–, szemkárosodás – retinopátia. Az érpályában keringő túl sok cukor károsítja az idegeket tápláló kiserek falát. Ez leggyakrabban az alsó végtagban okoz először tüneteket, külső ingerek tompább érzékelése, bizsergés, hangyamászás vagy egyenesen égő jellegű fájdalom formájában, ami először a lábujjak hegyén kezdődik, majd hónapok, évek alatt folyamatosan terjed felfelé. Ha ezt nem kezelik, előfordulhat, hogy az érintett láb teljesen érzéketlen lesz. A vesék több millió pici eret tartalmaznak, amin keresztül a vérben felhalmozódott salakanyagok kiszűrődnek a vizeletbe. Az elhanyagolt cukorbetegség károsítja ezt a finom szűrőrendszert. Korai tünetként albumin (a legkisebb fehérje a vérben) jelenik meg a vizeletben. Súlyos károsodás esetén veseelégtelenség alakulhat ki, melynek végstádiumában a beteg művesekezelésre – dialízisre – szorul. A cukorbetegség károsíthatja a retina kisereit is, ami akár vaksághoz vezethet. A cukorbaj fokozza számos más szembetegség, pl. a szürke- és a zöldhályog kialakulásának kockázatát is. A cukorbetegség nagyereket érintő szövődményei pedig drámaian növelik a különböző szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ideértve a koszorúér-betegséget, a szívinfarktust, a stroke-ot, az artériák szűkületét (atherosclerosis) és a magas vérnyomást.

R. Kiss Edit