A megyeszékhelyen jegyzett válások aránya azt mutatja, hogy a világjárvány nem kedvezett a házasságoknak. A lapunk érdeklődésére bocsátott adatokból kiderült, hogy míg 2019-ben 36 alkalommal kérvényezték a felek házasságuk felbontását, ez a szám 2020-ban megközelítette a százat. Utánajártunk, hogy pusztán a boldogtalanság érzése elég-e ahhoz, hogy valaki a válás mellett döntsön, vagy más, ennél összetettebb tényezők húzódnak meg a háttérben. A római katolikus egyház szempontjaira is kíváncsiak voltunk, amely nem ismeri el a polgári válást. De vajon itt is létezik alternatíva? Összeállításunkból kiderül. Az elmúlt három évben változó volt a válások aránya Csík-térségben, az viszont kijelenthető, hogy a világjárvány nem segített a házastársak közötti problémák megoldásában. Geréd Enikő, a csíkszeredai lakossági nyilvántartó és anyakönyvi iroda osztályvezetője lapunkkal közölte, hogy amíg 2019-ben 36 válást jegyeztek, addig 2020-ban ez a szám 95-re emelkedett. Tavaly 62 alkalommal regisztrálták házasság felbontását a megyeszékhelyen. Gyakoriak az apró, intő jelek Albert Ildikó csíkszeredai pszichológus a boldogtalan házasságok ismertetőjegyeivel kapcsolatban elmondta: tapasztalatai szerint létezik, nem is kevés, rosszul működő házasság, miközben a felek nem boldogtalanok, vagy nem mindkettő az. Egyszerűen párhuzamosan élik a mindennapokat. – A kapcsolat – a házasság – lehet jó vagy rossz, működhet jól vagy rosszul, esetleg sehogy. Az ember lehet boldog vagy boldogtalan. Egy házasság ellenben ellaposodhat, kiürülhet. Ha szerelemből köttetett, akkor is. A furcsa az, hogy milyen sokan nem veszik észre. Ilyenkor feltevődik a kérdés: lehet, sosem volt boldog? – vetette fel a pszichológus. Rámutatott: ilyenkor a legszembetűnőbb jel az intimitás és a szex ellaposodása vagy teljes hiánya. Valamelyiküknek vagy egyiküknek sincs ideje vagy kedve rá. Ugyanakkor gyakorta előfordul, hogy a felek többé nem figyelnek egymásra – tette hozzá. – Vészjel az is, mikor felfigyelnek a másik hibáira, amelyek eddig is léteztek, de csak most kezdenek zavarók lenni. Mikor magában azt gondolja valamelyik, hogy hol volt a szemem eddig? Ez a saját elhidegülését jelzi. Viszont jelez a megváltozott testbeszéd is. Rendszerint olyasmikről van szó, hogy nem simogat, elfordul az ágyban, másfelé néz beszéd közben – részletezte az intő jeleket Albert Ildikó. Kifejtette, a rossz házasság nagyon előrehaladott szakaszáról akkor lehet beszélni, amikor a felek jobban érzik magukat külön, mint együtt. A párterápia mentőöv lehet Lapunk kérdésére elhangzott: a párterápia minden olyan esetben javasolt, amikor megromlott a házastársak kapcsolata, de mindkét fél meg szeretné menteni a házasságot, még vannak érzelmi tartalékaik, szeretnék újrakezdeni vagy másképp folytatni. Továbbá ajánlott minden olyan esetben is, amikor felismerik, hogy egyre több konfliktusuk van, vagy kommunikációs nehézségeik vannak. Ilyenkor előfordulhat, hogy viszonylag könnyen és gyorsan tudnak javítani a kialakult helyzeten. Albert Ildikó hangsúlyozta: a felek rendszerint nem azért döntenek a válás mellett, mert egyszerűen boldogtalanok(ká váltak). Általában valamilyen konkrét ok van: például a megcsalás – amelyet megelőz az elhidegülés –, esetleg bántalmazás, italozás. – Szinte mindig csak akkor döntenek így, ha anyagilag független a válni akaró. Gyakran a bántalmazott fél – rendszerint, de nem mindig a nő – azért nem válik, mert nincs jövedelme, vagy nagyon kevés, és az sincs, ahova mennie. Ugyanakkor nagyon sokan hivatkoznak arra, hogy a gyerekek kedvéért nem válnak, illetve azzal zsarolják a válni akaró felet, hogy maradjon, mert a gyerekek megsínylik a válást – fejtette ki a szakember. Hozzátette: még szélsőségesebb, de nem ritka eset, amikor a válni nem akaró fél azzal fenyegeti a társát, hogy ha az elválik, akkor elveszi tőle a gyereket. Hogyan vészelik át a gyerekek? Albert Ildikó ugyanakkor elmondta: sok mindentől függ a válás gyerekekre gyakorolt hatása. Többek között függ az életkoruktól, mennyi botrányt kellett átélniük, mennyire képesek válás előtt, alatt és után civilizáltan viselkedni a szülők. Ha a felek csendben, okosan megegyezve válnak el – úgy, hogy a gyerek utána is felhőtlenül tarthatja a kapcsolatot mindkét szülővel –, az nem okoz különösebb traumát neki. – Ha a gyerek továbbra is biztonságban érzi magát, és tudja, hogy a szülők mindenképp mellette állnak, jól átvészeli a válást, ami mindig jobb, mint fenntartani egy nagyon problémás, konfliktusos, elviselhetetlen állapotot. Ismerünk eseteket, amikor a nagyobb gyerekek javasolják a szülőknek, hogy váljanak már el – emelte ki a pszichológus. Hozzáfűzte: baj akkor van, ha váláskor a szülők a gyerekeket eszközként használják az egymás elleni harcban. Még ha békés is, elvesz valamit az emberből Lapunk kérdésére a csíkszeredai pszichológus kifejtette: a válás, még ha viszonylag békésen jutnak is el a felek a döntéshez, akkor is megviseli őket. Megjegyezte: azt a felet is megviseli, aki a válást kezdeményezi, akkor is, ha a házasságát már elviselhetetlennek érezte. Sőt, még olyankor is lelki sérüléssel jár a válás, amikor nem föltétlenül holtodiglan-holtomiglan képzelték el a jövőjüket, hanem ötletszerűen vagy valamiféle kényszerből – például amiatt, hogy jött a baba – házasodtak össze vagy maradtak együtt egy ideig. – Valamiféle gyászreakció minden esetben lejátszódik. Mindketten kisebb-nagyobb kudarcot is megélnek ilyenkor. Még az is, aki úgy lép ki, hogy már építi az új életét, azaz az új kapcsolatát, és épp ezért válik. Bár neki mindenképp könnyebb. A legnehezebb annak, akit úgymond csak úgy otthagynak – részletezte Albert Ildikó. A szakember ugyanakkor kifejtette, hogy véleménye szerint valójában senkit sem hagynak csak úgy ott, legfeljebb a szenvedő fél ámította előzetesen önmagát. – Hisz a jelek megvoltak, csak ilyen-olyan meggondolásból nem vett tudomást róluk az illető. Természetesen, aki azt érzi, hogy őt megcsalták, cserben hagyták, otthagyták a nehézségben, gyerekkel, anyagi gondokkal, az nagyon nehezen dolgozza fel ezt a helyzetet, hisz annak sem egyszerű, aki esetleg felszabadulásként éli meg a válást. Mindenképp hozzá kell tenni, hogy ez is egyénfüggő – hangsúlyozta. Feldolgozás és elengedés lehetősége Hozzáfűzte: aki képes belátni, hogy a válás után is van élet és lehetőség a jó kapcsolatra, az újraépíti önmagát és kapcsolatkészségét, egyedül vagy gyerekekkel együtt. – De olyanokat is ismerek, akik egy évtized múltán is az elhagyás és megcsalás fájdalmán rágódnak, és szinte egyfajta életcélt alkotnak a szenvedésükből, mártírrá válnak saját szemükben. Fontos kiemelni, hogy nagyon kevés esettől eltekintve – amikor szélsőségesen sérülékeny, netán pszichés betegségre hajlamos személyről van szó – fel lehet dolgozni, és szépen lehet továbbhaladni, ha az egyén is szeretné. Persze a közvetlen környezet szerepe is fontos, mert ha támogató, akkor könnyebben megy, ám ha a család, a szomszédok, a helyi közösség elítélő, és ez érdekli az elváltat, akkor az bizony megnehezíti a helyzetet – ecsetelte a pszichológus. Úgy vélte: ha a váló fél nem tudja egyedül feldolgozni a vele történteket, akkor érdemes segítséget kérjen egy szakembertől. – Szerencsére ezen a területen is van haladás, csökkent az előítélet a pszichológushoz járással szemben. Ne feledjük, egy másik, jó kapcsolat lehetősége mindig megvan – mutatott rá Albert Ildikó. Falusiak és városiak máshogy állnak a kérdéshez A csíkszeredai szakember szerint az elmúlt években változott a válás társadalmi megítélése, és mindenképp „előnyére” történt mindez, ha egyáltalán lehet a válásban bármi pozitívum. – A statisztikák azt mutatják, hogy a gyakorlatban nálunk is ugyanaz a tendencia, mint az országban és Európában általában. Lassan hanyatlik a házasulókedv, és ezzel párhuzamosan lassan nő a válások száma. Ezekhez még hozzá kell vennünk az együtt élések számának növekedését is, amelyek nem kerülnek bele egyik statisztikába sem, bár érdemes lenne tudni a valós számukat. A gyakorlat maga bizonyítja tehát, hogy mifelénk is ugyanúgy cselekszenek, mint a nagyvilágban – részletezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenség mértékében és megítélésében különbség van város és falu között. Utóbbiban a fiatalok is jobban kötődnek, vagy inkább gúzsba köti őket a hagyományos értékrend, de körükben mindenhol elfogadottabbá vált a válás, mint a rossz kapcsolat megoldása. – Az idősebbek hagyománytisztelőbbek, beletörődőbbek, inkább választják a tűrést, mint a házasság szentségének megszegését, különösen a nők – akik különben sokkal nagyobb arányban kezdeményezik a válást, mint a férfiak – szenvednek attól, ha a gyermekük kapcsolata megromlik és véglegesen fel is bomlik – összegezte álláspontját Albert Ildikó. Hogyan váljanak a katolikusok? A római katolikus egyház, szemben a keleti kereszténységgel és a protestantizmussal, nem ismeri el a polgári válást. A házasságkötést ugyanakkor bizonyos kritériumok szerint a katolicizmusban is el lehet törölni, pontosabban fogalmazva érvényteleníteni. A részletekkel kapcsolatban László Rezső plébánost kerestük fel, akitől megtudtuk: a házasság érvényességét az Egyházi Bíróság vizsgálja ki a megbízott pap és jegyző által. – A feleket vagy a kezdeményező felet előbb kihallgatják, megnézik egy kérdéskör és a személyesen megírt „házasságom története” alapján, hogy házasságuk érvényesen létrejöhetett-e. Ez alapján, ha indokoltnak látszik a kivizsgálás, akkor hallgatják meg a feleket vagy legalább az egyik felet és a tanúkat, amely alapján kivizsgálják, hogy fennáll-e az akadály az érvényes házasságkötéssel szemben. Az Egyházi Bíróság e második kérdéskör kapcsán ítéli meg azt, hogy érvényes házasság jött-e létre korábban – ecsetelte László Rezső. Mint kiderült, az egyházi érvénytelenítés időtartama a kihallgatások és a kérdések alapján összeálló dokumentáción múlik. – Ha operatívak tudnak lenni a megkérdezettek, időben összeáll a dokumentáció – a bíróság leterheltségétől függően –, gyorsan meg szokott jönni a válasz. Ha világos és egyértelmű az ügy, akkor akár fél éven belül is nyugodtan kihirdetik az érvényes ítéletet – közölte a plébános. A látszólagos érvényesség Ugyanakkor a szentségi házasság érvénytelenítése nagyon összetett kérdés, László Rezső meg is indokolta, hogy miért. Kifejtette: akkor érvénytelen egy házasság, ha az érvényesség látszata fennáll, de valamilyen okból ez a látszat nem felel meg a valóságnak, például hiányos a házassági beleegyezés. Egyházjogi szóhasználatban semmisnek mondható az ilyen házasság. Ezekre a házasságokra igaz, hogy érvénytelenségük bizonyításáig érvényesnek kell vélelmezni őket. –  Fontos, hogy nem érvénytelennek, hanem nem létezőnek mondjuk azt a házasságkötést, ahol az érvényesség külső látszata sem áll fenn, például a kánoni formára kötelezett katolikusok tisztán polgári házassága esetén. Az ilyen „házasságok” nemlétének bizonyítására még az 1686-os kánon szerinti okirati eljárásra sincs szükség. Vélt házasságnak az olyan érvénytelen házasságot mondjuk, amelyet legalább az egyik fél jóhiszeműen kötött meg. Addig nevezzük ezt a házasságot véltnek, amíg mindkét fél bizonyosságot nem szerez annak semmisségéről – értekezett az egyházi elöljáró. Elfogadott érv a házasság érvénytelenítésére, ha az egyik fél nem akar gyereket, és erről nem tájékoztatta házasságkötés előtt a társát. László Rezső lapunk kérdésére felsorolta azokat az indokokat is, amelyek szerint kérvényezhető a házasság érvénytelenítése. Kiderült: impotencia, valláskülönbség, szent rend, fogadalom, nőrablás, vérrokonság, sógorság, köztisztesség, törvényes rokonság, továbbá a beleegyezésre való képtelenség is szerepel az elfogadott „válóokok” között. A felsoroltak bizonyítására a feleket és a tanúkat hosszú kérdéssor alapján hallgatják ki, ez alapján bizonyosodhat meg a bíróság a házasság érvényességéről vagy érvénytelenségéről. A polgári válás és az egyházi érvénytelenítés közötti legnagyobb különbségről is megkérdeztük a plébánost, aki rámutatott: polgári válás kapcsán érvényes házasságban lévők is külön mehetnek, elválnak útjaik, míg az egyházi érvénytelenítésben az vizsgálódik ki, egyáltalán jött-e létre érvényes házasság. – Ha érvénytelennek minősül a felek házassági próbálkozása, újból szabaddá válnak. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben újraházasodhatnak – foglalta össze kérdésünkre az egyházi érvénytelenítés mibenlétét László Rezső.

Fazakas Bea