– Sokat hallott kifejezés a posztpartum depresszió (PPD). Milyen gyakori az előfordulása?

– Előfordulásának gyakorisága 10–20%, és növekvő tendenciát mutat. Ez az állapot azonban nem összetévesztendő a „baby blues” jelenséggel, amit sok nő tapasztal a szülés utáni első hetekben, és enyhébb, rövid ideig tartó hangulatingadozásokkal jár. Illetve a gyermekágyi pszichózissal sem, amikor az anya elveszíti a kapcsolatát a realitással. Romániában is végeztek kutatásokat a posztpartum depresszióval kapcsolatban, 900 nőt vizsgáltak meg egy konstancai kórházban, 26%-uk szenvedett szülés utáni depresszióban, ami magas arány. Nem új keletű dolog, már a 70-es években is vizsgálták szakemberek. A modern társadalom azonban azt kényszeríti ki az anyákból, hogy a tökéletességet hajszolják, a legjobbak legyenek, ami gyakran szorongáshoz és pszichés megterheléshez vezethet. De nem csak a társadalmi nyomás miatt alakulhat ki szülés utáni depresszió.

– Akkor mi okozza?

– Bio-pszicho-szociális okai vannak. A biológiai tényezők a szülés után megváltozott hormonális változásokra utalnak. A progeszteron és ösztrogén csökkenése miatt hangulati zavarokat, érzelembeli változásokat tapasztalnak az anyák, az újabb kutatások szerint a pajzsmirigy- vagy anyagcsere-problémákkal küzdőket ez még érzékenyebben érinti. A pszichológiai tényezők, a kimerültség, az alváshiány, a stressz, a párkapcsolati problémák mind vezethetnek PPD-hez, de a szociális tényezők, a család támogatásának hiánya is növelheti kialakulásának esélyeit. Ugyanakkor a genetikai állomány is befolyásolja a kialakulását, de a környezet függvénye az, hogy előbújik-e a hajlam vagy sem.

– Tünetei hasonlítanak az általános depresszió tüneteihez?

– Igen. Kiüresedés, reménytelenség, szomorúság érzése jellemző, a „nem akarok és nem is tudok felkelni az ágyból” érzése, az érdeklődés elveszítése a korábban szeretett tevékenységek iránt, folyamatos kimerültség, alvásproblémák, étvágybeli változások, soványság vagy elhízás is a depresszió tünetei lehetnek. Beszűkült tudatállapotban szélsőséges aggodalmak keletkezhetnek az anyában, aki széles spektrumon élheti meg az érzéseit. Vagy a baba jólléte miatt aggodalmaskodik, és bűntudatot él meg, vagy a teljes közömbösség, a babával kapcsolatos érdektelenség jellemzi. Súlyosabb esetben öngyilkossági gondolatok is megjelennek.
– Ez az állapot hogyan hat az újszülött és az anya kapcsolatára?

– A szülés utáni depresszióban szenvedő anyák attól tartanak, hogy nem tudják megfelelően ellátni gyermeküket, nem tartják magukat elég jó anyának, és nehezen képesek kötődni a gyermekükhöz. Nem érzik azt, hogy meg kellene ölelniük, puszilniuk a kisbabát, akit hiába tartanak a karjukban, nem tudják átadni magukat a pozitív érzéseknek. Olyan, mintha egy láthatatlan korlát tartaná távol őket egymástól.

– Szülés után mennyi idővel jelentkezhetnek a tünetek?

– Ez nagyban függ attól, hogy a szülés traumatikus élmény volt-e, voltak-e komplikációk. Ha a tünetek az első pár napban jelentkeznek, és 2–4 hétig fennállnak, szakorvost kell keresni. A diagnózist pszichiáter szakorvos és/vagy klinikai szakpszichológus állítja fel tesztek segítségével és az anyával való beszélgetés alapján. A kezelés minden esetben pszichoterápia, pontosabban kognitív viselkedésterápia, ami segít azonosítani az érzelmi tünetek hátterében található negatív automatikus gondolatokat: terápiás technikák révén ezek reálissá alakítása a cél, hogy az érzelmi és viselkedésbeli tünetek mérséklődjenek. Ez a terápia gyógyszeres kezelés, antidepresszánsok mellett hatékony. Kevésbé súlyos esetben elég lehet a család, a barátok támogatása is, hogy az anya olyan megküzdési módozatokat találjon, amelyek átsegítik a nehéz életszakaszon. Fontos lenne ilyenkor az életmódbeli változás, a mozgás beiktatása is.

– Hogy tud az apa segíteni?

– A tapasztalat szerint meg nem értettség fogadja a jelenséget. A társak sokszor tehetetlenséget élnek át, nem tudják átérezni, hogy mi zajlik az anyában. A legtöbb, amit tehetnek, a támogatás. Az apa támogatása döntő szerepet játszhat a gyógyulásban. Segítsége nemcsak érzelmi, de gyakorlati szempontból is jelentős, mivel enyhítheti az anya terheit és hozzájárulhat egy stabil, támogató környezet megteremtéséhez. Egyébként az újszülöttekre is óriási hatással van, ha az édesapjuk foglalkozik velük. Kutatások bizonyítják, hogy azok, akikkel az első hónaptól kezdve játszott, foglalkozott az apjuk, a mentális tesztekben jobban teljesítettek 3 éves kor felett.

– Fel lehet készülni idejében a szülés utáni depresszióra?

– Szülés előtt, a terhesség alatt is lehetnek tünetek. Befolyásolja kialakulását az is, ha valaki túl korai életkorban vállal gyermeket, de az is, ha idősebb a baba fogantatásakor, későbbi életkorokban ugyanis nagyobb a mentális zavarok kialakulásának kockázata. Ha valakinél az első szülést követően jelentkeztek a depresszió tünetei, 50% az esélye annak, hogy a második gyermek születése után is kialakul az állapot. Ha valaki terhessége előtt már küzdött depresszióval, és a terhesség után is fennáll ez az állapot, akkor a későbbi terhességei után is szinte 100% az esélye annak, hogy PPD lép fel. A megelőzés érdekében fontos, hogy a várandós nők tudatosan készüljenek, és támogató környezetet alakítsanak ki maguk körül. Az időben történő felismerés kulcsfontosságú.

– Milyen következményei lehetnek az állapotnak?

– Ha az anya nem kap kezelést, állapota szorongásos zavarokba torkollhat. Kialakulhat egy hosszú távú mentális zavar, ami kihat az életvitelre és munkavállalásra, az öngyilkosság kockázata megnő. A gyermekben pedig az anya állapota miatt kötődési zavar alakulhat ki, ami majd megnehezíti számára, hogy kapcsolódni tudjon másokkal. Érzelmi-viselkedési problémák is felléphetnek, sőt a kognitív fejlődés is megkéshet, emellett a PPD hatással lehet a gyermek szociális készségeire, az érzelmi szabályozására és a tanulási folyamataira is.

– Az anyai bűntudat talán soha nem volt annyira jellemző a kismamákra, mint ma…

– A mai gyermekgondozási szokások túl sokat követelnek az anyáktól, akikben irreális elvárások alakulnak ki önmagukkal szemben. A közösségi média a tökéletes anyaság ideálját alapfeltételként ábrázolja: a képeken az anyák mindig boldogok, magabiztosak és minden helyzetet könnyedén kezelnek, miliőjük a „tökéletes család”, ahol a gyermekek mindig boldogok, az otthon rendezett és tiszta, az anyák elbűvölően néznek ki. Sok nő bűntudatot érez, hogy nem tud megfelelni ennek, és fél a szégyenérzettől is, hogy mit fognak gondolni, ha nem adja meg azokat a feltételeket, amiket mások igen. De a tökéletes anya nem létezik, és nem is kell létezzen. Sokszor a csecsemő valódi szükségletei nincsenek egyensúlyban a társadalmilag jónak vélt normákkal. Egy újszülöttnek csak egy dologra van szüksége: az édesanyára, aki érzelmileg és mentálisan is jól van.