Több volt, mint táncháztalálkozó
A néptánc, népzene nagyszerű ünnepén vehettünk részt a hétvégén Székelyudvarhelyen. A korán jött zord idő ellenére is népes, látványos és hangos felvonulással rajtolt a rendezvény, felemelő volt látni, hallani, amikor a Márton Áron téren a 130 zenész egyszerre húzta a talpalávalót. Legalább másfél ezer táncos vette birtokba a „táncházas tereket”, pénteken és szombaton is hajnalig tartott a mulatság. Ropták a városi parkban, a sportcsarnokban, a Dzsungel étterem rendezvénytermében, a vendéglátó házigazda, az Udvarhely Néptáncműhely próbatermében is. Ezenkívül előadásokkal, gyermekfoglalkozásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelték a négy évtizede élő és – ahogy a hétvége is bizonyította – még mindig viruló táncházmozgalmat.
A nagyszabású eseményt a Több mint táncháztalálkozó mottóval hirdették meg, és ezúttal ez nem maradt üres szólam, valóban a táncház erdélyi fővárosává vált Udvarhely néhány napra. A szervezők, az Udvarhely Néptáncműhely és a Hagyományok Háza erdélyi hálózata büszke lehet a megvalósításra, hiszen jöttek vendégek az anyaországból, Erdély számtalan településéről, még Moldvából is, egy helyen találkozhattak azok, akik elindították a táncházmozgalmat azokkal, akik tovább viszik azt. Lehetett emlékezni, múltat idézni és új, közös terveket szőni.
Ez a nagy találkozás-érzés még rám, a kívülállóra is hatott, aki soha nem táncolt, de mindig szívesen vett részt egy-egy táncházas eseményen. Büszkeséget is éreztem, hogy szülővárosom ott volt a kezdetekkor, amikor a 70-es évek végén kialakult ez a már-már kulturális ellenállásnak is tekinthető mozgalom. Befogadó, jó hangulatú közösségi teret hoztak létre a szervezők, ahol tényleg mindenki jól érezhette magát. Nagyon jó emberek voltak egyszerre egy helyen, itt, Székelyudvarhelyen.
Egyébként a jövő esztendő is szolgál ürüggyel egy újabb nagy ünneplésre, hiszen akkor lesz 40 éve, hogy 1978-ban Székelyudvarhelyen megvalósult az első táncháztalálkozó. Kérem, rendezzék meg újra!
Asztalos Ágnes