Jóval több mezőgazdasági, vidékfejlesztési projekt nyerhetne Hargita megyéből támogatást, amennyiben a pályázók az üzleti terveikben világosabban megfogalmaznák, mit szeretnének, a pályázatírással megbízott szakcégek pedig a pályázati útmutatóra jobban odafigyelve kevesebb formai és tartalmi hibát követnének el – hangzott el a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség hétfői csíkszeredai rendezvényén. [caption id="attachment_44286" align="aligncenter" width="1000"] Szakemberek tájékoztatták a gazdákat. Tanácsok, intelmek Fotó: Domján Levente[/caption] Egy nap alatt két konzultációra hívták hétfőn Csíkszeredába a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) Hargita megyei és gyulafehérvári székhelyű Központi Régiójának (CRFIR) vezetői azokat a Hargita megyei gazdákat, polgármestereket, szaktanácsadó cégeket, mindazokat az érintetteket, akiknek a tevékenysége az uniós fejlesztési források lehívása, felhasználása, vagy pedig pályázatok előkészítése és menedzselése terén az aktuális Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) intézkedéseihez kötődik. A megyeháza amfiteátrum termében tartott első, 11 órától kezdődött találkozóra a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos problémák megbeszélésére a szaktanácsadással, mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatok írásával foglalkozó cégek képviselőit invitálták, míg a másfél órával későbbre meghirdetett második találkozóra a polgármestereket, önkormányzati képviselőket, illetve a gazdaszervezetek vezetőit várták: utóbbin főként az alapinfrastruktúra, a víz- és csatornahálózat felújítását és bővítését támogató intézkedéseket ismertették, de szó volt a 4.3-as intézkedésről is, melyet az erdei utak építésére, felújítására vehetnének igénybe az önkormányzatok, közbirtokosságok. Sok a hibás projekt Ioan Hârb, az AFIR Hargita megyei kirendeltség-igazgatójának köszöntőszavai után Livia Bogdan, az ügynökség Központi Régiójának vezérigazgatója vette át a szót, aki az első találkozón köntörfalazás nélkül hallgatóságának – a pályázatíró, szaktanácsadó cégek képviselőinek – szegezte a kérdést: miért kevés Hargita megyében a benyújtott pályázatok száma, és ezeknek is miért csak töredéke nyer finanszírozást? Emlékeztetett: tavaly óta az új Vidékfejlesztési Program főbb farmfejlesztési, vállalkozásindítási intézkedéseire benyújtott pályázatoknak Hargita megyéből kevesebb mint 50 százaléka nyert finanszírozást, de olyan intézkedést is említett – például a pékségek fejlesztését célzó GBER-intézkedést –, amelyen a benyújtott projektek közül a támogatási feltételeknek egy sem felelt meg. Úgy vélte, a nyertes pályázatok száma jóval magasabb lehetne, ha a pályázók tudatosabbak lennének, a pályázatírók pedig figyelmesebben, nagyobb körültekintéssel végeznék munkájukat. Intik a túlpontozástól a pályázókat A vezérigazgató a találkozón – a leggyakrabban elkövetett hibák közül – a pályázatok előzetes túlpontozásával, a pályázó tevékenységét rögzítő CAEN-kódokkal, valamint a hegyvidéki övezeti besorolással kapcsolatos tévedésekre hívta fel a jelenlévők figyelmét, de fokozott odafigyelést kér a projektek elektronikus benyújtásakor a pályázatokhoz kötelezően csatolandó dokumentumok ellenőrzésekor is. Livia Bogdan kifejtette, a sikertelen pályázatokból gyakran az sem tűnik ki, hogy a pályázó gazda a lehívni kívánt uniós pénzzel tulajdonképpen mit is szeretne kezdeni. Példaként a 6.1-es intézkedést, vagyis az induló fiatal gazdák támogatására pályázatonként kínált 40–50 ezer eurót említette, melyhez a pályázónak nem szükséges önrészt társítania, viszont cserébe a gazdának az üzleti tervben megfogalmazottak alapján világos, életképes elképzelésekkel kell rendelkeznie arról, hogy a pénzt gazdasága fejlesztése érdekében hogyan akarja elkölteni, mire is szeretné fordítani. – 15, 50 vagy 70 ezer euró egy gazdaság, egy vállalkozás elindításához nagy segítség, de uniós pénzekről lévén szó, normális, hogy ehhez bizonyos dokumentumokat is kellenek – hangsúlyozta a gyulafehérvári szakember. Világos terveket, jól megírt pályázatokat kérnek Elmondta, az AFIR helyi munkatársai a napokban Hargita megye valamennyi községében igyekeznek népszerűsíteni és bemutatni az aktuális pályázati kiírásokat, ám szerinte a szaktanácsadó, pályázatíró cégek felelőssége, hogy az uniós támogatások feltételeiről, követelményeiről teljes körűen tájékoztassák a pályázni vágyókat. A pályázat elutasítása esetén pedig – az intézményre mutogatás helyett – az ő feladatuk a pályázati kiértékelők alapján elmagyarázni azt is, hogy a pályázó hol hibázott, pályázata miért nem nyert. Nyomatékosan kérte a szakcégeket, hogy pusztán a plusz pontszámok megszerzése érdekében a pályázatokba ne írjanak olyan vállalásokat, amiről tudják, a pályázók idővel nem tudják betartani. Ugyanakkor felkérte a pályázatírókat, hogy a pályázni kívánó gazdák lehetőségeiről, a farmon szorgalmazott beruházások megvalósíthatóságáról – még a pályázat megírása és benyújtása előtt – a helyszínen győződjenek meg, ne csupán a pályázó által szolgáltatott dokumentumokra támaszkodjanak: számos projekt ugyanis utólag azért bukik el, mert a farmokról papíron felvázolt állapotok a valóságban találtaktól nagyban különböznek. A találkozóra érkező szaktanácsadókat amúgy a mezőgazdasági beruházásokat támogató 4.1-es, 4.2-es, 6.1-es, 6.3-as, 16.4-es intézkedésekre, illetve a vidéki nem mezőgazdasági tevékenységek támogatását célzó 6.2-es és 6.4-es intézkedésekre beérkezett pályázatok hibáiról is tájékoztatták az ügynökség munkatársai: a pályázatok elutasításának leggyakoribb okait, pontokba szedve, háromoldalas dokumentumban adták át a pályázatíróknak. Domján Levente