Kedvezőtlenül hat az ősz óta változatlan 50 banis felvásárlási ár, így várhatóan a 8 ezer hektárt sem éri el idén Hargita megyében a burgonya termőterülete. A gumós növény helyét idén inkább a cukorrépa és a nagy zöldtakarmány-mennyiséget biztosító növényfajták veszik át. Nagyon kell igyekezniük a mezőmunkálatokkal a gazdáknak, miután a márciusi csapadékos, hűvös, télies időszakot szinte átmenet nélkül váltva, robbanásszerűen érkezett a tavasz. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint az se lenne túlzás, ha a jelenlegi magas hőmérsékleti értékek alapján tavasz helyett máris nyárról beszélnénk. Hozzá kell szokni a két évszakhoz – Egyre gyakoribb, hogy az év szinte két évszakossá válik. Az elmúlt tíz nap időjárása alapján úgy tűnik, mintha a télből egyenesen a nyárba ugrottunk volna. Ez a hirtelen, robbanásszerű változás érződik a növényeken is. Szerencsére sok a gép a megyében, nem torlódnak annyira a munkálatok. Egyébként magam is elcsodálkoztam, hogy egy hét alatt milyen sokat haladtak a mezőgazdasági munkálatokkal a gazdák – fogalmazott a mezőgazdasági igazgató. A szakember úgy véli, a hőingadozáson túl az egyenlőtlen csapadékeloszlás is kellemetlen meglepetéseket okozhat. – A klímaváltozás következményeként olyan végleteket tapasztalunk – igaz, egyelőre még nem Hargita megyében, hanem az ország más térségeiben –, hogy két hónap csapadékszünet után az elmaradt esőmennyiség 1-2 nap alatt lehullik. Ez nagyon nem jó. De márciusban nálunk is a szokásosnál sokkal több csapadék esett. A múlt hónapban Csík és Udvarhely térségében 75-79 liter, Gyergyóban pedig négyzetméterenként 90 liter csapadék hullott, szemben a márciusi sokéves átlagként mért 29 literrel. Tehát gyakorlatilag háromszor annyi csapadék lett, mint más esztendőben. Udvarhely és Keresztúr vidékén is sok volt a csapadék, épp ezért nem is tudtak korábban nekifogni a tavaszi munkálatoknak, noha máskor legalább két hét előnyben vannak Csíkhoz és Gyergyóhoz képest. Most viszont egyszerre lett tavasz az egész megyében – tette hozzá Török.   Fogy a pityóka A főbb tavaszi munkálatokkal egyébként – annak ellenére, hogy csak áprilisban kezdhették el – meglepően jól haladnak a gazdák. A szakigazgatóság a burgonyának szánt termőterületet idén 8 ezer hektárra számítja, ebből 4 ezer hektáron már be is fejezték a pityóka ültetését a termelők. – Az az érzésem, hogy nem lesz meg az előzetesen várt 8 ezer hektár. Valószínűleg 500-800 hektárral kisebb vetésterületet eredményez az, hogy a pityókának idén télen is rossz volt az értékesítése. Az ár is alacsony, de az étkezési burgonya iránti kereslet is. Ez már sorozatban a második vagy a harmadik olyan esztendő, hogy a burgonyatermés csak nagyon gyenge áron lehet értékesíteni. Az étkezési pityóka ára pillanatnyilag is, akárcsak ősszel és végig a tél folyamán, kilónkénti 50 bani. Ennél többet nem adnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a burgonyának tartósan alacsony az ára, akkor a termelők hajlamosak kisebb területeket beültetni, de spórolni szoktak a vetőmagnak szánt pityóka beszerzésén is – mutat rá Török Jenő. A szakigazgató úgy gondolja, hogy a burgonya termesztéséről főként a kisebb területet művelő gazdák mondanak le könnyebben: a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy azok a termelők, akik a pityókát tavaly 2 hektáron termesztették, idén megelégszenek 1 hektárral is. A döntésben várhatóan közrejátszik az is, hogy a tavalyi burgonyatermésnek közel 10-15 százaléka még eladatlanul várja sorsát a tárolóvermekben, hűtőraktárakban. – Lesz olyan kistermelő, aki drasztikusabban csökkenti a pityókának szánt vetésterületet. Megyeszinten nem lesz már épp olyan drasztikus a csökkenés, a nagytermelők rendszerint tartják a szintet, mert szükségük van a vetésforgóra. Az előzetesen várt 8 ezer hektártól legfeljebb 500-600 hektárral fogunk elmaradni. De ez így is már fele a tíz évvel ezelőtti összpityóka-területnek – hangsúlyozza az agrárszakember.   Népszerűek a nagy zöldtömegű takarmánynövények A burgonyának fenntartott területet az esetek többségében döntően a takarmánykukorica és – újabb virágzási időszakát élve – a cukorrépa foglalja el. A cukorgyártás alapjául szolgáló ipari növény termesztésében főként az alcsíki termelők látnak újra fantáziát: a répának szánt vetésterület tavalyhoz képest idénre például megduplázódik. A tavaszbúzából a szakigazgatóság idén 1420 hektárra számít, ebből közel ezer hektáron, azaz a területek 65-70 százalékán már végeztek a vetési munkálatokkal a gazdák. A zab vetésének már szintén a végefelé járnak a termelők: az előzetesen várt 2600 hektárból 2300 hektáron már a földbe került a vetőmag. Az árpa vetése – a 10 százalékos mutató alapján – épphogy elindult: a tavaszi kalászosból megyeszerte közel 3 ezer hektárnyi vetésterületre számít a szakigazgatóság. A kukorica vetése még nem kezdődött el: ez esetben még a területek előkészítésén dolgoznak a gazdák. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szemeskukoricából 2850 hektárra, a silókukoricából pedig közel 1500 hektárra számít. Utóbbi vetésterülete – várhatóan a pityóka rovására – még a vártnál is jobban gyarapszik majd. A silókukorica kedvező körülmények esetében hektáronként akár 50-60 zöldtömeget is eredményez, ami számos állattartó számára vonzó. – A takarmánynövények termesztése általában felívelőben van. A silókukorica mellett az állattartók körében egyre népszerűbbé válik a bükköny, valamint egyéb olyan pillangós keverékek, amiket a silóval szemben könnyebben lehet fonnyasztani, préselni és fóliába csomagolni. Ráadásul ez nem is igényel olyan összehangolt munkát, mint például a silókukorica betakarítása és szállítása – jegyezte meg Török Jenő. Domján Levente