A kormány november 23-i ülésén fogadta el az idei állami, valamint a társadalombiztosítási költségvetés második kiigazítására vonatkozó jogszabályokat. A 2016/86-os, illetve a 2016/87-es sürgősségi kormányrendeletekről van szó, amelyek a Hivatalos Közlöny hétfői, november 28-i számában jelentek meg. (Előzetesen a költségvetés-ki­iga­zításra vonatkozóan egy igen részletes közleményt hozott nyilvánosságra a közpénzügyi minisztérium, amelyről már lapunk november 22-i számában beszámoltunk.) A minap megjelent sürgősségi kormányrendelet azokat a számsorokat, amelyeket az a bizonyos közlemény tartalmazott, úgymond „törvényerőre” emelte… Ahogy az lenni szokott, egyes fő hitelutalványozók (minisztériumok, központi közigazgatási hatóságok) pótlólagos kiutalásban részesültek, másoktól pedig pénzalapelvonásra került sor ilyen vagy olyan okokból kifolyólag, illetve indokok mentén. Az elmúlt hét elején a szóban forgó elvonásokkal kapcsolatosan egyes politikusok, de gazdasági elemzők is igen heves bírálattal illették az egészségügyi minisztériumot, amely esetében kiderült, hogy szinte érthetetlen nagyságrendű „megtakarítás” következett be. A tárcavezető azzal próbálta megmagyarázni ezt a faramuci helyzetet, hogy annak idején a 2016-os esztendei állami költségvetés-tervezet véglegesítésénél a Ponta-kormány egyes kiadási fejezetek tekintetében elszámította magát, és túlontúl nagy összegeket utalt ki. Ez egy dolog, és talán így is történt, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a költségvetést a parlament már a Cioloș-kormány idején fogadta el, nevezetesen 2015 decemberében. Ugyanakkor furcsállandó az is, hogy csak most, több mint tíz hónap elteltével derült ki az, hogy e szaktárca (de nem csak) esetében olyan összegek gyülemlettek fel, amelyek elköltésére nem volt és nem is lesz törvényes lehetőség. Ez utóbbi vonatkozásban az egészségügyi miniszter szerint mégis kínálkozhat egy lehetőség: a „megspórolt” pénzalap egy részét átutalták a költségvetési tartalékalapba, s az elkövetkező időszakokban állítólag egy sürgősségi kormányrendelet révén állásokat hirdetnek meg, illetve töltenek be országszerte a mentőszolgálatoknál, ilyenképpen pedig lesz, amiből finanszírozni a személyzeti kiadásokat. Ez így jól hangzik, de a decemberi esetleges béreket januárban fizetik majd ki, azaz majd a jövő esztendei költségvetés alapján. Ilyen körülmények között pedig okkal fogalmazhatunk meg fenntartásokat a miniszteri ígéret beteljesülésének vonatkozásában… Ismét eltérő módon Az állami költségvetés mostani, második kiigazítása – amint már arra utaltunk – jobbára a központi intézményrendszer fő hitelutalványozóit érinti. Ugyanakkor azonban, mint minden költségvetés-kiigazítás, ez esetben is érinti a helyi költségvetéseket. A mostani jogszabályban eléggé szűkszavúan, s mondjuk ezt annak okán, mert egyetlen szakasz tartalmaz előírásokat a helyi költségvetések vonatkozásában. Kezdenénk azzal, hogy a helyi költségvetések kiadásainak 2016-os esztendei finanszírozására pótlólagosan mintegy 1,29 milliárd lejt utaltak ki. (Ez valamivel kevesebb, mint az előzetesen a minisztériumi közleményben beharangozott, mert abban még 1,7 milliárd lej szerepelt.) Az áfából számfejtett szóban forgó összegekből 180,6 millió lejt fordítanak a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására országos viszonylatban. (Ez a mostani pótlólagos kiutalás értéke nagyobb, mint amennyi az első költségvetés-kiigazításnál volt, amikor is a törvényben 75 millió lej szerepelt.) Továbbá a községek, a városok, a municípiumok decentralizált költségeinek finanszírozására pótlólagosan 568 millió lejt utaltak ki (az első költségvetés-kiigazításnál erre a célra 583 millió lejt különítettek el). Van még egy költségtétel, nevezetesen mintegy 938,3 millió lej a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, ami több mint kétszerese annak az összegnek, amelyet kiutaltak az augusztusi első költségvetés-kiigazítás alkalmával. A szóban forgó pótlólagos kiutalások rendeltetését is előírja a sürgősségi kormányrendelet. De e vonatkozásban akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy nincs új a nap alatt, hisz a hatályos jogszabá­lyok rendelkeznek arról, hogy mire is fordíthatók az állami költségvetésből számfejtett, illetve visszautalt pénzalapok. Például megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására kiutalt összegből kell fedezni a gyermekvédelmi és a fogyatékkal élő személyek szociális ellátási intézményrendszereinek finanszírozását, az iskolai gyümölcsfogyasztás serkentésére vonatkozó program gyakorlatba ültetését, a különleges oktatási egységek személyzeti költségeit stb. Amúgy a községek, a váro­sok és a municípiumok decentralizált költségeinek finanszírozására kiutalt pótlólagos összegek településekre történő lebontására a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok igazgatóinak/a megyei közpénzügyi adminisztrációk vezetőinek kell kibocsátsanak rendeletet. Nézzük meg a helyi költségvetések kiegyensúlyozására pótlólagosan előirányzott 938,3 millió lejnek mi is lesz a sorsa. Abból 919,1 milliárd lejt az ország 41 megyéje számára utaltak ki, pontosabban azok területi-közigazgatási egységeinek. A fennmaradó mintegy 19,2 millió lejt kizárólag Suceava megye területi-közigazgatási egységeinek bizonyos hátralékok kifizetésére egy külföldről felvett hitel törlesztése végett (s ennek törvényes alapját egyébként a 2011/240-es törvénnyel jóváhagyott 2009/114-es sürgősségi kormányrendelet képezi). Hargita megyei kiutalások A megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására pótlólagosan kiutalt 180,6 millió lejből megyénk mintegy 4,1 milliárd lejben részesült, s ennek legnagyobb hányadát (közel 2,6 millió lejt) a gyermekvédelmi rendszer fenntartására kell fordítani. A községi, a városi és a municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására pótlólagosan kiutalt 588 millió lejből megyénket mintegy 17,5 millió lej illeti meg, s abból 13,3 millió lej fordítandó az állami egyetemi oktatási egységek alapfinanszírozására. A helyi költségvetések kiegyensúlyozására országos szinten előirányzott 919,1 millió lejből Hargita megyének közel 18,8 millió lej (pontosabban 18 870 000 lej) jutott. Ennek az összegnek a leosztására úgy kerül sor, ahogy az történt volt a 2016-os esztendei állami költségvetést jóváhagyó 2015/339-es törvény esetében is: a helyi közpénzügyi törvény előírásaitól eltérő módon minden megye esetében a kiutalt összegnek 27 százaléka az adott megye költségvetését illeti meg, további 73 százalék pedig a községek, a városok és a municípiumok helyi költségvetéseinek kiegyensúlyozására fordítandó. A 73 százaléknak megfelelő abszolút számban kifejezett összeg 20 százalékát a megyei tanács határozata alapján osztják le, a működési költségek ki nem fizetéséből származó tartozások kiegyenlítésére, a 2015/2-es sürgősségi kormányrendelet alapján leszerződött eseteleges kölcsönök részleteinek visszatérítésére, a helyi fejlesztési programok fenntartására stb. A megyei tanácsok vonatkozó határozatát közölni kell a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok vezérigazgatóival/a megyei közpénzügyi adminisztrációk vezetőivel, a megyei prefektúrával, valamint a regiófejlesztési és közigazgatási minisztériummal. A még fennmaradó 80 százaléknak megfelelő összeg 20 százalékát szétosztják a megye azon községei, városai és municípiumai között, amelyek esetében az egy lakosra jutó jövedelmi átlagadó kisebb, mint a megyei szintű átlagadó. Erre vonatkozóan egyébként a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépésétől számított öt napon belül a közpénzügyi miniszter rendeletével kellett volna jóváhagyni egy számítási képletet. A múlt időt kell használnunk, mert a határidő december 2-án lejárt, de miniszteri rendelet nem jelent meg… Hecser Zoltán