borús égbolt
enyhe eső
enyhe havazás
Terület helyett termékre
Torzulásokat okoz, ezért a hazai ökogazdálkodási támogatási rendszer átalakítását sürgeti Dorin Dogar, az Ecofruct igazgatója, állítva: a mezőgazdasági minisztériumnak az ökogazdálkodásba vont parcellák helyett a valóban értékesíthető biotermékek – mézek, zöldségek, kerti és erdei gyümölcsök – előállítását kellene támogatnia. A hazai kaszálókon nagy mennyiségben termelt bioszéna viszont véleménye szerint nem ilyen.
[caption id="attachment_8800" align="aligncenter" width="620"]
Érik a málna Csíkban is. Támogatási prioritások Fotó: Domján Levente[/caption]
[dropcap]V[/dropcap]áltást, illetve a jelenleg alkalmazott ökogazdálkodási támogatási rendszer újragondolását szorgalmazza Dorin Dogar, a biozöldségek és gyümölcsök kereskedelmével foglalkozó Ecofruct igazgatója. Az éves szinten több mint 1500 tonna ökológiai módon előállított gyümölcsöt és zöldséget – ebből 300 tonna áfonyát – Németországba exportáló vállalat vezetője úgy véli, a biogazdálkodóknak szánt támogatást nem az ökogazdálkodásba vont terület nagysága, hanem az előállított biotermékek értéke szerint kellene meghatározni. Dogar állítja: a mezőgazdasági minisztérium az ágazat számára kidolgozott támogatási rendszer középpontjába inkább a piacon értékesíthető biotermékeket kellene helyezze, szemben az ellenőrzött, tanúsított mezőgazdasági területekkel. Utóbbi hozzáállásból ugyanis nem feltétlenül értékesíthető termékek születnek.
Hozzátette: a szemléletváltásra a torzulások elkerülése miatt van szükség. Példának a bio módon művelt kaszálókra kifizetett támogatásokat említi, aminek következtében Romániában már jelenleg is lényegesen több bioszénát állítanak elő a gazdák, amint amennyire az állattartóknak igénye lenne.
– Úgy vélem, a fogyasztóknak közvetlenül értékesíthető, friss termékeket előállító termelőket kellene támogatni, nem pedig a művelt terület nagyságát, ami nyomán több bioszénát állítunk elő, mint amennyit kellene. Ez az igazság, mi vagyunk a legnagyobb biofűtermelők, amit viszont senki sem vesz meg. De attól még támogatják. Nem hiszem, hogy ez lenne a normális – bizonygatta a StiriAgricole.ro mezőgazdasági honlapnak nyilatkozva az Ecofruct vezetője.
Dogar – a kaszálók támogatására ellenpéldaként – a bioméhészetek helyzetét említette: az ökológiai módon gazdálkodó méhészek ugyanis különösebb pénzügyi segítséget annak ellenére sem kapnak, hogy mézeik, méhészeti termékeik külföldön is igen keresettek.
A StiriAgricole.ro beszámolója szerint a regisztrált, tevékenységüket a tanúsító cégek felügyelete alatt végző ökogazdálkodók a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) zöldségtermesztés esetén hektáronként 500 euró, a gyümölcsösökre hektáronként 620 euró, a szőlőültetvényekre hektáronként 530 euró, a szántóföldeken termesztett kultúrák esetén hektáronként 293 euró, gyógynövények kapcsán hektáronként 365 euró, míg az állandó gyepterületekre hektáronként 124 euró biotermelési támogatást igényelhetnek.
HN-információ
Érik a málna Csíkban is. Támogatási prioritások Fotó: Domján Levente[/caption]
[dropcap]V[/dropcap]áltást, illetve a jelenleg alkalmazott ökogazdálkodási támogatási rendszer újragondolását szorgalmazza Dorin Dogar, a biozöldségek és gyümölcsök kereskedelmével foglalkozó Ecofruct igazgatója. Az éves szinten több mint 1500 tonna ökológiai módon előállított gyümölcsöt és zöldséget – ebből 300 tonna áfonyát – Németországba exportáló vállalat vezetője úgy véli, a biogazdálkodóknak szánt támogatást nem az ökogazdálkodásba vont terület nagysága, hanem az előállított biotermékek értéke szerint kellene meghatározni. Dogar állítja: a mezőgazdasági minisztérium az ágazat számára kidolgozott támogatási rendszer középpontjába inkább a piacon értékesíthető biotermékeket kellene helyezze, szemben az ellenőrzött, tanúsított mezőgazdasági területekkel. Utóbbi hozzáállásból ugyanis nem feltétlenül értékesíthető termékek születnek.
Hozzátette: a szemléletváltásra a torzulások elkerülése miatt van szükség. Példának a bio módon művelt kaszálókra kifizetett támogatásokat említi, aminek következtében Romániában már jelenleg is lényegesen több bioszénát állítanak elő a gazdák, amint amennyire az állattartóknak igénye lenne.
– Úgy vélem, a fogyasztóknak közvetlenül értékesíthető, friss termékeket előállító termelőket kellene támogatni, nem pedig a művelt terület nagyságát, ami nyomán több bioszénát állítunk elő, mint amennyit kellene. Ez az igazság, mi vagyunk a legnagyobb biofűtermelők, amit viszont senki sem vesz meg. De attól még támogatják. Nem hiszem, hogy ez lenne a normális – bizonygatta a StiriAgricole.ro mezőgazdasági honlapnak nyilatkozva az Ecofruct vezetője.
Dogar – a kaszálók támogatására ellenpéldaként – a bioméhészetek helyzetét említette: az ökológiai módon gazdálkodó méhészek ugyanis különösebb pénzügyi segítséget annak ellenére sem kapnak, hogy mézeik, méhészeti termékeik külföldön is igen keresettek.
A StiriAgricole.ro beszámolója szerint a regisztrált, tevékenységüket a tanúsító cégek felügyelete alatt végző ökogazdálkodók a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) zöldségtermesztés esetén hektáronként 500 euró, a gyümölcsösökre hektáronként 620 euró, a szőlőültetvényekre hektáronként 530 euró, a szántóföldeken termesztett kultúrák esetén hektáronként 293 euró, gyógynövények kapcsán hektáronként 365 euró, míg az állandó gyepterületekre hektáronként 124 euró biotermelési támogatást igényelhetnek.
HN-információ
.jpg)
