Romániában egyedi, mégis nagy jelentőséggel bíró kezdeményezés fontos állomásához érkeztek pénteken és szombaton azon a szakmapolitikai konferencián, amelyen az államilag támogatott kora gyermekkori szolgáltatási hálózat kiépítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Két szomszédunk, Magyarország és Moldova Köztársaság egyaránt mérföldekkel jár előttünk a témában, így a konferencia a tapasztalatcsere jegyében telt. [caption id="attachment_67829" align="aligncenter" width="1000"] Új irányokról kell meggyőzniük a politikusokat és a társadalmat is. Hiánypótló konferencia Fotó: Márk Boglárka[/caption] A Prosperitas Vitae Egyesület és a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ szakmapolitikai tanácskozásának pénteki, Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott megnyitóján Sógor Enikő, az egyesület vezetője ismertette a korai fejlesztés céljait. A korai fejlesztés pszichikailag egészséges gyermekeket, egészségesen működő családokat, kiszámítható jövőt és gazdaságilag is fenntartható társadalmat garantál. – Nemzetközi kutatások, valamint a jóléti államokban helyenként több mint 50 éve futtatott korai fejlesztés eredményei igazolják, hogy azok az intervenciós programok, amelyek minél korábbi időszakban próbálják kiegyenlíteni mind a biológiai, mind a szociális eredetű egyenlőtlenségeket a családra fókuszálva, sokkal sikeresebbek, mint az iskoláskori felzárkóztató, korrekciós programok, amelyek a gyermek teljesítőképességét próbálják javítani – jelentette ki a korai fejlesztés fontosságát hangsúlyozó egyesületi vezető. Megjegyezte, az országok gazdasági teljesítőképességét ma már a szubjektív jólétérzés mutatói alapján is mérik. A gazdasági, a szociális és egyéb szakpolitikák egyre közelebb kerülnek egymáshoz annak a felismerésnek köszönhetően, hogy hosszú távon gondolkodva a hatékony oktatási, egészségügyi politikák többszörösen megtérülhetnek gazdaságilag is. A sikeres korai intervenciós programok alapján a nemzetközi kutatásokból származó felismerések rávilágítottak arra, hogy a gyermek optimális fejlődéséhez – adottságaitól és körülményeitől is függetlenül – három tényezőre van szükség: támogató kapcsolatokra és tágabb környezetre, gazdag tanulási lehetőségekre, valamint a károsító stresszt okozó körülmények megszüntetésére vagy enyhítésére. Egészséges környezet egészséges lelket nevel Sógor Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy az idegrendszer – ebből adódóan pedig az egész szervezet és a személyiség is – a gének és tapasztalatok kölcsönhatásából épül fel. A pozitív lelki, érzelmi jólétet azon élmények képezik, amelyek a támogató, stabil kapcsolatokból épülnek. Csecsemőkorban a minőségi környezet nyújtotta tanulási ingerek, tapasztalatok nélkülözhetetlenek a fejlődéshez, az ingerek és környezet erős vagy tartós stressz jelenlétében nem fejtik ki a megfelelő képességformáló hatásukat. Sőt a magzat- vagy kisgyermekkorban átélt tartós stressz – amely az elsősorban elhanyagoló vagy bántalmazó kapcsolatok következménye – leállíthatják a fejlődést, illetve romboló hatással vannak az agyszövet alakulására. – Romániában az a legnagyobb gond, hogy itt egyáltalán nem prioritás a kora gyermekkor. Sem jogi, sem gyakorlati szinten nem szerveződik a kora gyermekkori szakaszra fokozottan koncentráló koncepció vagy szolgáltatás. A meglévő medikális szűrési programok is hiányosak, elsősorban a védőnőszakma hiánya miatt. Nem megoldott a fejlődés nyomon követése magzati kortól az iskoláskorig. Nagyon sok esetben az anyára és a családra van bízva, hogy felismerik-e és lépni tudnak-e idejében, hogyha a gyermekkel kapcsolatban bármilyen rendellenességet tapasztalnak – nyomatékosított Sógor Enikő. Magyarországon felismerték a korai fejlesztés fontosságát Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ igazgatója, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kora gyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztosa 30 éve dolgozik a szakterületén, így saját tapasztalatain keresztül ismertette azokat a lépéseket és eredményeket, amelyeket a korai fejlesztés terén Magyarországon elértek. Mint mondta, az évtizedek alatt különböző politikai alakulatokkal, négyévente más-más miniszterrel kellett újra és újra megismertetniük a korai intervenció fontosságát. A kora gyermekkori intervenció és fejlesztés megvalósításának alapfeltétele a korai felismerés és diagnózis, a megfelelő színvonalú gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a család támogatása és a szolgáltatások alanyi jogon történő elérése. A korai intervenció számos fejlődési területet érint, olyanokat, mint a regularizációs zavarok, az értelmi fejlődés elmaradása, mozgásproblémák, a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, a viselkedészavarok, a hallás- és látásfejlődésben tapasztalt zavarok, valamint az étkezéssel, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos gondok. Moldvában is törvényerőre emelkedett a korai fejlesztés Sergiu Toma, a Chişinăuban működő Voinicel Alapítvány munkatársa ismertette szervezetük működését. Szomszédunkban 2003-ban ismerték fel a korai fejlesztés fontosságát, létrejött az egyesület, amelynek tagjai sorra járták az egészségügyi, az oktatási és szociális minisztériumokat, amíg sikerült 2016-ban jogszabályt elfogadtatniuk, amely előírja régiónként három-három korai fejlesztési központ létrehozását. Moldovában jelenleg 4000 gyermek részesül korai fejlesztési gondozásban. A szakértő hozzátette: nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a tevékenységek a család szoros közreműködésével történjenek. Rádöbbenteni a döntéshozókat Sógor Enikő a konferencia összegzéseként kifejtette, hogy elérték a céljukat: megtették az első lépést az összefogásban, a közvélemény, a szakma és a politikum tájékoztatásában, a probléma ismeretének terjesztésében, a következő lépések, tennivalók kijelölésében. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy Csép Andrea parlamenti képviselő vállalta a törvényjavaslat elkészítését és az ügy politikai képviseletét. Sógor Enikő hangsúlyozta, rá kell döbbenteni a közvéleményt a kora gyermekkor fontosságára, a benne rejlő egyedi korrekciós és fejlődési potenciálra, rá kell döbbenteni a szakembereket a kora gyermekkori intervenciós programok hatékonyságára, a felnőttkori egészség és sikeresség megalapozásában. Rá kell döbbenteni továbbá a helyi és országos döntéshozókat, tisztségviselőket, hogy a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása – így a kora gyermekkori intervenció is – közügy, és rá kell döbbenteni a román kormányt arra, hogy a kora gyermekkori intervenció állami feladat, és a legerőteljesebb szociálpolitikai eszköz, amely gazdaságilag is többszörösen megtérül. Márk Boglárka A cikk a Hargita Népe március 27-i számában jelent meg.